Egy teljes nap

A magyar taxisofőr szeretné balhé nélkül átvészelni a napot. Ez azonban a Kádár-rendszer végóráiban nem egyszerű. A taxisok rádiói állandóan recsegnek.

színes magyar játékfilm, 1988, rendező, forgatókönyvíró, operatőr: Grunwalsky Ferenc

főszereplők: Fék Erika, Nemcsák Károly, Gáspár Sándor, Andorai Péter, 88 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: HD digitálisan felújított

Miről szól?

Józsi taxis. Egy nagyobb összeggel tartozik a kollégájának, a kölcsön határideje ma jár le. Annak idején Gáspár segített neki kocsit szerezni, a segítsége nélkül Józsi el sem kezdhette volna a taxizást. Miközben a férfi próbál valahogyan pénzt keríteni, barátnője otthon unatkozik. A gyönyörű Éva a fürdőkádban vagy az ágyban heverészik, illetve a taxisrádión Józsi hívásaira válaszol.

Mitől különleges?

Az Egy teljes nap szereplői szinte állandóan egymást hívogatják a rádión, de tulajdonképpen semmiről sem beszélnek. A taxisok ide-oda autóznak a városban, gyakran összefutnak, mégsem halad senki sehova. Hiába a lejáró kölcsön határidős dramaturgiai megoldása, itt minden másképp történik, mint a bűnügyi filmekben szokás. A magyar taxisofőr jobb híján olcsó felesekkel üti ki magát. Józsi boldogulni próbálna, de a zsírosnak gondolt taxis állás mindennapi valósága kiábrándító.

Egy jövőkép nélküli, elvadult, zsákutcákkal teli, barbár világban járunk.

A folyamatosan darált szleng ürességét a roncsolt, gyakran beégő képek súlyosbítják. A kamera bizonytalanul imbolyog, a jeleneteket néhol váratlan hibák, akadások, gyorsítások akasztják meg. Grunwalsky Ferenc nem a történet elbeszélésére, hanem egy sajátos vizuális minőség megteremtésére helyezi a hangsúlyt. A fakó, elnyűtt felvételek nyomasztóak, a szereplőket és helyszíneket a kamera tolakodóan tapogatja körbe. A szűk terek, a sok közeli felvétel a bezártság érzését kelti a nézőben. Az Egy teljes nap a kilátástalanság, a rossz közérzet filmje.

Hogyan készült?

Az Egy teljes nap Grunwalsky Ferenc negyedik nagyjátékfilmje, ő volt az író, az operatőr és a rendező is. A jeleneteket eredetileg videóra forgatták, majd a rosszabb képminőségű nyersanyag került át a 35 mm-es szalagra. Az így létrejövő különleges képi világ a dokumentarista hatások mellett szándékoltan lepusztult hangulatot áraszt. A film zenéjét Dés László szerezte.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Grunwalsky Ferenc sokáig operatőrként dolgozott, de közben forgatókönyveket is írt, társalkotóként pedig Szomjas György számos filmjében közreműködött. Az Egy teljes nap a végnapjait élő Kádár-rendszer nyomasztó hangulatát ragadja meg. A társadalmi látlelet ebben az esetben jóval kiábrándultabb és keserűbb, mint Szomjas György tematikailag hasonló munkáiban. A filmet a kritika és a közönség is jól fogadta, a mozikban közel 32 ezren váltottak rá jegyet.


Egy emlékezetes jelenet 

Józsi egy másik taxistól próbál kölcsönt szerezni. Egy japán étteremben találkoznak. A kolléga visszautasítja a segítséget, ezért Józsi feldúlva távozik. A különös hangulatú étterem előtt egy vak férfi várakozik, hősünk felveszi, majd beszélgetni kezdenek. A banális társalgásból megható jelenet bontakozik ki. Ha csak egy pillanatra is, de a két férfi között igazi társalgás alakul ki. A filmet átható zaj itt néhány percre megszűnik. Az egész történetben a vak utas az egyetlen, akivel Józsi valamiféle emberi kapcsolatba kerül. A váratlan helyzet törékeny szépségét ő maga is érzi. Nem véletlen, hogy a fuvarért először nem akar pénzt elfogadni.

Olvass tovább!

Csala Károly: Művészet és technika, Beszélgetés Grunwalsky Ferenccel. Filmkultúra, 1999
Kornis Mihály: Brékó, Magyarország!, Egy teljes nap. Filmvilág, 1988/11, 15-17. 
Muhi Klára: Permanens vizuális forradalmár, Grunwalsky 70. Filmvilág, 2013/5, 14-15.
MMA Lexikon

A rendező

Grunwalsky Ferenc (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Grunwalsky Ferenc rendezőt a hetvenes évektől kezdve érdekelte a videótechnika: „Nekünk, filmeseknek óriási élmény volt a video. Szinte fölfoghatatlan volt, hogy amit forgattam, azt rögtön meg is nézhetem, s az egész filmem belefér az aktatáskámba. Abban nőttünk föl ugyanis, hogy a fölvett jelenetet valahol előhívják, dolgoznunk kell vele a laboratóriumban, aztán, ha kész, van valahol raktárban egy kópia, amit autón kell szállítani, vetítőbe kell beülni, hogy megnézhessük.... Egy mai fiatal ezt nem is értheti.”

Plakát

(forrás: MNF)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem