Egy szoknya, egy nadrág

A magyar filmgyártás örökzöld bohózata, melyben a féltékeny természetű táncos komikus női ruhába öltözve csábítja el szerelmétől a riválisát.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1943, rendező: Hamza D. Ákos

író, forgatókönyvíró: Barabás Pál, operatőr: Icsey Rezső, főszereplők: Latabár Kálmán, Mihályi Ernő, Csikós Rózsi, Csortos Gyula, Turay Ida, Dorita Boneva, Mály Gerő, 75 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: SD digitális maszter

Miről szól?

Sóvári Péter, az ünnepelt színész beleszeret egy kezdő színésznőbe, Pintér Ibolyába. A lánynak azonban egy gróf, Borsay Ubul is udvarol. Ibolya a meggazdagodás reményében Borsayt részesíti előnyben, mert nem tudja, hogy a gróf tele van adóssággal, és a nemsokára Budapestre érkező dúsgazdag spanyol övegyet, Dulcinea Huarezt készül feleségül venni. Mikor Sóvári tudomást szerez Borsay tervéről, női ruhát ölt, Dulcineának adja ki magát, és mulatságos jelenetek során jól megleckézteti a szoknyavadász grófot. Bonyolítja a helyzetet, hogy közben megérkezik az igazi özvegy komornája társaságában. Ubul grófról végül kiderül, hogy közönséges szélhámos, és Péter feleségül veheti Ibolyát.

Mitől különleges?

Barabás Pál Harmadszor csengetnek című színészregénye alapján készült film a magyar filmtörténet örökzöld darabja lett, elkészülte után 40 évvel ismét műsorra tűzték és nagy sikerrel játszották, 2005-ben pedig remake is készült belőle. A korabeli kritika, amely a magyar „burleszk” születéseként üdvözölte filmet, kiemelte a rendező, Hamza D. Ákos eredeti megoldásait.

A film fejtetőre állított abszurd helyzetek és kacagtató bonyodalmak sorozata.

Latabár Kálmánnak a kettős szerep fergeteges alakításra adott lehetőséget.

Hogyan készült?

Bár Hamza, a rendező, magasabb rendűnek tartotta a drámát a vígjátéknál, Hamza, a producer számára azonban fontos volt, hogy a filmnek sikere legyen, és tudta, hogy a magyar közönség szívesebben néz vígjátékot. Az Egy szoknya, egy nadrág című bohózat esetében az üzleti szempontok mellett a háború és a remek komikus, Latabár is szerepet játszott a döntésben, akinek sikerült rábeszélnie Hamzát, hogy a filmet elkészítsék: „Ezt először nem akartam megcsinálni – emlékezik vissza a rendező –, aztán jött Latabár, és azt mondta: »Mit húzódoztok itt, mit tárgyalgattok? Ezen nincs mit vitatkozni, ezt meg kell csinálni. Ez egy nagy és szép feladat. Az emberek itt élnek remegő idegekkel, nekünk most az a kötelességünk, hogy megnevettessük őket!« Elgondolkoztunk ezen és azt mondtuk: Rendben van, most egy pár millió embernek szerzünk egy jó estét, csinálunk ebből egy jó komédiát.”

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A melodrámák előretörésével egyidőben a komédia stílusa is megváltozott. A műfaj módosulásának oka ugyanaz, mint a melodráma, a film noir születéséé: a háború kiváltotta világvége-hangulat, amelynek apokaliptikus pesszimizmusa az élet egészét értékessé tevő, megbízható struktúrák és garanciák megrendülését feltételezi. Az élet értelme a pillanatba költözik. A remegő idegekkel élő emberek szeretnének egy jót nevetni. A kikapcsolódást, a gondok feledését a finom humornál hatékonyabban biztosítja drasztikusabb változata. Elszaporodnak az abszurd helyzetekből, burleszkelemekből építkező bohózatok, melyekben megkérdőjeleződik a harmincas évek komédiáinak szilárd értékrendszere. Ennek az új típusú komédiának egyik első és legkiemelkedőbb darabja Hamza D. Ákos filmje.


Egy emlékezetes jelenet

Sóvári Dulcineának öltözve megakadályozza, hogy Borsay találkozzon Ibolyával. Táncolni hívja a grófot a szálloda halljába. A magyar filmtörténet egyik legmulatságosabb jelenete következik, a kövérkés Mihályi Ernő és a női ruhába öltözött Latabár burleszkbe illő tangója. A táncnak tanúja lesz a grófra hiába várakozó Ibolya, sőt a valódi Dulcinea is, aki ekkor érkezik a szállodába.

Olvass tovább!

MMA Lexikon

A rendező

Hamza D. Ákos (fotó: Ráth Károly)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A film zeneszerzője Fényes Szabolcs volt. Népszerű operettek mellett olyan filmek zenéjét szerezte még, mint a 2x2 néha 5, a Megszállottak vagy A tanú.

Plakát

Tervező: Benkő Sándor (forrás: MNF)

Balogh Gyöngyi

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem