Miről szól?

A második világháború idején a fiatal költő a frontra tartó vonaton a szerelmére emlékezik. A bevonulása előtti napokat a férfi a kedvesével töltötte. A költészet és a szerelem pillanatnyi boldogságot jelent a számukra. Bálint (Tóth Benedek) nem akar elszakadni a lánytól (Venczel Vera), ezért elszöknek a behívó parancs elől. Barátjuk, a Szentendrén élő idős festőművész menedéket kínál számukra. Egy francia katonaszökevény is velük bujkál, de egyik reggel a lány váratlanul eltűnik. Bálint először azt gondolja, talán elhagyta. Hamarosan azonban egy nyomozó jelenik meg a házban. A költő nem menekülhet a háború szörnyűségei elől. A vonaton három bajtársába botlik, akik egyszer már megjárták a poklot. Gáspár (Sinkovits Imre), Menyhért (Latinovits Zoltán) és Boldizsár (Darvas Iván) csak harsány komédiásként élhették túl a szörnyűségeket. Bálint rájuk bízza utolsó versét. Arra kéri őket, keressék fel a lányt. Ők el is viszik a költő halálhírét, de a verset már képtelenek felidézni. A háborúban végleg megborult az elméjük.

Radnóti Miklós tragikus sorsán alapul

Mitől különleges?

Az Egy szerelem három éjszakája drámai eseményeit fülbemászó dalbetétek, váratlan fordulatok és szatirikus jelenetek kísérik. A sajátos hangulatú film az azonos címet viselő színpadi musicalből készült. A darab néhány központi motívuma Radnóti Miklós tragikus sorsán alapszik, de inkább általánosságban mesél a háború tragédiájáról. A művészet, a barátság és a szerelem csak ideig-óráig nyújthatnak védelmet. A vesztébe rohanó világ végül azokat is magával rántja, akik megpróbálnak kívül maradni.

Hogyan készült?

A mai Thália Színház helyén, az Operettszínházzal szemben 1960-ban nyílt meg a Petőfi Színház. A végül csak néhány évig működő intézmény a népszerű operettekkel szemben modern zenés műveket állított színpadra. A legnagyobb visszhangot kiváltó, hatalmas sikert arató előadásuk az 1961-ben bemutatott Egy szerelem három éjszakája volt. Az újító szellemiségű produkció sokféle, egymást látszólag kizáró elemből állt össze.

A darabot Hubay Miklós drámaíró jegyzi, a zenét Ránki György szerezte, a dalszövegeket és verseket Vas István írta. A költő nagyon jó barátságban volt Radnóti Miklóssal, és maga is megjárta a munkaszolgálatot.

A mai napig rendszeresen szerepel a különféle teátrumok műsorán. A sikerdarabból 1967-ben Révész György rendezett filmet, a frontra tartó költő visszaemlékezéseként mesélve el az eredeti sztorit. A korábban csak egyszerű mellékfiguraként felbukkanó három komédiás katona ezzel központi szerepet kapott. Ők lesznek a pokolból visszatérő szemtanúk, akik az ókori drámák kórusához hasonlóan elmesélik és végig kommentálják a történéseket. A „háromkirályokat” Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Sinkovits Imre keltik életre.

A film díszletterveit Romvári József készítette:

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Egy szerelem három éjszakája igazi műfaji különlegesség. A háborús dráma a vidám románcok és zenés vígjátékok elemeivel keveredik. A szörnyű tragédiát folyamatosan fellazítják a slágeres dalok, máskor a komédia kap sötétebb tónusokat. Az emlékezés folyamatát követve folyamatosan keverednek a valóság és a fantázia képei. A szubjektív tudat e természetes működését Révész György sajátos filmnyelvi megoldásokkal adja vissza. Az Egy szerelem három éjszakája legalább annyira műfaji film, mint markáns szerzői darab. A rendező néhány évvel későbbi alkotása, a Karinthy Frigyes művéből készült Utazás a koponyám körül ezt a jellegzetes irányt folytatta.

Az operatőr, Somló Tamás Jancsó Miklós első korszakának fontos alkotótársa. Markáns látásmódja ebben a filmben is meghatározó jelentőségű. A háború fekete-fehér képeivel szemben a múlt különleges színekben pompázik. Az Egy szerelem három éjszakája nemzetközi filmfesztiválokon is bemutatkozott, a hazai mozikban hétszázezernél is több néző váltott rá jegyet. A színpadi darabból azonos címmel 1986-ban Félix László rendezett tévéfilmet.

Egy emlékezetes jelenet

A költő barátai egy kávéházban tudják meg a hírt: Bálint megkapta a behívóját. Azonnal ötletelni kezdenek, hogyan segíthetnének neki. Egyikük ismer egy őrmestert, aki némi kenőpénzért cserébe hajlandó felmentést adni. Gyorsan pénzt kell tehát szerezniük, ezért felhívnak egy teapótlót gyártó üzletembert, majd a helyszínen improvizált reklámszlogenjeiket kínálják neki. A jelenetben számos kiváló színészünk mellett az Illés együttes tagja, Szörényi Levente is feltűnik. A felcsendülő Planta-dal az Egy szerelem három éjszakája egyik legnagyobb slágere. A szatirikus szöveg a hatvanas években rendszerkritikával is bírt, de a hazug reklámok kifigurázása ma sem veszített az érvényességéből.

A rendező

Révész György (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Sándor Margit (forrás: NFI)