Egy szerelem három éjszakája

A háború poklában a költő felidézi szerelmét. Az emlékezést vidám dalok kísérik. Az azonos című zenés színpadi darab különleges hangulatú megfilmesítése.

színes magyar játékfilm, 1967, rendező: Révész György

író, forgatókönyvíró: Hubay Miklós, Vas István, operatőr: Somló Tamás, vágó: Kerényi Zoltán, Kerényi Zoltánné, zene: Ránki György, főszereplők: Venczel Vera, Tóth Benedek, Sinkovits Imre, Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Philippe Forquet, 96 perc

A film adatlapja a filmkeresőn

Miről szól?

A második világháború idején a fiatal költő a frontra tartó vonaton a szerelmére emlékezik. A bevonulása előtti napokat a férfi a kedvesével töltötte. A költészet és a szerelem pillanatnyi boldogságot jelent a számukra. Bálint (Tóth Benedek) nem akar elszakadni a lánytól (Venczel Vera), ezért elszöknek a behívó parancs elől. Barátjuk, a Szentendrén élő idős festőművész menedéket kínál számukra. Egy francia katonaszökevény is velük bujkál, de egyik reggel a lány váratlanul eltűnik. Bálint először azt gondolja, talán elhagyta. Hamarosan azonban egy nyomozó jelenik meg a házban. A költő nem menekülhet a háború szörnyűségei elől. A vonaton három bajtársába botlik, akik egyszer már megjárták a poklot. Gáspár (Sinkovits Imre), Menyhért (Latinovits Zoltán) és Boldizsár (Darvas Iván) csak harsány komédiásként élhették túl a szörnyűségeket. Bálint rájuk bízza utolsó versét. Arra kéri őket, keressék fel a lányt. Ők el is viszik a költő halálhírét, de a verset már képtelenek felidézni. A háborúban végleg megborult az elméjük.

Radnóti Miklós tragikus sorsán alapul

Mitől különleges?

Az Egy szerelem három éjszakája drámai eseményeit fülbemászó dalbetétek, váratlan fordulatok és szatirikus jelenetek kísérik. A sajátos hangulatú film az azonos címet viselő színpadi musicalből készült. A darab néhány központi motívuma Radnóti Miklós tragikus sorsán alapszik, de inkább általánosságban mesél a háború tragédiájáról. A művészet, a barátság és a szerelem csak ideig-óráig nyújthatnak védelmet. A vesztébe rohanó világ végül azokat is magával rántja, akik megpróbálnak kívül maradni.

Hogyan készült?

A mai Thália Színház helyén, az Operettszínházzal szemben 1960-ban nyílt meg a Petőfi Színház. A végül csak néhány évig működő intézmény a népszerű operettekkel szemben modern zenés műveket állított színpadra. A legnagyobb visszhangot kiváltó, hatalmas sikert arató előadásuk az 1961-ben bemutatott Egy szerelem három éjszakája volt. Az újító szellemiségű produkció sokféle, egymást látszólag kizáró elemből állt össze.

A darabot Hubay Miklós drámaíró jegyzi, a zenét Ránki György szerezte, a dalszövegeket és verseket Vas István írta. A költő nagyon jó barátságban volt Radnóti Miklóssal, és maga is megjárta a munkaszolgálatot.

A különös hangulatú musical a tragikus történetet ellenpontozó emlékezetes dalaival mára színházi klasszikusnak számít.

A mai napig rendszeresen szerepel a különféle teátrumok műsorán. A sikerdarabból 1967-ben Révész György rendezett filmet, a frontra tartó költő visszaemlékezéseként mesélve el az eredeti sztorit. A korábban csak egyszerű mellékfiguraként felbukkanó három komédiás katona ezzel központi szerepet kapott. Ők lesznek a pokolból visszatérő szemtanúk, akik az ókori drámák kórusához hasonlóan elmesélik és végig kommentálják a történéseket. A „háromkirályokat” Latinovits Zoltán, Darvas Iván és Sinkovits Imre keltik életre.

A film díszletterveit Romvári József készítette:

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Egy szerelem három éjszakája igazi műfaji különlegesség. A háborús dráma a vidám románcok és zenés vígjátékok elemeivel keveredik. A szörnyű tragédiát folyamatosan fellazítják a slágeres dalok, máskor a komédia kap sötétebb tónusokat. Az emlékezés folyamatát követve folyamatosan keverednek a valóság és a fantázia képei. A szubjektív tudat e természetes működését Révész György sajátos filmnyelvi megoldásokkal adja vissza. Az Egy szerelem három éjszakája legalább annyira műfaji film, mint markáns szerzői darab. A rendező néhány évvel későbbi alkotása, a Karinthy Frigyes művéből készült Utazás a koponyám körül ezt a jellegzetes irányt folytatta.

Az operatőr, Somló Tamás Jancsó Miklós első korszakának fontos alkotótársa. Markáns látásmódja ebben a filmben is meghatározó jelentőségű. A háború fekete-fehér képeivel szemben a múlt különleges színekben pompázik. Az Egy szerelem három éjszakája nemzetközi filmfesztiválokon is bemutatkozott, a hazai mozikban hétszázezernél is több néző váltott rá jegyet. A színpadi darabból azonos címmel 1986-ban Félix László rendezett tévéfilmet.


Egy emlékezetes jelenet

A költő barátai egy kávéházban tudják meg a hírt: Bálint megkapta a behívóját. Azonnal ötletelni kezdenek, hogyan segíthetnének neki. Egyikük ismer egy őrmestert, aki némi kenőpénzért cserébe hajlandó felmentést adni. Gyorsan pénzt kell tehát szerezniük, ezért felhívnak egy teapótlót gyártó üzletembert, majd a helyszínen improvizált reklámszlogenjeiket kínálják neki. A jelenetben számos kiváló színészünk mellett az Illés együttes tagja, Szörényi Levente is feltűnik. A felcsendülő Planta-dal az Egy szerelem három éjszakája egyik legnagyobb slágere. A szatirikus szöveg a hatvanas években rendszerkritikával is bírt, de a hazug reklámok kifigurázása ma sem veszített az érvényességéből.

A rendező

Révész György (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Sándor Margit (forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem