Egy fiúnak a fele

Az apa titokban nevelőszülőhöz adja első és második házasságából született fiait. Mikor évek múlva hazatérnek, az új asszony nem tudja, melyik az édes gyermeke. Bolváry Géza némafilmje Mikszáth Kálmán novellájából.

virazsírozott magyar játékfilm, 1924, rendező: Bolváry Géza

író: Mikszáth Kálmán, forgatókönyvíró: Pakots József, operatőr: Arany Ferenc, 39 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A film hűen követi Mikszáth Kálmán azonos című novellájának történetét. Gáthy Lőrinc (Lukács Pál) felesége tragikus halála után nem sokkal újra megnősül. Az új asszonytól született csecsemőt ugyanazokhoz a nevelőszülőkhöz adja, akik az első feleségével közös gyermekét gondozzák. A két kisfiú hollétét a férfi titokban tartja a nő előtt. Öt év múlva viszi csak haza őket. Gáthy felesége (Mattyasovszky Ilona) már nem tudja, melyik volt a saját fia. Nem tesz különbséget köztük, mindkettőjüket édes gyermekeként szereti. Amikor súlyosan megbetegednek, mindkét fiúért egyformán imádkozik. Ezzel teljesül Gáthy vágya, hiszen árván maradt kisfiának a nő nem a mostohája, hanem igazi édesanyja. 

A két fiú immár felnőttként a háborús frontra kerül. Egyikük hősi halált hal, míg a másik hazatér. Gáthy korábbi ígérete szerint a fiú huszonötödik születésnapján elárulná az asszonynak, melyikük az igazi gyermeke. Az asszony ekkor azonban már nem szeretné megtudni az igazságot. A születési dokumentumokat a kandallóba dobja. Az életben maradt fiú ezzel teljesen az övé maradhat.

Mitől különleges?

Az Egy fiúnak a fele messze kiemelkedik a korszak magyar filmterméséből. A fordulatos történet komorabb melodrámai hangulatait könnyed humor ellenpontozza. Az aranyos gyerekek csínytevései, a személyzet komikus érzelmi bonyodalmai derűs, élettel teli epizódok.

A háborús jelenetek szintén kiemelkedőek. A korábban katonatisztként szolgált rendező, Bolváry Géza bizonyára a saját háborús élményeit vitte vászonra. A fagyos külső felvételek, az akciódús összecsapások, a lövészárkok és égő romok képei mai szemmel is hatásosak. Az Egy fiúnak a fele legizgalmasabb pillanatai mégis a gyermeki lázálom költői képsorai. Az expresszionizmus hatását tükröző jelenetek a korabeli némafilm egyetemes művészi eredményeihez kapcsolódnak.

A magyar filmtörténet sokáig csak Hamza D. Ákos 1942-es adaptációját ismerte, Bolváry Géza alkotása ugyanis elveszett. Az 1924-ben bemutatott némafilmre a belgrádi Jugoslovenska Kinoteka archívumában bukkantak rá. A restaurálás 2012-ben készült el. Mivel az eredeti magyar feliratok szövegei elvesztek, a felújított verzió a szerb inzertek fordítása, illetve Mikszáth szövege alapján készült. Ma az eredeti film nagyjából fele látható. Az Egy fiúnak a fele 

még így, töredékes állapotában is visszaadja az eredeti novella hangulatát.

Bolváry Géza egyetlen fennmaradt magyarországi némafilmje

Hogyan készült?

Az Egy fiúnak a fele a korabeli magyar filmgyártás egyik legjelentősebb vállalatánál, a Corvin Filmgyárnál készült. A fénykorát az első világháború végén élő Corvint magas művészi színvonal jellemezte. Legnagyobb sikereit magyar írók, köztük Mikszáth Kálmán, Jókai Mór, Molnár Ferenc vagy Babits Mihály művei megfilmesítésével aratták. A hazai filmgyártás visszaesésével a Corvin is hanyatlásnak indult. Az Egy fiúnak a fele a nagy múltú gyár hattyúdala, nem sokkal később, 1926-ban csődbe is ment. Később Hunnia Filmgyár néven újraszerveződött és a hangosfilmgyártás egyik fontos helyszínévé vált.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A magyar némafilmgyártás az első világháború éveiben a világ egyik legtermékenyebb filmiparává fejlődött. Háborús időkben törvényszerűen nagyobb az igény a kikapcsolódást jelentő filmekre. Az ellenséges országokból azonban nem érkezhettek konkurens mozgóképek, a forgalmazók így maguk kezdték finanszírozni a gyártást. A csúcsévben, 1918-ban több mint száz hazai film került a közönség elé.

A vereség utáni bizonytalan politikai és gazdasági helyzetben a hazai filmipar gyors hanyatlásnak indult. A magyar filmtörténet egyik nagy vesztesége, hogy a súlyos recesszió épp a némafilm művészi csúcsidőszakában következett be. Az 1920-as években a világban számos izgalmas filmes irányzat és iskola működött, itthon azonban alig készültek mozgóképek. Az Egy fiúnak a fele a néhány fontos kivétel egyike, mely több mindent átvett a filmnyelvi újításokból.

Bolváry Géza eredetileg festőművésznek készült. A háborúban századosként szolgált, később újságíróként dolgozott. A Tanácsköztársaság idején, statisztaként került a film közelébe. Kezdetben magyar némafilmek szereplője (a Tizennegyedik című filmben például ő játszotta az intrikus Yokuma bárót), majd rendezője lett. A húszas évek közepétől Ausztriában, Angliában, Olaszországban és Németországban is dolgozott. 1961-es halálig számos sikeres filmet rendezett, többségüket az akkori Nyugat-Németországban. Az Egy fiúnak a fele a később Géza von Bolváry néven híressé vált rendező egyetlen fennmaradt magyarországi némafilmje. 



Egy emlékezetes jelenet 

Az egyik kisfiú lázálmában súlyos betegségével harcol. A képzeletében egy rémisztő démon ragadja meg a torkát, majd a halál kapujába érkezik. Az édesanyja buzgón imádkozik. Abban bízik, a szeretet erejével képes legyőzni a betegséget. Mindez végül meg is történik. A nő angyali lényként ott terem a látomásban és megmenti a gyermeket. A pokol mélységéből a kezét fogva visszavezeti az életbe. A kisfiú felébred, túl van a krízisen.

A látványos jelenet a német expresszionizmus kifejezésmódját idézi. A haláltusáját vívó gyermek lázas vízióit és félelmeit a különös díszletek és jelmezek közvetítik. Az álomszerű környezet ellenséges, minden nyugtalanítóan fölé tornyosul. A fiúcska szinte elveszik a sorfalak és lépcsők erőteljes kompozíciójában. Hasonló avantgárd hatásokat mutató jelenetekre a húszas évek magyar némafilmtermésében sajnos elvétve találhatunk csak példát.

A rendező

Bolváry Géza (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A film rendezőjének személye a különböző forrásokban különbözőképpen szerepel:

Az egyik változat:
„A rendezés a két legjelesebb magyar rendező munkája Bolváry Géza kezdte meg a filmet s Balogh Béla folytatta, akinek tavaly is több filmje aratott nagy sikert. Az »Egy fiúnak a fele« nagyobb részében az ő munkája. Magyar szívvel, magyaros lelkesedéssel és nagy hozzáértéssel, alapos felkészültséggel láttak munkához és csináltak egy pompás filmet.” (Az Ujság, 1924. március 7.)

A másik változat:
„Egy fiúnak a fele a címe a Corvin-filmgyár legújabb darabjának. A szöveg Mikszáth Kálmán novellája után készült. A minden részletében művészi rendezés Uwe Jens Krafft főrendező és Bolváry Géza rendező kivételes tudását és tehetségét dicséri.” (Ország-Világ, 1924/9) 

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem