Dióbél királyfi

Dargay Attila első meserajzfilmje Móra Ferenc népszerű rövid tanmeséjének közel negyedórás rajzfilmes feldolgozása, amely bővelkedik a komikus karakterekben.

színes magyar animációs film, 1963, rendező: Dargay Attila

operatőr: Harsági István, vágó: Czipauer János, zeneszerző: ifj. Peskó Zoltán, hangmérnök: Bársony Péter, 15 perc

A teljes film elérhető itt:

  

Miről szól?

Az idős király öreg bérese tanácsára íjászversennyel akarja eldönteni, hogy három fia közül melyik örökölje a koronát. A versenyzőknek egy rézkrajcár közepébe kell beletalálni, amelyen az öreg király képmása van.

Miért különleges?

Dargay tobzódik a komikus figurák alkotásában: noha az eredeti mese szövegéből a királyfik bemutatása teljesen hiányzik, a filmidő nagy részét a hórihorgas Nyakigláb, a haspók Telezsák és a gyermeteg Dióbél királyfi humoros jellemzésének szenteli, közülük is legemlékezetesebbek a film karikaturisztikusan elrajzolt negatív szereplői, Dióbél két nagyratörő bátyja és azok sleppje.

 

Hogyan készült?

A Dióbél királyfi a Pannónia Filmstúdió harmadik animációs rövidfilmje volt – Imre István bábmesefilmjei után (A didergő király, 1957; Sosemvolt király bánata, 1962) –, amelyet pár év leforgása alatt Móra Ferenc, a magyar gyermekirodalom egyik legnépszerűbb szerzőjének művéből adaptáltak. A narrációra és párbeszédekre épülő film jellegzetes orgánumú szinkronhangjai közül a legemlékezetesebbek Rajz János remegő hangú idős királyként és Bánhidy László bölcs udvari béresként.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A film leegyszerűsített, vastag kontúrvonalas, gömbszerűen stilizált karakterei olyan korábbi meserajzfilmek szereplőgárdájával rokoníthatók, amelyekben Dargay Macskássy Gyula figuratervezője volt (Okos lány, 1956; A telhetetlen méhecske, 1958). A sablonos mesemotívumok parodisztikus kifordításának gesztusa révén, amely olyan karakterekben ölt testet, mint az infantilis öreg király vagy a poros padlástérben dolgozó kopasz, teszetosza íródeák, az Okos lány a Dióbél királyfi direkt előzményeként hat.

Egy emlékezetes jelenet

Noha az eredeti mesében nem kap szerepet az állatvilág, Dargay mégis megtalálta a módját, hogy megjelenítse legkedvesebb figuráit. Az idősebb királyfikat ugyanis vadászat, illetve disznótor közben láttatja. E későbbi Dargay-filmekben is visszatérő, az állatvilág önkényes kizsákmányolását hangsúlyozó jelenetek révén (vö. a Lúdas Matyi expozíciója, valamint a Vukban a rókák szemszögéből mutatott hajtóvadászat) az első- és másodszülött királyfi, a rémült vadállatokat teljes révületben hajtó Nyakigláb és a húst mértéktelenül zabáló Telezsák automatikusan negatív színben tűnik fel a (gyerek)nézők szemében. Velük ellentétben a címszereplő legkisebb királyfival, aki a gyerekekkel épít hóembert, könnyen azonosulni tud a film célközönsége.

Rendező

Dargay Attila (forrás: NFI)

Tudtad?

A Dióbél királyfi a legnépszerűbb magyar rajzfilmeket jegyző Dargay Attila első gyerekeknek készített mesefilm-rendezése volt. 

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem