Miről szól?

Az idős király öreg bérese tanácsára íjászversennyel akarja eldönteni, hogy három fia közül melyik örökölje a koronát. A versenyzőknek egy rézkrajcár közepébe kell beletalálni, amelyen az öreg király képmása van.

Miért különleges?

Dargay tobzódik a komikus figurák alkotásában: noha az eredeti mese szövegéből a királyfik bemutatása teljesen hiányzik, a filmidő nagy részét a hórihorgas Nyakigláb, a haspók Telezsák és a gyermeteg Dióbél királyfi humoros jellemzésének szenteli, közülük is legemlékezetesebbek a film karikaturisztikusan elrajzolt negatív szereplői, Dióbél két nagyratörő bátyja és azok sleppje.

 

Hogyan készült?

A Dióbél királyfi a Pannónia Filmstúdió harmadik animációs rövidfilmje volt – Imre István bábmesefilmjei után (A didergő király, 1957; Sosemvolt király bánata, 1962) –, amelyet pár év leforgása alatt Móra Ferenc, a magyar gyermekirodalom egyik legnépszerűbb szerzőjének művéből adaptáltak. A narrációra és párbeszédekre épülő film jellegzetes orgánumú szinkronhangjai közül a legemlékezetesebbek Rajz János remegő hangú idős királyként és Bánhidy László bölcs udvari béresként.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A film leegyszerűsített, vastag kontúrvonalas, gömbszerűen stilizált karakterei olyan korábbi meserajzfilmek szereplőgárdájával rokoníthatók, amelyekben Dargay Macskássy Gyula figuratervezője volt (Okos lány, 1956; A telhetetlen méhecske, 1958). A sablonos mesemotívumok parodisztikus kifordításának gesztusa révén, amely olyan karakterekben ölt testet, mint az infantilis öreg király vagy a poros padlástérben dolgozó kopasz, teszetosza íródeák, az Okos lány a Dióbél királyfi direkt előzményeként hat.

Egy emlékezetes jelenet

Noha az eredeti mesében nem kap szerepet az állatvilág, Dargay mégis megtalálta a módját, hogy megjelenítse legkedvesebb figuráit. Az idősebb királyfikat ugyanis vadászat, illetve disznótor közben láttatja. E későbbi Dargay-filmekben is visszatérő, az állatvilág önkényes kizsákmányolását hangsúlyozó jelenetek révén (vö. a Lúdas Matyi expozíciója, valamint a Vukban a rókák szemszögéből mutatott hajtóvadászat) az első- és másodszülött királyfi, a rémült vadállatokat teljes révületben hajtó Nyakigláb és a húst mértéktelenül zabáló Telezsák automatikusan negatív színben tűnik fel a (gyerek)nézők szemében. Velük ellentétben a címszereplő legkisebb királyfival, aki a gyerekekkel épít hóembert, könnyen azonosulni tud a film célközönsége.

Rendező

Dargay Attila (forrás: NFI)