Csutak és a szürke ló

 

A kissé ügyetlen Csutak elhatározza, a barátai segítségével kimenti a szürke lovat a vágóhídról. Várkonyi Zoltán örökzöld ifjúsági filmje Mándy Iván regényéből.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1960, rendező: Várkonyi Zoltán

író: Mándy Iván, forgatókönyvíró: Kézdi-Kovács Zsolt, operatőr: Hildebrand István, vágó: Farkas Zoltán, zeneszerző: Farkas Ferenc, főszereplők: Veress Gábor, Kállai Ferenc, Szemes Mari, Báró Anna, Kiss Ferenc, Orsolya Erzsi, 73 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Az általános iskolás Csutak (Veress Gábor) picit más, mint a többi gyerek. Kedves furcsaságai miatt a kisfiút gyakran kiközösítik a többiek. Édesanyja (Szemes Mari) is gyakran leszidja, mert elfelejt dolgokat, késik vagy csak ügyetlen. Egyedül az autóbuszt vezető édesapjával (Kállai Ferenc) értik meg egymást. Elkezdődik a vakáció. Az utcán Csutak véletlenül összetalálkozik egy szürke lóval. Gonosz gazdája épp a vágóhídra hajtja a sovány állatot. A kisfiú elhatározza, bármi történjék is, ő valahogyan meg fogja menteni a jobb sorsra érdemes négylábút. Merész tervéhez a barátai és osztálytársai segítségét kéri. 

A gyerekek ki is szöknek az éjszaka, és elkötik a lovat. Először egy pincében rejtegetik, majd egy épülő ház emeletén. Otthonról mindenféle élelmiszert csennek el, és közösen gondozzák az állatot. Végül egy titkos kis szigetre viszik, ahol egy kimustrált vasúti kocsit használnak istállónak. A kis társaság naponta látogatja a lovat, és végül valódi csapattá kovácsolódnak. A szünidő vége azonban feltartóztathatatlanul közeledik, ráadásul a lónak is nyoma vész. Csutak mégsem szomorú, hiszen a nyár alatt igaz barátokra lelt. Sőt, az iskolában a többiek hősként tekintenek rá.

Mitől különleges?

A Csutak és a szürke ló az egyik első gyerekfilmünk, ahol a néző is gyermeki nézőpontból tekinthet az egyszerű hétköznapi valóságra. A felnőttek számára nem különösebben izgalmas eseményt, egy ló felbukkanását a kisfiú valóságos csodaként érzékel, ami meseszerűvé változtatja a környezetét is. A pesti utcák, a lerobbant bérházak izgalmas labirintussá válnak, a pincéből és az elhagyott vasúti kocsiból titkos menedék, a piciny szigetből egzotikus távoli világ lesz.

A kiközösített, az iskolájában és a családjában is ügyetlennek és különcnek bélyegzett Csutak nem találja helyét a világban. Egyedül az édesapja érti meg, aki szintén szeret csendben elmerülni önmagában. A kisfiú is különbözik a többiektől, ám éppen ezért lehet ő az egyetlen, aki az utcán vonszolt lóban megpillantja a nagybetűs kaland lehetőségét.

Csutaknak persze magának is szüksége van a csodára, hiszen a többiekkel ellentétben a nyár nem tartogat különösebb izgalmakat a számára. Irányításával a mentőakcióból izgalmas lovas kaland lesz és végül ünnepelt hőssé emelkedhet a társai között. Az ártatlan naivitás teremtő erővé változik, a bátor kiállásból erős csapatszellem születik. A Csutak és a szürke ló tehát nem csak a kisebbeknek szolgálhat fontos, megszívlelendő tanulságokkal.

Az utcán vonszolt lóban megpillantja a nagybetűs kaland lehetőségét

Hogyan készült?

A film Mándy Iván azonos című regénye alapján készült. Az író jellegzetes szerzői világa és markáns stílusa kimondottan kedvelt a filmesek körében, de a szövegeit adaptálóknak nincs egyszerű dolguk.

Mándy Iván regényei ugyanis a fordulatos cselekmény helyett a jellegzetes hangulatokra, a sajátos nézőpontokra épülnek.

A Csutak és a szürke ló forgatókönyvét jegyző Kézdi-Kovács Zsolt később rendezőként is filmre vitte az író egy másik történetét. A locsolókocsi stílusában és hangvételében közelebb áll Mándy Iván jellegzetes világához, így az író azt tartotta a jobban sikerült adaptációnak. A közönség körében azonban a mai napig a Csutak és a szürke ló számít népszerűbbnek.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A rendező, Várkonyi Zoltán színészként kezdte a pályafutását. Első filmszerepében a Meseautó egyik alkalmazottját keltette életre, majd főleg negatív figurákat alakított. A második világháború után tevékenyen részt vett a színházi élet újjászervezésében, később a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, majd rektora lett. Az ötvenes évek elejétől filmeket is rendezett, több műfajban kipróbálta magát. A szélesebb közönség elsősorban a nagyszabású történelmi filmjeiről ismeri a nevét. A Csutak és a szürke ló Várkonyi Zoltán egyik első nagy közönségsikere. A már klasszikusnak számító gyerekfilmet a mai napig kedvelik a nézők.


Egy emlékezetes jelenet

A Csutak és a szürke ló egyik legviccesebb pillanata, mikor a félkész bérház emeleti ablakából váratlanul kikukucskál a címszereplő szürke ló. Az építkezésre látogató bizottság a nyilvánvalóan prominens nyugati vendéggel egyetemben elkerekedő szemmel nyugtázza a látványt, de senki sem esik ki a szerepből. Az épülő lakásba közben egy fiatal pár szökik be, akik rendkívül lelkesek az egyébként nem kimondottan kellemes panoráma láttán.

A hatvanas évek lehangolóan szürke lakótelepi világát a film fekete-fehér képei csak még jobban kihangsúlyozzák, amit az alkotók abszurdba hajló humorral ellenpontoznak. A nyomasztó környezetben a ló szinte szürreális hatást kelt, még jobban kiemelve a masszív betondzsungel embertelenségét. A rövid jelenet akár finom rendszerkritikaként is nézhető, hiszen az elkészülő lakótelepek a hivatalos propaganda szerint a működő szocializmus eredményességét hirdették.
 

A rendező

Várkonyi Zolán (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Tövisváry Olga (forrás: NFI)