Az élet vendége – Csoma legendárium

A leghíresebb magyar tibetológusról készített kísérleti film meditatív külső és belső utazás.

színes magyar dokumentumfilm, 2006, rendező: Szemző Tibor

író: Sári László, operatőr: Szaladják Taikyo István, animátor: Papp Károly, Kolozsváry Bálint, Zsivkov Anita, Zsák Árpád, mesemondó: Töröcsik Mari - Susannah York, 80 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Kőrösi Csoma Sándor a magyarság eredetét kutatva az 1820-as években eljutott Belső-Ázsiába, ahol elkészítette az első tibeti-angol szótárt. Szemző Tibor filmjét a nemzetközileg is (el)ismert tibetológus személye és kalandos utazása ihlette. Az alkotók végigjárták azokat a helyeket, ahol útja során Kőrösi megfordult, a személyét övező legendákat pedig animációs betétekben mesélik el.

Mitől különleges?

Kőrösi életútja alkalmas lenne rá, hogy klasszikus dokumentumfilmben vagy akár nagyszabású kalandfilmben dolgozzák fel. Az elsősorban zeneszerzőként ismert Szemző Tibor más megközelítésmódot választott. Az élet vendége nem hagyományos portréfilm, nem az ismeretterjesztés vagy az életrajzi adatok illusztrálásának céljával készült.

Szemző azt próbálja megérteni, kitalálni, hogy az utazás során szerzett kulturális és érzéki élmények miként formálhatták Kőrösi gondolkodását, belső, spirituális utazását.

Szaladják István operatőr Super 8-ra forgatott felvételein természeti és emberi életképeket láthatunk a hegyekből, a falvakból, a kolostorokból vagy a Gangeszről, ezek a képek azonban nem leíró jellegűek, inkább hangulatfestő szerepük van. A narráció is hasonló szerepet tölt be, a rendező által felolvasott meditatív, buddhista szövegek 14 másik nyelven is elhangzanak – ezeket Kőrösi mind elsajátította –, többnyire töredezett formában, így jelentésüket vesztve sajátos zenei szólamokként funkcionálnak.

A helyszínen rögzített etűdöket megszakító animációs betétek is különleges módon próbálják megragadni Kőrösi alakját. Roskó Gábor diafilmes stílusban megelevenedő festményei látszólag a főszereplő életéről szóló legendákat, anekdotákat mesélik el, valójában ezek nem a népi képzelet, hanem a forgatókönyvíró, Sári László fantáziájának termékei, amelyek a székely anekdotavilágot ötvözik a buddhista tanmesékkel.

Hogyan készült?

Szemző Tibor és Sári László tibetológus 1999-ben részt vettek egy közös himalájai utazáson, eljutottak többek közt abba a faluba is, ahol Kőrösi éveken át dolgozott a tibeti-angol szótáron. Az itt szerzett élmények nyomán született meg a forgatókönyv. Később Szaladják István operatőrrel visszatértek Indiába, és öt héten át forgattak; bejutottak Kőrösi Csoma egykori, kolostorbéli cellájába is. Szaladják feladata az volt, hogy reprodukálja Szemző korábbi filmjeinek (Cuba, 1993, A túlsó part, 1997) stílusát: zoom és svenk nélküli, fotográfiaszerű felvételeket rögzített.

A zenét maga a rendező szerezte korábbi munkáinak modorában – a beszélt szövegeket már Tractatus című darabjában is zenei szólamként alkalmazta –, és az akusztikus hangszőttes megalkotásához többek közt a Tibeti halottaskönyvet is felhasználta, a kalligrafikus írásjeleket grafikus kottaként értelmezve.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Élet vendége egyedülálló kísérlet a keleti és a nyugati spirituális hagyományok összehangolására, a klasszikus dokumentarista, ismeretterjesztő filmek narratív eszközeinek kifordítására, és a zeneszerzői szemléletmód érvényesítésére.

A 37. Magyar Filmszemlén Szemzőt a „rendezői látvány” kategóriájában ismerték el, Zányi Tamás pedig a hangmérnöki munkájáért Aranymikrofon díjat kapott. Az 59. Locarno Nemzetközi Filmfesztiválon a kritikusok díját nyerte el a film.

Egy emlékezetes jelenet

A film első felének animációs betéteiben megjelenő Kőrösi egyértelműen mesebeli figura, a játékidő előrehaladtával azonban „kalandjai” egyre inkább spirituális jelleget öltenek, és az erdélyi születésű világjáróból a szemlélődéssel eltöltött hosszú évek hatására megvilágosodott bölcs válik, aki a magyarok eredete helyett már a legvégső kérdésekre keresi a választ. Roskó Gábor animált festményei az absztrakt belső tereket és a hétköznapi, profán világot is érzékletesen illusztrálják.

A rendező

Szemző Tibor (középen) a 2019-es Budapesti Klasszikus Film Maratonon (fotó: Chripkó Lili)

Tudtad?

Szemző Tibor film iránti érdeklődése a 180-as Csoport narrátorával, Forgács Péter médiaművésszel való évtizedes együttműködéséből ered. 

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem