Csók, anyu

A hatalmas családi ház lassan kívülről is elkészül. Kalmárék jól boldogulnak, csak épp boldogtalanok. Keserédes életkép a Kádár-rendszer végnapjaiból.

színes magyar játékfilm, 1986, rendező: Rózsa János

író: Vámos Miklós, forgatókönyvíró: Rózsa János, Vámos Miklós, operatőr: Ragályi Elemér, főszereplők: Pogány Judit, Koltai Róbert, Gáspár Sándor, Hollósi Frigyes, Andorai Péter, 102 perc, felújítás: SD digitális maszter

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Mindenki rohan, senki nem ér rá soha semmire. Az anya (Udvaros Dorottya) idegenvezető, az apa (Koltai Róbert) a munka mellett egy műhelyben maszekol. A középiskolás Marcsi (Lajtai Katalin) a szomszéd orvosba szerelmes. A kisiskolás Peti (Gévai G. Simon) hetek óta lóg a suliból. A család szinte csak írásban, a konyhai üzenőtáblán kommunikál egymással. Anyagilag nagyon jól mennek a dolgaik. Látszólag mindenük megvan, de pont a legfontosabb hiányzik az életükből.

Mitől különleges?

Az örökké félkész, soha el nem készülő családi ház a Kádár-korszak egyik jellemző szimbóluma. A puhuló diktatúra a hivatalos szocialista ideológiától távolodva egyre inkább bátorította az anyagi gyarapodást és a fogyasztást. A Csók, anyu kezdő képsorai szinte tételszerűen mutatják be Kalmárék használati tárgyait. A négytagú család egy hatalmas házban lakik, valahol a budai dombokon. A legmodernebb konyhai készülékeik vannak, a hűtő is tele étellel és itallal. Mégis mindenki magányosan reggelizik. 

Rózsa János alkotása keserédes vígjáték és különleges családi film egyszerre. Nagyjából végig egyetlen térben vagyunk és egy nap eseményeit követjük. A szereplők fő problémái mind előkerülnek, végül mindannyian kénytelenek szembenézni önmagukkal. A karakterek hitelesek, a történetet valószerűnek érezzük. A rendező kiemelt figyelmet fordít a kisfiúra, Petire. Az ő nézőpontjába helyezkedve, a romlatlan gyermeki tekintet segítségével a film kíméletlenül leleplezi a felnőttek kisebb-nagyobb hazugságait. A megélhetésért, az anyagi boldogulásért vívott harcban a szülők egymást, illetve a gyerekeiket hanyagolják el.

Mindenük megvan, mégis mindenki magányosan reggelizik.

Hogyan készült?

A film forgatókönyvét Vámos Miklós a saját művéből írta. A rövid novella kizárólag cetlikre írt konyhai üzenetekből áll. A nehezen megfilmesíthető ötlet végül a mű egyik központi motívuma maradt. A film zenéjét Bródy János szerezte, az operatőr Ragályi Elemér volt. A rendező állandó munkatársa, Kardos István dramaturgként működött közre.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A családok problémái és a gyerekek sorsa visszatérő motívumok Rózsa János életművében. A Csók, anyu a rendező egyik legsikeresebb munkája. A film a lassan széteső Kádár-rendszer rendkívül pontos látlelete, 

az alkotók érzékenyen tapintottak rá a társadalomban zajló mélyebb folyamatokra.

A közönség nem véletlenül szerette a filmet, a mozikban több mint 470 hetven ezren váltottak rá jegyet. A Csók, anyu az 1987-es Magyar Filmszemlén többek között a Legjobb film díját is elnyerte.


Egy emlékezetes jelenet


Kalmár a családi ház modern biztonsági rendszerével dicsekszik a főnökének. Arra kéri a férfit, menjen be az ajtón, a sziréna úgyis meg fog szólalni. Először azonban semmi sem történik. Csépai elvtárs nyugodtan körbe tud nézni a lakásban. Gyorsan szemrevételezi a hűtőt, és elégedetten nyugtázza, minőségi sör hűl benne. Csak ezek után kérdezi meg a gyanútlan Kalmárt, nem kínálná-e meg valamivel. Az ironikus hangulatú jelenet a kései Kádár-rendszer találó karikatúrája. Rózsa János görbe tükröt tart a fogyasztási javak esztelen hajszolása elé. Kalmár álszerény dicsekvése, a másik fölényeskedő, mégis kissé féltékeny magatartása infantilisnak tűnik. Feledhetetlen, ahogyan a két férfi büszkén feszít a befejezetlen erkélyen, miközben fülsüketítően üvölt a riasztó.

Olvass tovább!

Székely Gabriella: Input – output. Filmvilág, 1987/4, 12-13.
Soós Tamás Dénes: „Hitelesség terén nem lehet belekötni”, Beszélgetés Rózsa Jánossal. Filmvilág, 2017/2, 36-40.

A rendező

Rózsa János 1987-ben (MTI Fotó: Manek Attila)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A film rendezőasszisztense Janisch Attila volt, aki később az Árnyék a havon és a Másnap című filmek rendezőjeként vált ismertté. 

Plakát

Tervező: Illés J. (forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem