Miről szól?

Mihály (Agárdy Gábor) és Anyica (Bara Margit) a határ ellentétes oldalán laknak. A magyar férfi és a román özvegyasszony nehéz körülmények között él. Szegények, alig tudják eltartani a családjukat. Mindketten csempészésből próbálnak némi pénzhez jutni. Hiába tudják, hogy veszélyes, kénytelenek újabb és újabb utakra vállalkozni. A zöldhatáron véletlenül találkoznak. A kitörő vihar elől egy házba menekülnek.

Mitől különleges?

A Csempészek a szereplők személyes drámáin keresztül súlyos társadalmi kérdéseket boncolgat. A határ központi motívum a filmben, a maga fizikai valóságában és szimbolikusan is. A magyar férfi és a román nő története párhuzamosan bontakozik ki előttünk. Hiába haladnak éppen ellentétes irányban a határon, a sorsuk hasonló. A menedékként, a hétköznapi gondok előli egyetlen búvóhelyként fellobbanó szerelem Máriássy Félix számos filmjében felbukkan. A férfi és a nő itt csak egyetlen törékeny pillanatra lelhet némi megnyugvásra. Bár látszólag a véletlen hozza össze őket, a találkozásuk elkerülhetetlen. Az államhatár elválasztja, de egymáshoz is sodorja a két hasonló sorsú embert. A film története látszólag egyszerű, mégis szerteágazó. A kevés párbeszédet használó, önállóan is megálló epizódok finom költőiségét a szegénység megrázó képei ellenpontozzák. A két főszereplő tragikus kiszolgáltatottsága az első pillanattól nyilvánvaló. Az érzékeny környezetábrázolás szomorú végzetüket vetíti előre. A rendező mégis nyitva hagyja a befejezést, a nézőre bízva a történet lezárását.

Története látszólag egyszerű, mégis szerteágazó

Hogyan készült?

A Csempészek forgatókönyve három Szabó Pál-novella motívumaiból áll össze. A román nő hadirokkant apjáról szóló A trombitás és a csizma problémáját elbeszélő Boldizsár bajba keveredik epizodikusan illeszkedik a címadó Csempészek fő szálához. A paraszti sors nehézségeivel számos film foglalkozott a korszakban. A témaválasztással a rendező ehhez a vonulathoz is kapcsolódik, de korántsem hagyományos adaptációt készített.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Máriássy Félix e filmjével a neorealista hagyományokon túllépve a modernizmus felé indult. A cselekmény helyszínei már nemcsak konkrét térként működnek, de a szereplők lelki világát is visszatükrözik. A Csempészek a korszak egyik fontos filmje, a korabeli kritika mégsem értékelte. A Színház- és Filmművészi Főiskolán is tanító Máriássy Félix óriási hatást gyakorolt a magyar új hullámot elindító rendezőgenerációra.

Egy emlékezetes jelenet

Mihály csizmája elszakad, ezért kénytelen mezítláb járni. A rokonát kéri meg, hogy valahogyan segítse ki. A két férfi a vásárban elad egy fiatal bikaborjat. A kapott pénz mégsem elég. A gyors nyeremény reményében Mihály beszáll a gyanús szerencsejátékba, de hamar elveszti a pénzt. Máriássy Félix érzékeny és alapos megfigyelő, a kamera kíváncsian szemlélődik és hosszan időz a vásári forgatagban. A látványos epizód lassítja ugyan a cselekmény kibontakozását, de az érzékek szintjén ragadja meg a főszereplő feldúlt, kavargó lelkiállapotát.

A rendező

Máriássy Félix (középen), Agárdy Gábor (bal szélen) és Horváth Teri, Hegyi Barnabás (jobbra) operatőr a forgatáson (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Plakát

Tervező: Somorjai Imre (forrás: NFI)