Csempészek

A szegénység a határ mindkét oldalán egyforma. A magyar férfi és a román nő sorsa hasonló. Máriássy Félix remekműve a magyar modernizmus előfutára.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1958, rendező: Máriássy Félix

író: Szabó Pál, operatőr: Hegyi Barnabás, főszereplők: Bara Margit, Agárdy Gábor, Horváth Teri, Solti Bertalan, Bánhidi László, 83 perc, felújítás: SD digitális maszter

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Mihály (Agárdy Gábor) és Anyica (Bara Margit) a határ ellentétes oldalán laknak. A magyar férfi és a román özvegyasszony nehéz körülmények között él. Szegények, alig tudják eltartani a családjukat. Mindketten csempészésből próbálnak némi pénzhez jutni. Hiába tudják, hogy veszélyes, kénytelenek újabb és újabb utakra vállalkozni. A zöldhatáron véletlenül találkoznak. A kitörő vihar elől egy házba menekülnek.

Mitől különleges?

A Csempészek a szereplők személyes drámáin keresztül súlyos társadalmi kérdéseket boncolgat. A határ központi motívum a filmben, a maga fizikai valóságában és szimbolikusan is. A magyar férfi és a román nő története párhuzamosan bontakozik ki előttünk. Hiába haladnak éppen ellentétes irányban a határon, a sorsuk hasonló. A menedékként, a hétköznapi gondok előli egyetlen búvóhelyként fellobbanó szerelem Máriássy Félix számos filmjében felbukkan. A férfi és a nő itt csak egyetlen törékeny pillanatra lelhet némi megnyugvásra. Bár látszólag a véletlen hozza össze őket, a találkozásuk elkerülhetetlen. Az államhatár elválasztja, de egymáshoz is sodorja a két hasonló sorsú embert. A film története látszólag egyszerű, mégis szerteágazó. A kevés párbeszédet használó, önállóan is megálló epizódok finom költőiségét a szegénység megrázó képei ellenpontozzák. A két főszereplő tragikus kiszolgáltatottsága az első pillanattól nyilvánvaló. Az érzékeny környezetábrázolás szomorú végzetüket vetíti előre. A rendező mégis nyitva hagyja a befejezést, a nézőre bízva a történet lezárását.

Története látszólag egyszerű, mégis szerteágazó

Hogyan készült?

A Csempészek forgatókönyve három Szabó Pál-novella motívumaiból áll össze. A román nő hadirokkant apjáról szóló A trombitás és a csizma problémáját elbeszélő Boldizsár bajba keveredik epizodikusan illeszkedik a címadó Csempészek fő szálához. A paraszti sors nehézségeivel számos film foglalkozott a korszakban. A témaválasztással a rendező ehhez a vonulathoz is kapcsolódik, de korántsem hagyományos adaptációt készített.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Csempészek a mai napig elfeledett, méltatlanul keveset emlegetett mestermű.

Máriássy Félix e filmjével a neorealista hagyományokon túllépve a modernizmus felé indult. A cselekmény helyszínei már nemcsak konkrét térként működnek, de a szereplők lelki világát is visszatükrözik. A Csempészek a korszak egyik fontos filmje, a korabeli kritika mégsem értékelte. A Színház- és Filmművészi Főiskolán is tanító Máriássy Félix óriási hatást gyakorolt a magyar új hullámot elindító rendezőgenerációra.


Egy emlékezetes jelenet

Mihály csizmája elszakad, ezért kénytelen mezítláb járni. A rokonát kéri meg, hogy valahogyan segítse ki. A két férfi a vásárban elad egy fiatal bikaborjat. A kapott pénz mégsem elég. A gyors nyeremény reményében Mihály beszáll a gyanús szerencsejátékba, de hamar elveszti a pénzt. Máriássy Félix érzékeny és alapos megfigyelő, a kamera kíváncsian szemlélődik és hosszan időz a vásári forgatagban. A látványos epizód lassítja ugyan a cselekmény kibontakozását, de az érzékek szintjén ragadja meg a főszereplő feldúlt, kavargó lelkiállapotát.

Olvass tovább!

Hegedűs Zoltán: Máriássy Félix. Egy félbeszakadt művészi pálya. Filmkultúra, 1975/4, 37-48.
Varga Balázs: Kötelékek, Máriássy Félix filmjei. Filmspirál, 2003/31, 193.  
Fazekas Eszter: A lírai realizmus mestere. Rendezőportrék: Máriássy Félix. Filmtett, 2004/4.  
Gelencsér Gábor: Hosszú út, Máriássy Félix stílusváltásai. Filmvilág, 2016/1, 18-23.  
MMA Lexikon 

A rendező


Máriássy Félix (középen), Agárdy Gábor (bal szélen) és Horváth TeriHegyi Barnabás (jobbra) operatőr a forgatáson (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Tudtad?

A korabeli kritika az „elszalasztott lehetőségek, a felemás művészi megoldások filmjének” bélyegezte a Csempészeket.

Plakát

Tervező: Somorjai Imre (forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem