Cimborák – Nádi szélben

Homoki-Nagy István iskolateremtő természetfilmje a bátor vizsla és hű barátai kalandjairól.

 színes magyar dokumentumfilm, 1958, rendező, forgatókönyvíró, operatőr: Homoki-Nagy István

vágó: Farkas Zoltán, zeneszerző: Vincze Ottó, 76 perc

Miről szól?

Fickót, a magyar vizslát, Pletykát, a tacskót és Nimródot, a vadászhéját postarepülővel küldik a vadászati világkiállításra, ám a gép kényszerleszállást hajt végre. A három jóbarát ejtőernyőkkel a Kis-Balaton nádrengetegében ér földet. Hazafelé számos kalandot élnek át, miközben megismerkednek a nádas növény- és állatvilágának rejtelmeivel.

Emberi tulajdonságokkal ruházta fel az állatokat

Mitől különleges?

A Cimborák-filmek olyanok, mintha egy Walt Disney-mesét kereszteznénk egy izgalmas természettudományos filmmel. Homoki-Nagy István forradalmi újítása az volt, hogy emberi tulajdonságokkal ruházta fel az állatokat, és forgatókönyvet írt nekik, melynek jeleneteit az idomított kutyák készségesen el is játszották. Bár Nimród, a vadászhéja fokozatosan perifériára szorult a filmekben, Fickót, a bátor vizslát, és Pletykát, az ő lelkes, de kissé esetlenebb barátját sikerült igazi karakterekké formálnia. Természetfilmként is úttörő volt a Cimborák – Nádi szélben:

ritkaságszámba menő vízalatti felvételei, madarakról készített közeli képei generációk sorát ismertették meg a kis-balatoni élővilág szépségeivel.

Hogyan készült?

Dr. Homoki-Nagy István fiatal jogászként, a negyvenes évek elején kezdett természetfotókat készíteni. A madarak megfigyelése, az ornitológia érdekelte. Később otthagyta a jogászi pályát, hogy szenvedélyének élhessen. 1949-től filmrendező lett a Híradó- és Dokumentumfilmgyárban, ahol 1951-ben ő rendezte meg az első egész estés magyar természetfilmet, a szikes tavainkról szóló Vadvízországot, majd két évre rá a gemenci vadrezervátum élővilágát bemutató Gyöngyvirágtól lombhullásig-ot, amit Ezüst Oroszlánnal díjaztak a velencei filmfesztiválon.

Homoki-Nagy István maga írta, rendezte és vágta a filmjeit. Állandó munkatársa volt felesége, Zsoldos Zsuzsa, akivel tavasztól őszig kiköltöztek a természetbe, és gyakran nomád körülmények között forgattak: sátorban laktak és lavórból mosakodtak. Segítségére volt az ország legjobb idomárának tartott Szigethy Kálmán, aki egy tiszántúli kis faluban szúrta ki a mindössze 11 hónapos, de felettébb intelligens vizslát, Fickót.

A Cimborák – Nádi szélben négy éven keresztül készült, a mai természetfilmekhez képest szerény anyagi és technikai feltételek között. Homoki Nagy még nem tudta távolról megfigyelni az állatokat, ezért több hónapon át kijárt az élőhelyükre, hogy valamelyest hozzászokjanak a jelenlétéhez, és a leshelyéről természetes közegükben lefilmezhesse őket. Hosszú időt vett igénybe az állatok betanítása is: az a felvétel, amin Fickó lebukik a vízbe, és ketrecével együtt felhozza a felszínre Pletykát, három hónapig készült, mert ennyi időbe telt rájönnie a vizslának, hogyan tud lemenni négy méter mélyre a vízben. A filmben önmagát játszó pákász forgatását pedig azért kellett eltolni, mert a balatoni nádas magányában éldegélő öregember a forgatás előtt elment fodrászhoz, és egyáltalán nem hasonlított önmagára, így egy évvel később vették fel az ő jeleneteit.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Homoki-Nagy István iskolát teremtett azzal, hogy a Cimborák-filmekben egy kalandfilm kereteibe ágyazta a tudományos ismeretterjesztést. A kritikusok fenntartásokkal fogadták az újítást, mert úgy vélték, az ellentmond a természetfilmezés objektív ideáljának, pedig Homoki Nagy filmjei épp attól váltak örökérvényűvé, hogy a rendező izgalmas sztorikat talált ki hozzájuk. A Cimborák – Nádi szélben hatalmas sikert aratott a mozikban, amihez az is hozzájárult, hogy ez volt az első színes film, amin az emberek megcsodálhatták a Kis-Balaton élővilágát. Folytatása, a Cimborák – Hegyen-völgyön még látványosabb állatmutatványokat, még nagyobb kalandokat vonultatott fel.


Egy emlékezetes jelenet

Az expresszionista stílusban forgatott finálé az értelmetlen emberi pusztítást szögezi szembe a természet törvényeként felmutatott élethalálharccal. Miután a pákász kimentette Fickót a hínárosból, az állatok békésen alszanak a szállásukon. Egy tolvaj ellopja a filmben kárakatnaként emlegetett kárókatonát), mire a kutyák utánairamodnak. Hogy megmeneküljön, a férfi rájuk gyújtja a nádast, és a tűz elől futva felvonul a filmben addig látott állatsereglet: vadbivalyok, siklók, madarak. A nagyívű, akciódús jelenetben Homoki Nagy István álomszerű, film noiros hangulatot teremt a fény-árnyék hatásokkal, és a végletekig fokozza a veszélyérzetet. A jelenetért ő maga is kockáztatta az életét: a hetven megvadult bivaly rohanását egy földbe ásott acélládából vette fel. Amikor megfordult a szélirány, az égő nád ráhullott a ládára, amiből munkatársai csak az utolsó pillanatban tudták kimenteni a rendezőt.

Rendező

Homoki-Nagy István 

Plakát

Tervező: Mohrlüder Vilmos (forrás: NFI)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem