Café Moszkva

A Café Moszkva háborús film, de nem a front borzalmait, hanem a háború által elsodort és próbára tett emberek sorsát mutatja be.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1935, rendező: Székely István

író: Tamás István, forgatókönyvíró: Tamás István, Székely István, operatőr: Willy Goldberger, Icsey Rezső, főszereplők: Tőkés Anna, Vértess Lajos, Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Timár József, 68 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: HD digitális maszter

Miről szól?

A történet az első világháború idején játszódik a határszéli Kolomeában, amely hol a magyarok, hol az oroszok kezére kerül. Az orosz csapatok visszavonulásakor Szuharov tábornok felesége, Verjusa a magyar hadak által megszállt városban reked, és a Café Moszkva énekesnőjeként rejtőzködik. Ide téved be egy este a menyasszonya hűtlensége miatt elkeseredett magyar tiszt, Szilágyi főhadnagy. Itt, a senki földjén, ebben a felfordult világban hozza össze a sors előbb mint ellenségeket, majd mint önfeláldozó szerelmeseket az orosz asszonyt és a magyar tisztet. Az első találkozáskor a nőgyűlölő hangulatban lévő férfi sértően utasítja vissza az asszony kérését, hogy átsegítse a frontvonalon. Néhány hónap múlva a város ismét az oroszok kezére kerül, s ezúttal Szilágyi főhadnagy reked ott két társával. A férjével boldogtalan házasságban élő Verjusa beleszeret a magyar tisztbe, s mikor az fogságba és halálos veszedelembe kerül, megmenti az életét.

Mitől különleges?

A magyar polgári komédia prototípusának megteremtője, Székely István a melodráma műfajnak is úttörője volt. Székely filmje nemcsak a negyvenes évek világvége hangulatú, magyar háborús melodrámáinak elődje, hanem Kertész Mihály Casablancájáé is. Szilágyi főhadnagy a csalódott Rick karakterének prototípusa, akit elárult egy nő. A Casablancában is magányos embergyűlölőként gubbaszt a lokálban, melyből idegen dallamok szűrődnek ki a megszállt város nyugtalan éjszakájába. Mindkét film cselekménye egy lokál, a Rick's Café, illetve a Café Moszkva körül forog.

Hogyan készült?

A Café Moszkva könnyen műfaja remekművévé válhatott volna.

Hogy nem lett mégsem az, elsősorban a szerény anyagi lehetőségek magyarázzák. A rendező összeveszett Bingert Jánossal, a Hunnia filmgyár igazgatójával, s átment a konkurens Magyar Filmirodához, ahol a produkciók kisebb költségvetéssel készültek. Így Székely filmje még hazai viszonylatban is olcsó filmnek számított.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Nemeskürty István esztétikai rangját tekintve, az ismertebb és gyakrabban értékelt komédia, a Hyppolit-film fölé emeli Székely melodrámáját. A korabeli kritika is kedvezően ítéli meg a filmet, mely szakít a magyar filmgyártás bevett fogásaival, s drámaibb és mélyebb hatásokra törekszik. Lajta Andor filmtörténete szerint sokáig nagy sikerrel futott belföldön és külföldön egyaránt. Az Egyesült Államokban is sikeres Café Moszkváról a Daily News írt méltatást A Good Hungarian Film címmel. Székely filmje stilárisan a pesszimista melodráma, a film noir hazai nyitánya. A Café Moszkvában a háborús film műfaja a negyvenes évek zsánereinek háborús témáját előlegezi. A film noir pedig, amely a harmincas évek glamúrfilmes boldogságmitológiájának az új világháborúval való találkozásából született, a háború felé tartó világban alapozza meg, majd a háború idején teljesíti be formáját.


Egy emlékezetes jelenet

A jelenetben Szilágyi főhadnagy, miután anyja leveléből megtudja, hogy a menyasszonya máshoz megy feleségül, a megszállt város mulatójában tölti az estét. Az ellentétes táborokhoz tartozó embereket összehozó örömtanyán „egy nap a világ” hangulat uralkodik. Szuharov tábornok városban rekedt, énekesnőként rejtőzködő felesége megpróbál a magyar tiszt közelébe férkőzni. Dala a Szibériában elpusztult költő, Gyóni Géza leghíresebb verse, a Csak egy éjszakára szavait visszhangozza. Eredetileg „Csak egy éjszakára” volt a Székely-film címe is, melyet – nyilvánvalóan mert túlságosan plágiumízű volt – végül elvetettek. A dal és a film zenéjét László Sándor szerezte.

A rendező

Székely István (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A külső felvételeket 1935 októberében a Dunapart Csepel szigettől délre fekvő részén forgatták. A műtermi felvételekre december közepén került sor. Az orosz kisváros díszleteit Pán József tervezte.

Balogh Gyöngyi

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem