Büntetőexpedíció

A büntetőszázad elindul, hogy revansot vegyen egy katona haláláért. Vonulásuk jó alkalom egy különleges filmnyelvi kísérletre.

fekete-fehér magyar rövidfilm, rendező: Magyar Dezső

forgatókönyvíró: Dobai Péter, operatőr: Ragályi Elemér, vágó: Sellő Hajnal, zene: Vujicsics Tihamér, 42 perc

Miről szól?

1913-ban az Osztrák-Magyar Monarchia egyik kis falujában valaki megöl egy osztrák tisztet. A császári és királyi hadsereg lovasszázada a helyszínre siet, hogy rendet tegyen. A falubelieknek esélyük sincs a fegyelmezett és kíméletlen katonákkal szemben.

Mitől különleges?

A film nem hagyományos történelmi film, noha az 1910-es években, az első világháború előestéjén játszódik. A gyilkosság megtorlására készülő katonai alakulat történetét időről időre megbontja, hogy a jelenetekben archív felvételek töredékei villannak fel.

Az archívok és a jelenben forgatott részek izgalmasan keverednek egymással, és sajátos stílust hoznak létre.

Ez a stílus a politikai modernizmusban gyökerezik, és a különböző korokból származó dokumentumok és a fikciós anyagok összekapcsolásával gazdag jelentéshálót hoz létre, melynek segítségével az alkotók a társadalmi mozgalmak mindenkori elnyomása ellen tüntetnek.

Hogyan készült?

A Büntetőexpedíció eredetileg a Hat brandenburgi verseny című, hat epizódból álló film egyik fejezete lett volna, melyet Magyar Dezső Dobai Péterrel közösen írt. Ez a mű a társadalom és az erőszak kapcsolatát vizsgálta, amiben a Monarchiával foglalkozó részt a fasizmus követte volna. A forgatókönyvben az egyes részek az erőszak és a líraiság, a brutalitás és a szépség dialektikáját bontották ki. A terv azonban nem valósult meg a maga teljességében, a Balázs Béla Stúdióban készült Büntetőexpedíciót nem követték újabb részek. A film operatőre Ragályi Elemér, vágója Sellő Hajnal volt, a forgatás a BM Határőrség Lovastanosztályának bevonásával zajlott a Balaton környékén. A munkához Magyar Dezső 120 lovast kért a honvédelmi minisztertől, akit azzal győzött meg, hogy közreműködésükkel háborúellenes filmet fog készíteni.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Büntetőexpedíció igazi különlegessége az archív anyagok használata, amelyeket a rendező már korábbi filmjében, az Agitátorokban is alkalmaz. Szerkesztési technikája izgalmas, esszéisztikus filmnyelvet hoz létre, mely a történet képeit a talált felvételekkel összefüggésben egészen új dimenzióba helyezi. Az archív anyagok esztétikája egyúttal magával hozza a nosztalgia érzését, amely a régi korok pusztuló mementói, a karcos, töredékes filmek láttán óhatatlanul is feléled a nézőben. A mozgóképek jelen esetben nagyrészt az Osztrák-Magyar Monarchia korából valók, s az egybeesik a filmtechnika megszületésének hajnalával, vagyis a mozgóképes dokumentálás kezdeteivel. Magyar azonban nem csupán illusztrációként alkalmazza az archívokat, hiszen azok a történet jeleneteivel egyenrangú, intenzív jelentésképző funkciót kapnak.

Erős gesztus, hogy a Monarchia idejéből származó filmek mellett olykor későbbi felvételek is megjelennek, így például a második világháborúról, a koncentrációs táborokról vagy az 1968-as diáklázadások utcai összecsapásairól. Ez a megoldás olyan képzettársításokat tesz lehetővé, melyek jóval túlmutatnak a cselekményen. Az alkotás az új hullámos politikai aktivizmus értékeit követi, de a készítés évében már az 1968-at követő politikai visszarendeződés és az általános csalódottság határozta meg a légkört. Az 1960-as évek második felének reményei lassan szertefoszlottak, ezért ez a pillanat már egy új korszak határát jelzi. A rendező a helyzetet kilátástalannak érezve 1971-ben elhagyta az országot, az Egyesült Államokban és Kanadában folytatta pályafutását. Mivel disszidált, a munkáit itthon a továbbiakban nem vetítették, így a közönség évtizedekig nem láthatta azokat.


Egy emlékezetes jelenet 

A jelenetben a vonuló lovasszázadot látjuk, ahogy határozottan halad az erdőn keresztül a falu felé. Félmeztelenre vetkőztetett foglyukat megkötözve viszik magukkal, az ő sorsa ezután nem lehet kétséges. A katonák némán vonulnak, csak a lovak patáinak monoton dobogása hallatszik. A férfiakról bevágott közelképek szikár és elszánt arcokat mutatnak: a néző biztos lehet benne, hogy ezek az emberek hamarosan kérlelhetetlenül teszik majd a dolgukat. A szigort a hirtelen bevillanó archív felvételek törik meg, amik látszólag semmilyen kapcsolatban nem állnak az adott helyzettel. Ezek a Monarchia idején készült eredeti némafilmes felvételek egy boldog ország képét mutatják, ahol elegáns zeppelinek röpködnek az égen, és a finom ruhákba öltözött polgárok szórakozással töltik szabadidejüket. A felvételeket éppen csak pillanatokra vágják be, olyanok, mintha a katonák gyorsan eltűnő emlékképei lennének. A néző ezt csak sejti, de nincsen rá pontos utalás, így a képek és az emberek közötti viszonyt csak találgatni lehet.

Ez a megoldás tág teret nyit az asszociációknak, és arra invitálja a nézőt, hogy a saját fantáziát használja a hiány kitöltésére. A jelent epizodikus; azt érzékelteti, hogy egyszerre két világ létezik, a konform módon működő társadalom és az erőszakos elnyomás rendszere. Az előbbi igyekszik nem tudni az utóbbiról, de legalábbis kiegyezik vele, mert csak így látja szavatolva a saját biztonságát. A dokumentumfelvételek és a fikció keveredése a valóságosként megélt, tapasztalt világot és a mögötte meghúzódó, sokszor drámai történeteket köti össze. A bevágott filmkockákat a büntetőexpedíció véres célját ellenpontozó lágy zene kíséri, de amint eltűnnek az archív felvételek, ismét csak a lovak mozgásának ritmikus zaja hallatszik.

Az operatőr

Ragályi Elemér 1964-ben (MTI Fotó: Fényes Tamás)

Tudtad?

A Büntetőexpedíció nemzetközi elismertségét jól mutatja, hogy a New York-i Museum of Modern Art a gyűjteményébe válogatta a filmet. 

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem