fekete-fehér magyar játékfilm, 1955, rendező: Máriássy Félix
forgatókönyvíró: Thurzó Gábor, Karinthy Ferenc, operatőr: Illés György, főszereplők: Gábor Miklós, Molnár Tibor, Rajnay Gábor, Mezey Mária, Gordon Zsuzsa, Rajczy Lajos, 99 perc, felújítás: HD digitálisan felújított
Miről szól?
1944 karácsonya Budapesten. A szovjet csapatok közelednek, két magyar katonaszökevény tart a városba. Zoltán (Gábor Miklós) az elhagyott családi lakásban húzná meg magát, de a rokonait találja a helyszínen. Itt próbálja átvészelni a nyilasok uralmát a zsidó származású Jutka (Gordon Zsuzsa) is. A két fiatal szinte azonnal egymásba szeret. Míg a férfi szeretné túlélni az ostromot, a katonatársa, Gozsó (Molnár Tibor) a partizánokhoz csatlakozik. Mikor Jutkát elfogják, Zoltán is kénytelen cselekedni.
Mitől különleges?
A Budapesti tavasz a hétköznapi emberek sorsain keresztül ragadja meg a háború borzalmait. Az utca embere, a bérház lakóközössége különféle stratégiákkal próbálja átvészelni az ostromot. A néző szinte az orrában érzi a por és korom szagát, a pince dohos levegőjét. A film életszerűen dokumentálja az ostrom mindennapjait, az arcok tablóvá állnak össze. Az egyéni drámák és az erős környezetábrázolás izgalmas, néhol kifejezetten akciódús cselekménnyel egészülnek ki. A szembenálló felek elkeseredett harcot vívnak a romok között, miközben a főhős a szerelmét próbálja megmenteni. A rendező Máriássy Félix pontos arányérzékkel tartja egyben a különféle szálakat és minőségeket, filmje egyszerre drámai és reményteli. A magyar zsidóság szörnyű tragédiája sokáig tabunak számított a hazai közbeszédben. 1989 előtt csak kevés játékfilm foglalkozott a holokauszttal. A Budapesti tavasz nemcsak elsőként ábrázolta a témát, de az a néhány perc örökre emlékezetes marad.

Az a néhány perc örökre emlékezetes marad
Hogyan készült?
A Budapesti tavasz a felszabadulás tizedik évfordulójára készült. A korabeli kultúrpolitika eredetileg egy nagyobb szabású, epikus filmmel kívánt ünnepelni. A zártkörű pályázaton a zsűri nagy viták után mégis Karinthy Ferenc művét választotta. Az azonos című regény a történelmi események magánéleti vonatkozásait domborítja ki. Máriássy Félix és a forgatókönyvet jegyző Thurzó Gábor számos ponton módosították a cselekményt. Elhagyták a háború utáni részeket, a főszereplő és az illegális kommunista csapat hősiességére pedig jelentősen ráerősítettek.
Díszlettervből díszlet
Díszlettervező: Romvári József

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A Rákosi-korszak merev sematizusa után a Budapesti tavasz fontos elmozdulást jelentett. A Vörös Hadsereg egyoldalúan pozitív ábrázolása és a szocialista embertípus visszafogott ünneplése jelzik ugyan a kijelölt politikai irányvonalat, a heroizmus helyett azonban az emberi drámák kerülnek a középpontba. A filmet jól fogadta a közönség, a korabeli sajtó az ábrázolás hitelességét és az olasz neorealizmus hatásait üdvözölte. 1968-ban az Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége budapesti konferenciáján a résztvevők az 1945 után készült legjobb magyar filmek, a Budapesti Tizenkettő közé választották. A Budapesti tavasz nemcsak a korszak egyik emblematikus alkotása, de a magyar történelmi emlékezet szempontjából kiemelt fontosságú darab.
Egy emlékezetes jelenet
Zoltán kiszabadul a nyilasok fogságából, de a szerelmét már nem tudja megmenteni. A Dunához rohan, de ott csak az elhagyott cipőket találja. A rövid jelenet a magyar filmtörténet egyik legmegrázóbb képsora. A rakparton sorakozó cipők és a nyomokat eltüntető szennyes víz a magyar holokauszt úttörő, mai napig érvényes vizuális reprezentációja. A drámai képek a nem láthatóval ragadják meg az ábrázolhatatlant.
Kapcsolódó filmhíradó
A Budapesti tavasz forgatása:
Ezt is nézd meg!
• Gordon Zsuzsa színésznő (1929-2015) saját családjának holokauszt történetéről beszél ebben a videóban, a Presszó kamerája előtt:
• Varga Balázs filmtörténész és Zombory Máté szociológus a Budapesti tavaszról:
• Salamon András rövidfilmje, a Meséld el... öt percben mondja el az 1944-es nyilas tömegmészárlás történetét:
Olvass tovább!
Rudolf Dániel: „Egy film a felszabadulásról” – Máriássy Félix: Budapesti tavasz. Filmkultúra, 2014
Gelencsér Gábor: Hosszú út, Máriássy Félix stílusváltásai. Filmvilág, 2016/1, 18-23.
Fazekas Eszter: A lírai realizmus mestere, Rendezőportrék: Máriássy Félix. Filmtett, 2004
Ujhelyi Szilárd: A BUDAPESTI 12, Az 1969-ben megjelent kötet "facsimile" kiadása. Filmkultúra, 2004