Miről szól?

A gonosz mostoha (Udvaros Dorottya) álarcosbált rendez a kacsalábon forgó kastélyban, amelyre a mesevilág összes híres alakját meghívja Hófehérkétől (Ivancsics Ilona) a hét törpén át Piroskáig és a farkasig, de még a legendás meseírók, a Grimm testvérek (Koltai Róbert, Papp Zoltán) is tiszteletüket teszik. Az esemény célja, hogy közösen ünnepeljék meg Csipkerózsika (Eszenyi Enikő) felébredését a százéves álomból, és közben a jó és a gonosz mesefigurák végre megbékéljenek egymással. Hófehérkéék nem is sejtik, hogy egy ravasz csapdába sétálnak bele, a gonosz mostoha és szövetségesei valójában arra készülnek, hogy a meséket erőszakkal átírva, a bál leple alatt örökre leszámoljanak a jókkal.

Mitől különleges?

Rózsa János szinte minden filmje a gyerekek világával, a fiatalok vagy a családok problémáival foglalkozik változatos stílusban, a szürreálistól (Gyerekbetegségek, Kardos Ferenccel) a szatirikuson (Pókfoci) és a drámain (Vasárnapi szülők, 1980) át a realista vígjátéki (Csók, anyu) hangnemig. A Boszorkányszombat annyiban lóg ki a sorból, hogy nem valós térben játszódik, és nem is egy fontos társadalmi problémát vet fel, szereplői ugyanakkor a gyermeki fantáziát benépesítő figurák közül kerülnek ki. A rendező életművének meghatározó eleme a játékosság, a Boszorkányszombatra mindez hatványozottan igaz. Rózsa és alkotótársai nemcsak a Grimm testvérekhez köthető mesevilág ikonográfiájához nyúlnak hozzá kreatívan, de sablonjaikat, toposzaikat is kifordítják, újrahasznosítják.

A műfajok mellett a hangnemek is keverednek, a felütés a boszorkányok vonulásával kifejezetten horrorisztikus, az embertestű állatok látványa groteszk hatást kelt, az (ál) Csipkerózsika körüli bonyodalmak melodramatikus színezetet kapnak, de a kalandfilm eszköztárából is merítenek az alkotók.

A Boszorkányszombat tele van szellemes megoldásokkal az újraírt mesék ötletétől a gótikus hangulatú kastélybelsőkön át a Grimm testvérek „bűneit” leleplező bírósági tárgyalásig, de emlékezetes a tucatnyi szereplőt mozgató báljelenet is, amelyet a Farkast alakító Köllő Miklós pantomimművész koreografált.

A mesék sablonjait kifordítja, újrahasznosítja

Hogyan készült?

A történetet Rózsa ötletéből állandó forgatókönyvírója, Kardos István írta Vámos Miklós közreműködésével. A filmbe egy véletlennek köszönhetően sikerült külföldi partnereket bevonni. Az amerikai producer, Halmi Róbert éppen Magyarországon forgatta a Hosszú vágta című filmet, és az Objektív Stúdió vezetője, Marx József rábeszélte, hogy szálljon be a produkcióba. Ő biztosította a technikai hátteret, a látványterveket pedig Roy Field (Superman, Fantasztikus labirintus, James Bond-filmek) készítette Londonban, és a trükköket is itt tették rá a filmre. A forgatás Fóton, a Mafilm Stúdió Máriássy-műtermében zajlott. A finálé nagyjelenetében 200 gyerekstatiszta vett részt, akiket a különböző gimnáziumok, az artistaképző és a balettintézet növendékeiből válogattak. A táncosokat, báli szereplőket nagyrészt a Köllő Miklós által alapított színházi iskola művészei alakították.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A bemutató idején a közönség jól fogadta a filmet – 380 ezren váltottak rá jegyet –, a kritikusok viszont, bár megjegyezték, hogy az alapötlet több mint szellemes, úgy látták, a legfiatalabb nézők számára zavaros lehet a történet, a felnőttek pedig a parabolát hiányolhatják belőle. Későbbi interjúiban maga a rendező is hasonlóan nyilatkozott, kiemelve, hogy a trükkök jól sikerültek ugyan, de túlságosan előtérbe kerültek, helyette a történetet kellett volna leegyszerűsíteni, mert „a gyerekek élvezték, hogy felismerik a mesehősöket, de a fordulatok talán túl komplikáltak voltak a számukra.” A célközönség belövése valóban nem sikerült maradéktalanul, és mára a film vizuális trükkjei felett is eljárt az idő, a Boszorkányszombat bizonyos szempontból mégis megelőzte korát.

Egy emlékezetes jelenet

A gonosz mostoha úgy próbálja meg félrevezetni a mesehősöket, és fenntartani a Csipkerózsikát sújtó átkot, hogy egy ál-Csipkerózsikával és egy álkirályfival játszatja el a csókjelenetet. A tervbe azonban hiba csúszik, és az ál-Csipkerózsika beleszeret az igazi, időközben megöregedett királyfi unokájába. A gonosz mostoha megpróbálja meggyőzni a lányt arról, hogy kár a szerelmet hajszolni, koncentráljon inkább a küldetésére.

A Boszorkányszombat legtöbb karaktere csak annyira összetett, mint az eredeti mesékben, ahonnan kiemelték őket, a gonosz mostoha és a „sötét” Csipkerózsika viszont árnyaltabb figurák, izgalmas motivációkkal. A két kiváló fiatal színésznő, Udvaros Dorottya és Eszenyi Enikő közös jelenetei egy klasszikus színpadi drámában is megállnák a helyüket.

A rendező

Rózsa János (fotó: Bartók István)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)