Boldogság

 

Mi a boldogság? A nagy kérdést az alig nyolcperces riportfilm egy friss házaspárnak, illetve rajtuk keresztül nekünk, a nézőknek szegezi.

fekete-fehér magyar rövidfilm, 1968, rendezte, forgatókönyv: Csányi Miklós

operatőr: Ráday Mihály, zene: Dobos Attila, 8 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Sürög-forog a ház népe. Takarítanak, tisztálkodnak, főznek. Hamarosan kiderül, esküvőre készülődnek. Rotyog az étel, érkezik a násznép, feltűnik a vőlegény. Az ifjú párral fél évvel később találkozunk újra. A férj és feleség büszkén vezetnek körbe az otthonukban. A kérdésre, hogy mi a boldogság titka, eltérő válaszokat adnak.

Mitől különleges?

A rövid, alig nyolcperces alkotás a tömörítés és az irónia eszközeivel rendkívül összetett kérdéseket ragad meg, sikerrel. A riport műfajából kiinduló dokumentumfilm igazi formai bravúr. A két részből álló, erős csattanóra épülő szerkezet, a pontos vágás és remekül eltalált zenei aláfestés összhatása feledhetetlen. Csányi Miklós rendezése egyszerre mély és komplex, mégsem nehéz vagy komolykodó.

A Boldogság egy fontos történelmi pillanatban, 1968-ban készült. Míg nyugaton a fiatalok a fennálló társadalmi rend ellen lázadtak, Magyarországon elindult az új gazdasági mechanizmus. A Kádár-rendszer az állampolgárok számára visszafogott, de biztos anyagi gyarapodást és viszonylagos jólétet ígért. A hatalom mindezért cserébe a fennálló politikai berendezkedés legalább hallgatólagos elfogadását kérte. Csányi Miklós a fridzsiderszocializmusnak is nevezett korszak ellentmondásos ideáit kritizálja, de a bemutatott házaspár felett nem ítélkezik.

A férj és feleség saját boldogságuk kulcsát a különféle javak felhalmozásában látják,

a büszkén mutogatott tárgyak azonban nem a valódi szükségleteiket tükrözik. A vágyaik mégsem képmutatók, hiszen láthatóan őszintén hisznek a követendőnek tartott mintákban. A film nem akar kész válaszokkal vagy nagy tanulságokkal szolgálni. Ahogyan a felcsendülő habkönnyű sláger szövege is utal rá, minden ember a maga módján keresi a boldogságot. Van-e bárkinek is joga ítélkezni vagy megszabni, mi az odáig vezető egyetlen helyes út.

Nem akar kész válaszokkal szolgálni

Hogyan készült?

Csányi Miklós alkotása a hazai dokumentumfilmezés történetében is kulcsszerepet játszó Balázs Béla Stúdióban készült. A rendező diplomamunkája, amit később számos dokumentum- és ismeretterjesztő film követett. A felcsendülő dal Harangozó Teri korabeli nagy slágere, a Minden ember boldog akar lenni.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Boldogság a szatirikus hangvételű dokumentumfilmek egyik legjobb, legemlékezetesebb darabja. Csányi Miklós munkája hatásos rendszer- és társadalomkritika, de olyan egyetemes kérdéseket feszeget, amelyek ma talán még aktuálisabbak, mint a mű készítésekor. A film egyéb elismerések mellett az oberhauseni fesztivál fődíját is elnyerte.


Egy emlékezetes jelenet

A lagzi előkészületei után a rendező a korban divatos, mereven beállított és erősen retusált esküvői fényképpel jelzi, ugrottunk az időben. A fiatal feleség kikapcsolja a rádiókészüléket, majd büszkén mutatja be a szobát. Bár a bárpultban még csak egyetlen igazi üveg árválkodik, a friss házasok optimisták. Idővel biztosan kerül még oda néhány valódi palack itóka. Csányi Miklós mély empátiával viszonyul ehhez a két emberhez, így hiába ironikus a jelenet, ők maguk egy pillanatra sem válnak nevetségessé.

A rendező

Csányi Miklós (forrás: MNF)

Tudtad?

Csányi Miklós színészként feltűnik többek között a Fényes szelek és a Feldobott kő című filmekben is.