Mi a boldogság? A nagy kérdést az alig nyolcperces riportfilm egy friss házaspárnak, illetve rajtuk keresztül nekünk, a nézőknek szegezi.
fekete-fehér magyar rövidfilm, 1968, rendezte, forgatókönyv: Csányi Miklós
operatőr: Ráday Mihály, zene: Dobos Attila, 8 perc
Miről szól?
Sürög-forog a ház népe. Takarítanak, tisztálkodnak, főznek. Hamarosan kiderül, esküvőre készülődnek. Rotyog az étel, érkezik a násznép, feltűnik a vőlegény. Az ifjú párral fél évvel később találkozunk újra. A férj és feleség büszkén vezetnek körbe az otthonukban. A kérdésre, hogy mi a boldogság titka, eltérő válaszokat adnak.
Mitől különleges?
A rövid, alig nyolcperces alkotás a tömörítés és az irónia eszközeivel rendkívül összetett kérdéseket ragad meg, sikerrel. A riport műfajából kiinduló dokumentumfilm igazi formai bravúr. A két részből álló, erős csattanóra épülő szerkezet, a pontos vágás és remekül eltalált zenei aláfestés összhatása feledhetetlen. Csányi Miklós rendezése egyszerre mély és komplex, mégsem nehéz vagy komolykodó.
A Boldogság egy fontos történelmi pillanatban, 1968-ban készült. Míg nyugaton a fiatalok a fennálló társadalmi rend ellen lázadtak, Magyarországon elindult az új gazdasági mechanizmus. A Kádár-rendszer az állampolgárok számára visszafogott, de biztos anyagi gyarapodást és viszonylagos jólétet ígért. A hatalom mindezért cserébe a fennálló politikai berendezkedés legalább hallgatólagos elfogadását kérte. Csányi Miklós a fridzsiderszocializmusnak is nevezett korszak ellentmondásos ideáit kritizálja, de a bemutatott házaspár felett nem ítélkezik.
A férj és feleség saját boldogságuk kulcsát a különféle javak felhalmozásában látják,
a büszkén mutogatott tárgyak azonban nem a valódi szükségleteiket tükrözik. A vágyaik mégsem képmutatók, hiszen láthatóan őszintén hisznek a követendőnek tartott mintákban. A film nem akar kész válaszokkal vagy nagy tanulságokkal szolgálni. Ahogyan a felcsendülő habkönnyű sláger szövege is utal rá, minden ember a maga módján keresi a boldogságot. Van-e bárkinek is joga ítélkezni vagy megszabni, mi az odáig vezető egyetlen helyes út.
Hogyan készült?
Csányi Miklós alkotása a hazai dokumentumfilmezés történetében is kulcsszerepet játszó Balázs Béla Stúdióban készült. A rendező diplomamunkája, amit később számos dokumentum- és ismeretterjesztő film követett. A felcsendülő dal Harangozó Teri korabeli nagy slágere, a Minden ember boldog akar lenni.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A Boldogság a szatirikus hangvételű dokumentumfilmek egyik legjobb, legemlékezetesebb darabja. Csányi Miklós munkája hatásos rendszer- és társadalomkritika, de olyan egyetemes kérdéseket feszeget, amelyek ma talán még aktuálisabbak, mint a mű készítésekor. A film egyéb elismerések mellett az oberhauseni fesztivál fődíját is elnyerte.
Egy emlékezetes jelenet
A lagzi előkészületei után a rendező a korban divatos, mereven beállított és erősen retusált esküvői fényképpel jelzi, ugrottunk az időben. A fiatal feleség kikapcsolja a rádiókészüléket, majd büszkén mutatja be a szobát. Bár a bárpultban még csak egyetlen igazi üveg árválkodik, a friss házasok optimisták. Idővel biztosan kerül még oda néhány valódi palack itóka. Csányi Miklós mély empátiával viszonyul ehhez a két emberhez, így hiába ironikus a jelenet, ők maguk egy pillanatra sem válnak nevetségessé.
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Nemes Gyula: Seregszemle, A cseh újhullám hatása a magyar dokumentumfilmre. Filmkultúra, 2001
Czirják Pál: Jelenlét és elbeszélés, Játékfilmes gondolkodásmód a kilencvenes évek hazai dokumentumfilm-készítésében - előképek tükrében. Metropolis, 2004/2, 16-38.