Boldogság

Mi a boldogság? A nagy kérdést az alig nyolcperces riportfilm egy friss házaspárnak, illetve rajtuk keresztül nekünk, a nézőknek szegezi.

fekete-fehér magyar rövidfilm, 1968, rendezte, forgatókönyv: Csányi Miklós

operatőr: Ráday Mihály, zene: Dobos Attila, 8 perc

Miről szól?

Sürög-forog a ház népe. Takarítanak, tisztálkodnak, főznek. Hamarosan kiderül, esküvőre készülődnek. Rotyog az étel, érkezik a násznép, feltűnik a vőlegény. Az ifjú párral fél évvel később találkozunk újra. A férj és feleség büszkén vezetnek körbe az otthonukban. A kérdésre, hogy mi a boldogság titka, eltérő válaszokat adnak.

Mitől különleges?

A rövid, alig nyolcperces alkotás a tömörítés és az irónia eszközeivel rendkívül összetett kérdéseket ragad meg, sikerrel. A riport műfajából kiinduló dokumentumfilm igazi formai bravúr. A két részből álló, erős csattanóra épülő szerkezet, a pontos vágás és remekül eltalált zenei aláfestés összhatása feledhetetlen. Csányi Miklós rendezése egyszerre mély és komplex, mégsem nehéz vagy komolykodó.

A Boldogság egy fontos történelmi pillanatban, 1968-ban készült. Míg nyugaton a fiatalok a fennálló társadalmi rend ellen lázadtak, Magyarországon elindult az új gazdasági mechanizmus. A Kádár-rendszer az állampolgárok számára visszafogott, de biztos anyagi gyarapodást és viszonylagos jólétet ígért. A hatalom mindezért cserébe a fennálló politikai berendezkedés legalább hallgatólagos elfogadását kérte. Csányi Miklós a fridzsiderszocializmusnak is nevezett korszak ellentmondásos ideáit kritizálja, de a bemutatott házaspár felett nem ítélkezik.

A férj és feleség saját boldogságuk kulcsát a különféle javak felhalmozásában látják,

a büszkén mutogatott tárgyak azonban nem a valódi szükségleteiket tükrözik. A vágyaik mégsem képmutatók, hiszen láthatóan őszintén hisznek a követendőnek tartott mintákban.

A film nem akar kész válaszokkal vagy nagy tanulságokkal szolgálni. Ahogyan a felcsendülő habkönnyű sláger szövege is utal rá, minden ember a maga módján keresi a boldogságot. Van-e bárkinek is joga ítélkezni vagy megszabni, mi az odáig vezető egyetlen helyes út.

Hogyan készült?

Csányi Miklós alkotása a hazai dokumentumfilmezés történetében is kulcsszerepet játszó Balázs Béla Stúdióban készült. A rendező diplomamunkája, amit később számos dokumentum- és ismeretterjesztő film követett. A felcsendülő dal Harangozó Teri korabeli nagy slágere, a Minden ember boldog akar lenni.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Boldogság a szatirikus hangvételű dokumentumfilmek egyik legjobb, legemlékezetesebb darabja. Csányi Miklós munkája hatásos rendszer- és társadalomkritika, de olyan egyetemes kérdéseket feszeget, amelyek ma talán még aktuálisabbak, mint a mű készítésekor. A film egyéb elismerések mellett az oberhauseni fesztivál fődíját is elnyerte.


Egy emlékezetes jelenet

A lagzi előkészületei után a rendező a korban divatos, mereven beállított és erősen retusált esküvői fényképpel jelzi, ugrottunk az időben. A fiatal feleség kikapcsolja a rádiókészüléket, majd büszkén mutatja be a szobát. Bár a bárpultban még csak egyetlen igazi üveg árválkodik, a friss házasok optimisták. Idővel biztosan kerül még oda néhány valódi palack itóka. Csányi Miklós mély empátiával viszonyul ehhez a két emberhez, így hiába ironikus a jelenet, ők maguk egy pillanatra sem válnak nevetségessé.

A rendező

Csányi Miklós (forrás: MNF)

Tudtad?

Csányi Miklós színészként feltűnik többek között a Fényes szelek és a Feldobott kő című filmekben is.

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem