Bibliotheque Pascal

Hajdu Szabolcs szürreális víziója a fikció és a mese hatalmát hirdeti.

színes magyar játékfilm, 2010, rendező, forgatókönyvíró: Hajdu Szabolcs

operatőr: Nagy András, szereplők: Török-Illyés Orsolya, Oana Pellea, Vasilescu Razvan, Vasluianu Andi, Amram Shamgar, Hajdu Lujza, 110 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

A hároméves kislányát egyedül nevelő Monának (Török-Illyés Orsolya) a gyámhatóság előtt kell számot adnia arról, hol jár az elmúlt hónapokban, s miért hagyta a gyerekét a nagynénijénél. A nő mesélni kezd, és elbeszélése nyomán egy elképesztő történet elevenedik meg.

Mitől különleges?

Hajdu Szabolcs a pályáját az ezredforduló környékén indító új magyar rendezőgeneráció egyik markáns stílusú alkotója, aki mégis beskatulyázhatatlan. Felváltva forgatja a szárnyaló fantáziájú, stilizált formagyakorlatokat (Macerás ügyek, Tamara, 2003) és a vizuálisan letisztultabb, realista történeteket (Fehér tenyér, Off Hollywood, 2007). A Bibliothéque Pascal a két irányzat szintézise: a játékidő jelentős részében egy mágikus realista (rém)mesében merülhetünk el, miközben a kerettörténet visszaránt bennünket a kíméletlen valóságba. Hajdu filmjén 

tetten érhető Fellini, Peter Greenaway vagy éppen Gabriel García Márquez hatása, de hangvétele és motívumai miatt mégis összetéveszthetetlenül kelet-európai.

A mese szövetébe elrejtve olyan máig aktuális témákat érint, mint a szegénység, női kiszolgáltatottság, migráció vagy a keletről nyugatra irányuló kényszerprostitúció. A rendező sajátos, improvizatív munkamódszerének köszönhetően azonban kimódoltságnak nyoma sincs a cselekményben, a forgatókönyv által lefektetett laza kereteken belül szabadon csapong a rendező fantáziája – így születhetett meg többek közt az irodalmi témákra épülő liverpooli luxusbordély ötlete.

A film gegparádéja helyenként öncélúnak is tűnhet, de a finálé világossá teszi, hogy mindvégig egy metatörténetet láttunk arról, hogy a meséket, a fikciót lehet rosszra (perverz szexfantáziák kiélésére) és jóra (a kegyetlen valóság elviselhetővé szépítésére) is használni. A Bibliothéque Pascal valójában a mesék és az illúziók fontosságát illusztrálja.

Hogyan készült?

Hajdu a történet első változatát a külföldre hurcolt, bordélyba eladott nőről már 2010 körül megírta a Mona című filmnovellájában. Később a rendező felesége, Török-Illyés Orsolya szabálysértés miatt pár napra bevonult a börtönbe, ahol egy saját életét kitalált történetekkel megszépítő prostituálttal találkozott. Az ő hatására alakult át a forgatókönyv, majd Hajduék kislányának megszületése után beleírtak egy gyereket is a történetbe, akit maga Hajdu Lujza játszott el, a saját dialógjait végig improvizálva. A történet több fontos eleme, így a fináléban feltűnő tűzoltózenekar is már a forgatás alatt került be a filmbe.

A forgatás 54 napig tartott; Romániában, Magyarországon, Németországban és Angliában is dolgozott a stáb. A román színészek szerepeltetése a marosvásárhelyi helyszínből is következett, a Pascalt alakító, civilben bohóc Shamgar Amramra pedig London utcáin talált rá a rendező. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Bibliothéque Pascal a 2010-es Magyar Filmszemlén a fődíj mellett a diákzsűri elismerését és a kritikusok Gene Moskowitz-díját is megkapta, Nagy Andrást pedig a legjobb operatőrnek választották. A nemzetközi premierre a Berlinalén került sor.

Hajdu filmjének különlegessége, hogy nincs hazai előzménye, a bemutató idején sem lehetett egy aktuális irányzatba besorolni, és azóta sem készültek hasonlóan szürreális szerzői-műfaji víziók; talán egyedül Deák Krisztina Aglajája sorolható a követőihez mágikus-realista hangvétele miatt.

Egy emlékezetes jelenet

Monát túszul ejti a gyilkosság miatt körözött Viorel. Amikor a férfi elalszik, a nő megpróbál elszökni, de képtelen rá, mert megbabonázza egy vízió – a szobában szürreális vacsorajelenet elevenedik meg Mona és Viorel népviseletbe öltözött képmásaival a főszerepben. Mint kiderül, a férfinek van egy különleges képessége: kivetülnek az álmai. A jelenet többek közt a mese hatalmát is illusztrálja, hiszen a látványos bemutatónak köszönhetően Mona odaadja magát a férfinek, és a kilenc hónap múlva megszülető kislány örököli majd apja képességét – amivel a fináléban, egy újabb álomsztori segítségével, megmenti édesanyja életét. 

Olvass tovább!

Kolozsi László: A metaforagyártó, Beszélgetés Hajdú Szabolccsal. Filmvilág, 2010/2, 6-7.
Juhász Tamás: Idegen nő, idegen szöveg. A Bibliotheque Pascal és az európai poszkolonialitás nézőpontja. Apertúra. Film - Vizualitás - Elmélet, 2012/tél
Jakab-Benke Nándor: Hypnotique Pascal,Hajdú Szabolcs: Bibliothéque Pascal. Filmtett, 2010

A rendező

Hajdu Szabolcs (MTI Fotó: Nándorfi Máté)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Hajdu állandó operatőre, Nagy András sem kézikamerát, sem steadycamet nem használt, az erőteljesebb stilizáció érdekében csak fahrtokkal dolgozott.

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem