A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A hároméves kislányát egyedül nevelő Monának (Török-Illyés Orsolya) a gyámhatóság előtt kell számot adnia arról, hol jár az elmúlt hónapokban, s miért hagyta a gyerekét a nagynénijénél. A nő mesélni kezd, és elbeszélése nyomán egy elképesztő történet elevenedik meg.

Mitől különleges?

Hajdu Szabolcs a pályáját az ezredforduló környékén indító új magyar rendezőgeneráció egyik markáns stílusú alkotója, aki mégis beskatulyázhatatlan. Felváltva forgatja a szárnyaló fantáziájú, stilizált formagyakorlatokat (Macerás ügyek, Tamara, 2003) és a vizuálisan letisztultabb, realista történeteket (Fehér tenyér, Off Hollywood, 2007). A Bibliothéque Pascal a két irányzat szintézise: a játékidő jelentős részében egy mágikus realista (rém)mesében merülhetünk el, miközben a kerettörténet visszaránt bennünket a kíméletlen valóságba. Hajdu filmjén tetten érhető Fellini, Peter Greenaway vagy éppen Gabriel García Márquez hatása, de hangvétele és motívumai miatt mégis összetéveszthetetlenül kelet-európai. 

A rendező sajátos, improvizatív munkamódszerének köszönhetően azonban kimódoltságnak nyoma sincs a cselekményben, a forgatókönyv által lefektetett laza kereteken belül szabadon csapong a rendező fantáziája – így születhetett meg többek közt az irodalmi témákra épülő liverpooli luxusbordély ötlete.

A film gegparádéja helyenként öncélúnak is tűnhet, de a finálé világossá teszi, hogy mindvégig egy metatörténetet láttunk arról, hogy a meséket, a fikciót lehet rosszra (perverz szexfantáziák kiélésére) és jóra (a kegyetlen valóság elviselhetővé szépítésére) is használni. A Bibliothéque Pascal valójában a mesék és az illúziók fontosságát illusztrálja.

Hogyan készült?

Hajdu a történet első változatát a külföldre hurcolt, bordélyba eladott nőről már 2010 körül megírta a Mona című filmnovellájában. Később a rendező felesége, Török-Illyés Orsolya szabálysértés miatt pár napra bevonult a börtönbe, ahol egy saját életét kitalált történetekkel megszépítő prostituálttal találkozott. Az ő hatására alakult át a forgatókönyv, majd Hajduék kislányának megszületése után beleírtak egy gyereket is a történetbe, akit maga Hajdu Lujza játszott el, a saját dialógjait végig improvizálva. A történet több fontos eleme, így a fináléban feltűnő tűzoltózenekar is már a forgatás alatt került be a filmbe.

A forgatás 54 napig tartott; Romániában, Magyarországon, Németországban és Angliában is dolgozott a stáb. A román színészek szerepeltetése a marosvásárhelyi helyszínből is következett, a Pascalt alakító, civilben bohóc Shamgar Amramra pedig London utcáin talált rá a rendező. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Bibliothéque Pascal a 2010-es Magyar Filmszemlén a fődíj mellett a diákzsűri elismerését és a kritikusok Gene Moskowitz-díját is megkapta, Nagy Andrást pedig a legjobb operatőrnek választották. A nemzetközi premierre a Berlinalén került sor.

Hajdu filmjének különlegessége, hogy nincs hazai előzménye, a bemutató idején sem lehetett egy aktuális irányzatba besorolni, és azóta sem készültek hasonlóan szürreális szerzői-műfaji víziók; talán egyedül Deák Krisztina Aglajája sorolható a követőihez mágikus-realista hangvétele miatt.

Egy emlékezetes jelenet

Monát túszul ejti a gyilkosság miatt körözött Viorel. Amikor a férfi elalszik, a nő megpróbál elszökni, de képtelen rá, mert megbabonázza egy vízió – a szobában szürreális vacsorajelenet elevenedik meg Mona és Viorel népviseletbe öltözött képmásaival a főszerepben. Mint kiderül, a férfinek van egy különleges képessége: kivetülnek az álmai. A jelenet többek közt a mese hatalmát is illusztrálja, hiszen a látványos bemutatónak köszönhetően Mona odaadja magát a férfinek, és a kilenc hónap múlva megszülető kislány örököli majd apja képességét – amivel a fináléban, egy újabb álomsztori segítségével, megmenti édesanyja életét.

A rendező

Hajdu Szabolcs (MTI Fotó: Nándorfi Máté)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

• Hajdu állandó operatőre, Nagy András sem kézikamerát, sem steadycamet nem használt, az erőteljesebb stilizáció érdekében csak fahrtokkal dolgozott.

• Készültek A kis herceg című regényre utaló jelenetek is, de ezek a könyv francia jogtulajdonosainak kifogása miatt végül kimaradtak a filmből.

Kép a kimaradt jelenetből (forrás: NFI)