színes magyar rövidfilm, 2004, rendező, forgatókönyvíró: Kenyeres Bálint
operatőr: Erdély Mátyás, szereplők: Badár Sándor, Kovács Lajos, Kalmár Lajos, 13 perc
Miről szól?
Hajnal, szelíden hullámzó búzamező. A csendet egy teherautó berregése töri meg, a jármű megáll az út közepén, a sofőr dudál, és hirtelen emberek bújnak elő a derékig érő búza közül. Sietve felkapaszkodnak a raktérbe, és az autó, ahogy jött, úgy ki is robog a képből – majd pár másodperc után visszatér tolatva, nyomában szirénázó rendőrautókkal. Az utasok menekülni próbálnak.
Mitől különleges?
Kenyeres Bálint azon rendezők közé tartozik, akik rögtön az első rövidfilmjükkel rátalálnak a saját hangjukra. A Zárás (1999) egyetlen helyszínen, egy kocsmában játszódik, ahol az operatőr vágás nélkül pásztázza körbe a némán iszogató vendégeket. Dialógus vagy értelmezést segítő narráció nincs, a kamera csak szenvtelen megfigyelőként van jelen, a szereplőktől független mozgásának ugyanakkor dramaturgiai funkciója van. A jóval nagyobb szabású, de ugyanúgy egy váratlan végkifejletre kifutó Before Dawn szemszöge is hasonló. A mozgalmas eseménysort végig az egyetlen, darura szerelt kamera közvetíti, amely legtöbbször csak a tengelye körül forogva meséli el a történetet, kedvére tágítva és szűkítve a perspektívát. A szereplőket, legyenek azok menekültek, embercsempészek vagy a hatóság tagjai, csak totálképeken látjuk, így különösebb érzelmi viszonyt sem tudunk kialakítani velük, éppen ezért válik hangsúlyossá a fináléban a film egyetlen közelképe. Noha a rendező saját bevallása szerint nem menekültfilmet akart készíteni, témaválasztásának köszönhetően a Before Dawn az
elkészülte után 10 évvel aktuálisabb és izgalmasabb, mint a forgatás idején.
Hogyan készült?
Kenyeres eredetileg egy teljes játékfilmet akart forgatni a menekültekről, végül a tervezett nyitójelenetet tovább gondolva írta meg a Before Dawnt, amely egy teljes éven át készült. Az ideális helyszínt a pest megyei Tinnyén találta meg a stáb, a statisztákat a magyarországi menekülttáborokból, hajléktalanszállásokról és a Moszkva téri „emberpiacról” szerződtették. A búzatáblában elrejtőző férfi szerepére a rendező a fiatal Pilinszky Jánoshoz hasonló arcot keresett, akit végül Kalmár János szobrászművészben talált meg.
Erdély Mátyás operatőr legfontosabb feladata a kompozíciók megtervezésén túl az volt, hogy olyan szürkületi képi világot teremtsen, amely elég sötét a mesterséges fényforrások, reflektorok érvényesüléséhez, de elég világos ahhoz, hogy kirajzolódjanak a formák és színek is. Ezt a hatást segítette elő, hogy az utómunka során sajátos kék tónust kapott a film.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A Before Dawn minden idők egyik legsikeresebb magyar rövidfilmje. A világpremierje Cannes-ban volt, majd 140-nél is több fesztiválra kapott meghívást. Több mint 30 díjat kapott, köztük az amerikai Sundance különdíját, a legjobb rövidfilm Európai Filmdíját, illetve rendezői és operatőri díjat a 36. Magyar Filmszemlén. Kenyeres filmje úgy illeszkedik a hosszú beállításokra épülő, többek közt Antonioni, Tarkovszkij és Tarr Béla neve által fémjelzett hagyományokhoz, hogy sajátos nézőpontjának köszönhetően mégis több egyszerű formai gyakorlatnál.
Olvass tovább!
Kovács András Bálint: Ember a mozgó felvevőgéppel, Kenyeres Bálint rövidfilmjeiről. Filmvilág, 2009/8, 26-28.
Csillag Márton: A lebegés szépsége, Beszélgetés Kenyeres Bálinttal. Filmvilág, 2009/8, 29-30.