Bástyasétány hetvennégy

A szocialista operettek hamiskás világa a Kádár-korszak hétköznapi valóságába helyezve önmaga paródiájába fordul. Gazdag Gyula tíz évig betiltott zenés szatírája ma is friss és élvezetes.

színes magyar játékfilm, 1974, rendező: Gazdag Gyula

forgatókönyvíró: Gzadag Gyula, Györffy Miklós, dramaturg: Bikácsy Gergely, operatőr: Ragályi Elemér, vágó: Gazdag Gyula, főszereplők: Evald Schorm, Iglódi István, Monori Lili, Koltai Róbert, Pogány Judit, Halmágyi Sándor, 84 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Két elegáns úriember, Dezső (Iglódi István) és Rezső (Evald Schorm) operettet írnak. A zeneszerző és szövegíró a darab színreviteléhez fiatal hősöket keres. A mű fő konfliktusa egy romos lakóépület megszerzése lesz, amit a fiúk és a lányok kicsiny csapatának is odaígérnek. Miközben a szereplők a házért harcolnak, rendre eltérnek az operett forgatókönyvétől. Megvesztegetik a hivatalnokot, összevesznek, vagy nem a megfelelő emberbe szeretnek bele. A két alkotó folyamatosan próbálja korrigálni az eseményeket. Menet közben változtatnak a történeten és a karaktereken, további problémákat kreálva a hőseiknek és persze önmaguknak.

Mitől különleges?

A Bástyasétány hetvennégy a propagandisztikus szocialista operettek giccsbe hajló kliséit forgatja ki. Az erősen stilizált térben, egy használaton kívüli gyárban zajló cselekményben egyszerre követhetjük az előadást és a kulisszák mögötti történéseket. Az összetett, több síkon működő allegória egyszerre játékos, álomszerű és groteszk, tele szabadon szárnyaló ötletekkel és meglepő megoldásokkal. Gazdag Gyula a zenés film keretei között a szocializmus kirakatvilágát, a szándékosan hazug jelszavakat karikírozza.

Dezső és Rezső, a filmben felbukkanó alkotók egyszerre tűnnek világokat teremtő isteneknek és a hétköznapokat aprólékosan irányító-szervező paternalista politikusoknak. A saját látomásuk megvalósításához nemcsak alkalmas embereket, de megfelelő konfliktusokat is keresnek. A nagy műgonddal kiválasztott fiatalok mégis folyamatosan felülírják az általuk kitalált forgatókönyvet. A két művész megálmodta boldog vég ugyanis lehetetlenül kimódolt. A Bástyasétány hetvennégy nemcsak az irányított kultúrpolitikát, de

a mindenkori hatalom szándékoltan hazug párhuzamos valóságát is nevetségessé teszi.

Gazdag Gyula az ötvenes évek sematikus filmjeire és termelési operettjeire támaszkodva folyamatosan meghökkenti a nézőt. Az átemelt slágerek, a megidézett stílus, a különféle alkotóelemek külön-külön mind ismerősek, e merészen újrarendezett formában mégis egészen különleges hatást keltenek. A Bástyasétány hetvennégy megőrzi a hivatkozott előképek merev műviségét, mesterkélt naivitását és túlzó színpadiasságát. A rendező e sajátos esztétikai minőségekből kiindulva egy eltérő értelmezésekre is nyitott, rendkívül szórakoztató zenés parabolát készített.

A szocializmus hamis illúzióit leplezi le

Hogyan készült?

Gazdag Gyula egy 1957-es szocialista operett, a Bástyasétány 77 címét és cselekményét variálta. A Bástyasétány a Várhegy keleti várfala mögött húzódó Babits Mihály sétány régi neve. A sikeres zenés darab a címbeli utca 77-es száma alatt álló ház tulajdonjoga körül bonyolódik. Három rátermett fiú és lány harcol az ingatlanért, míg végül a bürokráciát a szerelem ereje győzi le. A Bástyasétány hetvennégy ezt a történetet újrázza, de a giccses fordulatokat és kliséket teljesen kikezdi a rozsdás és a romos környezet hétköznapi valósága.

A fiatalokat a filmes pályájuk elején álló színészek alakítják, többen ekkor még főiskolások. A korrupt hivatalnokot játszó Őze Lajos és az intrikusként feltűnő Temessy Hédi energikus mókázása kimondottan emlékezetes. A fináléban az operett nagyasszonya, a filmen kevésszer látható Honthy Hanna tűnik fel. A szövegíró szerepét Gazdag Gyula a cseh új hullám meghatározó rendezőjére, Evald Schormra osztotta (zeneszerző partnere Iglódi István). Az 1968-as prágai tavasz után a csehszlovák kultúrpolitika által mellőzött alkotó szerepeltetése pimasz, kifejezetten rendszerkritikus gesztus.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Merész szürrealizmusa és az ötvenes évek központosított kultúráján élcelődő humora miatt a filmet azonnal betiltották. A Kádár-rendszer egyik központi ügye, a lakáskérdés ráadásul ironikus fénytörésben tűnik fel, de a lepusztult ipari táj vagy a futószalag erősen szimbolikus motívumai is szúrhatták az illetékesek szemét. A korabeli kultúrpolitika nem tűrte a játékosságból és álomszerűségből fakadó szabadságot. Mivel nem tudták egyértelműen körülhatárolni és irányítani a film értelmezését, a rendező számos munkájához hasonlóan ezt a művét is dobozba kényszerítették.

Gazdag Gyula dokumentum- és játékfilmjei rendre fajsúlyos, a mindenkori hatalom által tabunak bélyegzett kérdésekről szólnak. Az abszurd szemléletmód szintén központi fontosságú a rendező életművében. Első játékfilmje, A sípoló macskakő egy építőtáborban modellezi a felülről irányított tervgazdaság rendszerszintű problémáit. A Bástyasétány hetvennégy még ennél is messzebb merészkedve a szocializmus hamis illúzióit leplezi le. A filmet végül tíz évvel később, 1984-ben mutatták be, komolyabb hírverés nélkül. Gazdag Gyula műve nem csak a filmtörténeti szerepe vagy betiltása miatt érdekes. A giccses operettbe álmodott groteszk rendszerkritika ma is friss és szórakoztató.


Egy emlékezetes jelenet

A szövegíró és a zeneszerző minden előzetes terve és utólagos beavatkozása ellenére a vállalkozás kudarcba fulladni látszik. A szerelmesek összevesznek és verekszenek, a káosz mindent felemészt. Az operett két alkotója jobb híján a primadonna mellszobrához imádkozik. Az égiek úgy tűnik, meghallgatják az imáikat. A hegytetőn befut az emberek vontatta gyönyörű fogat, majd a szereplők közé leszáll az isteni díva. Az operett nagyasszonya andalító énekével elhozza a boldog befejezést. Az eredetileg Karády Katalinnak íródott dal szövege azonban fanyarul kétértelmű. A polgárokat tudatlan gyermekként kezelő paternalizmus kritikája telibe talál.

A rendező

Gazdag Gyula a Bástyasétány hetvennégy forgatásán (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Szyksznian Wanda (forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem