Balkán bajnok

 

Egy rendszerváltó magyar drámai erejű portréja, amely a román-magyar együttélés nehézségeinek, az örökké hordozott sérelmeknek izgalmas lenyomatává válik.

színes magyar-német dokumentumfilm, 2006, rendező: Kincses Réka

operatőr: Petrik András, főszereplő: Kincses Előd, Frunda György, Kelemen Attila, Markó Béla, producer: Anja Firmenich, gyártó: Deutsche Film- und Fernsehakademie Berlin, 87 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Kincses Előd kulcsszerepet játszott a román rendszerváltásban, de a politikából mindkét fél, a románok és a magyarok egyetértésével szorították ki. 2004-ben megpróbál visszatérni a politikába, és hatodszor indul parlamenti pozícióért. Lánya, Kincses Réka dokumentumfilmje a kiélesedő etnikai konfliktusok mellett a Kincses család életét is drámai erővel mutatja be.

Mitől különleges?

A Balkán bajnok ott kezdődik, ahol a rendszerváltós történetek véget érnek.

Ceaușescut kivégezték, a forradalom győzött, de a szocialista diktatúrában lefojtott etnikai indulatok a felszínre törnek. A magyarok kisebbségi jogokat követelnek maguknak, a tüntetések 1990 márciusában – „a fekete márciusban” – erőszakos összecsapásba torkollnak. Kincses Előd, aki addig vezető szerepet játszott a rendszerváltásban a magyar ellenzékiek ügyvédjeként, hirtelen harapófogóba kerül: a románok lázító radikálisnak tartják, a magyarok viszont túlságosan kiegyezőnek a mérsékelt álláspontot képviselő politikust.

A politikából kiszorított Kincses azóta hiába próbálkozott visszatérni, minden választáson megbukott, múltbéli és jelenlegi kudarcaiért is az ellenségeit okolja. A rendező az édesapja történetében nemcsak a magyarra valamelyest rímelő román politikai helyzet elmúlt húsz évbéli alakulását mutatja be, hanem a család megrázó sorsát is. A Balkán bajnok személyes hangú dokumentumfilm, amelyben a rendszerváltás története a rendező gyerekkori emlékein átszűrve tárul elénk, a család különleges helyzete révén egymásra rétegződnek a közelmúlt politikai és magánéleti eseményei. Kincses trükkje, hogy a családi konfliktusok felszínre hozásával, kiprovokálásával számba veszi azokat az önáltatásokat és sérelmeket, amelyek az elmúlt évszázadban mélyen beleivódtak a romániai magyarságba, és amikkel sokan a mai napig nem tudtak szembenézni.

Hogyan készült?

A Németországban élő Kincses Réka még a berlini egyetemen találta ki a film alapötletét, miszerint végiglátogatja és meginterjúvolja apja egykori politikai ellenfeleit. A Balkán bajnok abból a szempontból is különleges, hogy dokumentálja a rendező érdeklődésének változását: amint Kincses rájön, hogy a diplomatikus interjúkban nem születnek meg azok a szembesítések, amelyekre vágyott, kameráját egyre inkább a családja felé fordítja, és arra kérdez rá, hogyan élték meg a többiek, a feleség és a lányok az apa politikai meghurcoltatását és hatéves magyarországi emigrációját. A Balkán bajnok így számvetéssé válik az apával, a gyermekbe ivódott apaképpel, aki magát az igazság kisemmizett bajnokának látja, míg mások makacs, kompromisszumra képtelen embernek, akivel képtelenség együttműködni. Felesége diagnózisa, miszerint Kincses Előd a mártíromságban találja meg a boldogságát, a mindenkori áldozatszerepét hangsúlyozó magyar történelemfelfogás frappáns megfogalmazásává válik.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Balkán bajnok az ezredforduló után egyre több személyes témát feldolgozó, egyes szám első személyben megfogalmazott dokumentumfilmek irányadó darabja, amely méltán nyerte el a 2007-es Filmszemlén a legjobb dokumentumfilm díját.

 


Egy emlékezetes jelenet

Az ordibálós veszekedés, amely valamilyen formában szinte minden magyar családban lezajlott. Az anya tévét akar nézni, de egyre inkább belelovallja magát a veszekedésbe. Azt veti a románok szemére, hogy sérelempolitikát folytatnak, és a magyarok ellenük elkövetett tetteivel igazolják a döntéseiket – miközben magából kikelve ő is azt hánytorgatja fel, hogyan károsították meg 1848-ban és 1919-ben a családját a románok. A jelenet tökéletesen megmutatja, hogyan fordul át a sérelem indulattá, az indulat örökös sértettséggé, a sértettség egy egész népet megbélyegző rasszizmussá, a rasszizmus pedig önfelmentő világképpé, amelyben mindenért a másik, és semmiért sem én magam vagyok a felelős.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Bori Erzsébet: Családban marad, Balkán bajnok. Filmvilág, 2006/8, 57.
Buzogány Klára: „A hősök kimondottan untatnak”, Interjú Kincses Réka dokumentumfilm-rendezővel. Filmtett, 2007

Tudtad?

A film személyes hangvétele részben a családias forgatási körülményeknek köszönhető. A háromtagú stáb tagjai Kincses Réka mellett a rendező férje, Jacob Wehrmann és Petrik András operatőr voltak.