Balkán bajnok

Egy rendszerváltó magyar drámai erejű portréja, amely a román-magyar együttélés nehézségeinek, az örökké hordozott sérelmeknek izgalmas lenyomatává válik.

színes magyar dokumentumfilm, 2007, rendező: Kincses Réka

operatőr: Petrik András, főszereplő: Kincses Előd, Frunda György, Kelemen Attila, Markó Béla, 87 perc

Miről szól?

Kincses Előd kulcsszerepet játszott a román rendszerváltásban, de a politikából mindkét fél, a románok és a magyarok egyetértésével szorították ki. 2004-ben megpróbál visszatérni a politikába, és hatodszor indul parlamenti pozícióért. Lánya, Kincses Réka dokumentumfilmje a kiélesedő etnikai konfliktusok mellett a Kincses család életét is drámai erővel mutatja be.

Mitől különleges?

A Balkán bajnok ott kezdődik, ahol a rendszerváltós történetek véget érnek.

Ceaușescut kivégezték, a forradalom győzött, de a szocialista diktatúrában lefojtott etnikai indulatok a felszínre törnek. A magyarok kisebbségi jogokat követelnek maguknak, a tüntetések 1990 márciusában – „a fekete márciusban” – erőszakos összecsapásba torkollnak. Kincses Előd, aki addig vezető szerepet játszott a rendszerváltásban a magyar ellenzékiek ügyvédjeként, hirtelen harapófogóba kerül: a románok lázító radikálisnak tartják, a magyarok viszont túlságosan kiegyezőnek a mérsékelt álláspontot képviselő politikust.

A politikából kiszorított Kincses azóta hiába próbálkozott visszatérni, minden választáson megbukott, múltbéli és jelenlegi kudarcaiért is az ellenségeit okolja. A rendező az édesapja történetében nemcsak a magyarra valamelyest rímelő román politikai helyzet elmúlt húsz évbéli alakulását mutatja be, hanem a család megrázó sorsát is. A Balkán bajnok személyes hangú dokumentumfilm, amelyben a rendszerváltás története a rendező gyerekkori emlékein átszűrve tárul elénk, a család különleges helyzete révén egymásra rétegződnek a közelmúlt politikai és magánéleti eseményei. Kincses trükkje, hogy a családi konfliktusok felszínre hozásával, kiprovokálásával számba veszi azokat az önáltatásokat és sérelmeket, amelyek az elmúlt évszázadban mélyen beleivódtak a romániai magyarságba, és amikkel sokan a mai napig nem tudtak szembenézni.

Hogyan készült?

A Németországban élő Kincses Réka még a berlini egyetemen találta ki a film alapötletét, miszerint végiglátogatja és meginterjúvolja apja egykori politikai ellenfeleit. A Balkán bajnok abból a szempontból is különleges, hogy dokumentálja a rendező érdeklődésének változását: amint Kincses rájön, hogy a diplomatikus interjúkban nem születnek meg azok a szembesítések, amelyekre vágyott, kameráját egyre inkább a családja felé fordítja, és arra kérdez rá, hogyan élték meg a többiek, a feleség és a lányok az apa politikai meghurcoltatását és hatéves magyarországi emigrációját. A Balkán bajnok így számvetéssé válik az apával, a gyermekbe ivódott apaképpel, aki magát az igazság kisemmizett bajnokának látja, míg mások makacs, kompromisszumra képtelen embernek, akivel képtelenség együttműködni. Felesége diagnózisa, miszerint Kincses Előd a mártíromságban találja meg a boldogságát, a mindenkori áldozatszerepét hangsúlyozó magyar történelemfelfogás frappáns megfogalmazásává válik.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Balkán bajnok az ezredforduló után egyre több személyes témát feldolgozó, egyes szám első személyben megfogalmazott dokumentumfilmek irányadó darabja, amely méltán nyerte el a 2007-es Filmszemlén a legjobb dokumentumfilm díját.

 

 

Egy emlékezetes jelenet

Az ordibálós veszekedés, amely valamilyen formában szinte minden magyar családban lezajlott. Az anya tévét akar nézni, de egyre inkább belelovallja magát a veszekedésbe. Azt veti a románok szemére, hogy sérelempolitikát folytatnak, és a magyarok ellenük elkövetett tetteivel igazolják a döntéseiket – miközben magából kikelve ő is azt hánytorgatja fel, hogyan károsították meg 1848-ban és 1919-ben a családját a románok. A jelenet tökéletesen megmutatja, hogyan fordul át a sérelem indulattá, az indulat örökös sértettséggé, a sértettség egy egész népet megbélyegző rasszizmussá, a rasszizmus pedig önfelmentő világképpé, amelyben mindenért a másik, és semmiért sem én magam vagyok a felelős.

Tudtad?

A film személyes hangvétele részben a családias forgatási körülményeknek köszönhető. A háromtagú stáb tagjai Kincses Réka mellett a rendező férje, Jacob Wehrmann és Petrik András operatőr voltak.

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem