Bakaruhában

Ha a szerelem egyenruhában érkezik, és ráadásul másnak adja ki magát, mint aki, a feje tetejére áll a világ. Egy mindent elsöprő szenvedély története, háttérben az első világháborúval.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1957, rendező: Fehér Imre

író: Hunyady Sándor, operatőr: Badal János, főszereplők: Darvas Iván, Bara Margit, Pécsi Sándor, Lázár Mária, Korompai Vali, Csikós Rózsi, 92 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: SD digitális maszter

Miről szól?

Sándor szépreményű, bohém újságíró az első világháború éveiben, aki minden szabadidejét kávéházakban és mulatókban tölti. Ha eljön a hétvége, felölti a katonai egyenruhát, de nem a frontra indul, hanem hódítani. Így ismerkedik meg Bodrogiék bájos cselédlányával, Vilmával, akivel ettől kezdve együtt töltik a vasárnapokat. A játéknak induló viszony hamarosan komolyra fordul, és a két ember szenvedélyesen egymásba szeret. Sándor mindvégig elhallgatja valódi kilétét, és egyszerű bakának adja ki magát, mert úgy gondolja, hogy kapcsolatuk a nagy társadalmi különbség miatt nem teljesedhet ki. A titkolózás azonban nem tart örökké, hiszen a férfi a Bodrogi család barátjaként és Pirike kisasszony korábbi udvarlójaként előbb-utóbb lelepleződik.

Mitől különleges?

A Bakaruhában az első világháború idején játszódó szerelmi történet, amely Hunyady Sándor azonos című novellájának adaptációja. A cselekmény egy jól meghatározható történelmi korszakban, az Osztrák-Magyar Monarchia végnapjaiban játszódik, de a felvetett kérdések egyetemes érvényűek. A szereplők jelleme finoman árnyalt, a konfliktusok hitelesek, így a leküzdhetetlen szerelmi szenvedély nyomán súlyos melodráma bontakozik ki. Az aprólékos környezetrajz 

érzékletesen mutatja be a különböző társadalmi csoportok életmódját és értékrendjét, valamint a köztük levő, áthidalhatatlannak tűnő távolságot.

A kiszolgáltatott cselédlány alakja visszatérő motívum a magyar irodalomban és filmben, melyre egy másik híres példa Édes Anna, akinek történetéből 1958-ban Fábri Zoltán rendezett filmet.

Hogyan készült?

A Bakaruhában az aradi születésű rendező, Fehér Imre első és egyetlen igazán ismert filmje, melyet még az '56-os forradalom előtt forgatott. Az eredeti novella, mely Hubay Miklós forgatókönyvének alapjául szolgált, 1931-ben született. Nem ez az egyetlen Hunyady-mű, amit megfilmesítettek, ilyen többek között a Lovagias ügy (rendezte: Székely István, 1935), A hozomány – amelynek nyomán a Dr. Kovács István (rendezte: Bánky Viktor, 1942) készült – vagy éppen A vöröslámpás ház, amely Makk Károly Egy erkölcsös éjszaka (1977) című filmjének alapját adta. A Bakaruhában érzékeny képi világát Badal János operatőr alkotta meg, aki az 1956-os forradalom után elhagyta az országot, majd olyan neves rendezők munkatársaként futott be nemzetközi karriert, mint Jacques Tati vagy Jacques Deray. A film mégis elsősorban a főszereplőket alakító Bara Margit és Darvas Iván kettőse miatt emlékezetes, akik érzékenyen teremtik meg az intimitás légkörét, és az érzelmek rendkívüli skáláját járják be anélkül, hogy játékuk túlzóvá válna.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A film meghaladja az ötvenes évek első felére jellemző sematizmus sajátosságait, és lassan átvezet az új hullám érzékenysége felé. Szerkezete epizodikus, számos érdekes mellékszereplőt vonultat fel, akiket tanulságos és szórakoztató helyzetekben láthatunk. Az egyes helyszínek és a mindennapi cselekvéssorok bemutatása aprólékos, a társadalomrajz az ábrázolás fontos része. Az újságíró főhős egyben narrátora is a történetnek, aki visszaemlékezésében folyamatosan reflektál saját döntéseire és azok következményeire. Az egyes szám első személyben előadott elbeszélés erősíti a szubjektív-lírai hangvételt, valamint lehetőséget ad arra, hogy az irodalmi anyag egyes megoldásai szépen belesimuljanak a forgatókönyvbe. A Bakaruhában értékét és elismertségét mutatja, hogy a minden idők legjobb magyar filmjeit felsoroló Budapesti 12 listáján is helyet kapott.


Egy emlékezetes jelenet

Sándor (Darvas Iván) eleget tesz a Bodrogi-család meghívásának és részt vesz a Pirike (Korompi Vali) születésnapja alkalmából szervezett vacsorán. Mikor asztalhoz ülnek, belép Vilma (Bara Margit), hogy felszolgálja az ételt. A film drámai csúcspontján a lány egy pillanat alatt rájön, hogy szerelme becsapta őt, azonban megpróbálja fegyelmezetten tenni a dolgát. A jelenet elején a narrátort, azaz Sándort halljuk, amint kihangosítja a saját gondolatait. Ő és a néző is tudja, hogy megszégyenülése elkerülhetetlen, ezért a következő pillanatokat a várakozás feszültsége hatja át. A két főhős viszonyáról mit sem tudó mellékszereplők ártatlan megjegyzései csak tovább súlyosbítják a helyzetet. Darvas Iván és Bara Margit lefojtott, mégis sokrétű játékában a felelőtlen gyávaság és a mindent átható tisztesség feszül egymásnak. A nagypolgári otthon melegsége és az étkezés rutinos etikettje még inkább kiemeli, milyen drámai következményekkel jár a végzetes szenvedély.

Olvass tovább!

Ujhelyi Szilárd: A BUDAPESTI 12, Az 1969-ben megjelent kötet "facsimile" kiadása. Filmkultúra, 2004

Az operatőr és a rendező

Badal János és Fehér Imre a forgatáson (MTI Fotó: Lónyai Mária)

Tudtad?

A Bakaruhában dramaturgja a Filmkultúra alapító-szerkesztője, Bíró Yvette, nemzetközi hírű filmesztéta, filozófus, tanár volt. 

Plakát

(forrás: MNF)

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem