Az utolsó éjszaka

Egy anya elhagyja gyermekét és férjét, mert nem tud ellenállni a színpad vonzásának. A kolozsvári némafilmgyártás gyöngyszeme Berky Lilivel a főszerepben.

virazsírozott magyar játékfilm, 1917, rendező, forgatókönyvíró: Janovics Jenő

operatőr: Fekete László, főszereplők: Berky Lili, Nagy Adorján, Lengyel Vilmos, Fekete Mihály, Szakács Arnold, Hetényi Elemér, 40 perc, felújítás: SD digitális maszter

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A szépséges Gitta (Berky Lili) boldogan él földbirtokos férjével és kisfiával, Miklóssal (Lengyel Vilmos). Korábban sikeres színésznő volt, és még mindig vágyik a színpad után. Egy napon Vándori (Fekete Mihály), a züllött és kalandor színész, rábeszéli, hogy szökjenek meg együtt, és folytassa a karrierjét. Oroszországba mennek, ahol Vándori elkártyázza a nő ékszereit és pénzét, és ha kell, őt magát is felteszi tétnek. A színésznőnek végül egy orosz ezredes (Szakács Andor) segítségével sikerül megszökni, de otthon rossz hírek fogadják: férje már rég belehalt a távozása miatt érzett bánatba, Miklós hollétéről pedig senki nem tud. Egy orfeumban kezd dolgozni, azonban Vándori hamarosan itt is feltűnik. Ezúttal Gitta egyik rajongóját szeretné kirabolni. Ráveszi a nőt, hogy fogadja a szerelmes ifjút, aki hamarosan rájön, hogy az a saját, rég nem látott fia. Hogy megmentse a gyermekét a ház előtt várakozó támadótól, ő hagyja el az épületet férfiruhában. Az ajtón kilépő alakot Vándori összetéveszti a kiszemelt áldozattal, egy zsákba kötözi, majd a folyóba dobja. A fuldoklót még a rendőrökkel érkező Miklós sem tudja megmenteni.

Mitől különleges?

Bár Magyarországon már a némafilm idejében is fontos volt a mozgóképgyártás, ezeknek a műveknek a jelentős része elveszett. A történelem viharai, a nyersanyag sérülékenysége, valamint az állandó gyűjtő- és őrzőhely hiánya miatt a korszak produkcióinak alig 10 százaléka maradt fenn, így minden felbukkanó film igazi kincs. Az utolsó éjszaka töredékes kópiáját 1997-ben fedezték fel a berlini Bundesarchiv gyűjteményében, és

csak alapos kutatás során, a korabeli sajtóban megjelent cikkek segítségével sikerült beazonosítani.

virazsírozással színezett anyagot a következő években restaurálták, hogy a lehető legjobb állapotban maradjon meg az utókornak. Mivel a megtalált példány sérült és hiányos volt, a Filmarchívum munkatársai néhány helyen szöveges leírásokat illesztettek a cselekménybe, melyekben összefoglalták az elpusztult részek tartalmát. A helyreállított változatot 2002-ben mutatták be először nemzetközi közönség előtt, a pordenonei némafilmfesztiválon.

A némafilm korszakból minden felbukkanó film igazi kincs

Hogyan készült?

A film premierjét 1917. november 30-án tartották a kolozsvári Színkör-mozgóban, de később az egész országban és külföldön is forgalmazták. Janovics Jenő (1872–1945) 1917-ben eladta a Corvin filmgyárat a Budapesten dolgozó Korda Sándornak és Pásztory M. Miklósnak, ő maga pedig a Transsylvania néven megalakuló filmgyártó és filmkölcsönző vállalattal Kolozsváron folytatta a munkát. Itt készült Az utolsó éjszaka is Sas Ede írása alapján. A világháborús viszonyokra több ponton reflektáló film operatőre az a Fekete László volt, akinek neve ma elsősorban az általa alapított Fotofilm nevű cég gazdag, erdélyi témájú fotóhagyatéka miatt ismert. A Gittát játszó színésznő, Berky Lili, a magyar színjátszás ünnepelt csillaga, aki később a hangosfilm korában is vállalt szerepeket. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A kolozsvári némafilmgyártásnak komoly szerepe volt a korai magyar filmtörténetben. A város fontos kulturális és kreatív központnak számított, az itt készülő filmek színvonala a korszak nemzetközi mezőnyében is kiemelkedett. A sort az 1913-ban bemutatott és világsikerré vált Sárga csikó (Félix Vanyl) című film nyitott meg, és az ipar ettől kezdve 1918-ig volt a csúcson. A kolozsvári filmek kifejezetten művészi igénnyel készültek, jellemzően klasszikus irodalmi művek alapján. A munkát elsősorban Janovics Jenő, a Kolozsvári Nemzeti Színház igazgatója szervezte, de dolgozott itt Garas Márton és a később világhírűvé váló Korda Sándor és Kertész Mihály is. A színészek közül kiemelkedett Az utolsó éjszakában is játszó Berky Lili és Fekete Mihály, valamint Jászai Mari, Márkus Emília, Beregi Oszkár és Várkonyi Mihály.


Egy emlékezetes jelenet 

Gitta fogadja a fiatal rajongóját az otthonában. Kezdetben mindketten feszültek, de a vacsora és a pezsgő lassan feloldja a hangulatot. Egyre többet isznak, majd egymás karjaiba omlanak. A színésznő váratlanul felfedez egy amulettet a férfi nyakában, melyben egy fénykép őt, néhai férjét és a kis Miklóst ábrázolja. Gitta ráébred, hogy a szerelmes ifjú nem más, mint a saját fia, és elmeséli neki az egész történetét. Anya és fia a legnagyobb boldogságban találnak egymásra, miközben a bűntényre készülő Vándori a ház előtt várakozik. Gitta férfiruhát ölt, és azzal búcsúzik Miklóstól, hogy most megpróbálja jóvá tenni a korábbi bűneit. A drámai jelenetben a Berky Lili és Lengyel Vilmos által megformált karakterek számtalan érzelmi állapotot járnak meg a feszültségtől a vonzalmon át az aggodalomig. A néző jól megfigyelheti a némafilmes színészek eszköztárának sokszínűségét, különösen Berky Lili játékának finom megoldásait.

Ezt is nézd meg!



A rendező

Janovics Jenő (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem