Az erdő kapitánya

A természetvédelem mellett elkötelezett komikus rendőrmese címszereplője a nyugdíjazás előtt álló nyomozó, aki élete utolsó nagy bevetésére készül.

színes magyar animációs film, 1987, rendező: Dargay Attila

forgatókönyvíró: Imre István, Dargay Attila, Nepp József, operatőr: Henrik Irén, Lossonczy Árpád, vágó: Hap Magda, Tóth Zsuzsa, zeneszerző: Pethő Zsolt, hangmérnök: Bársony Péter, 72 perc

A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):

Miről szól?

Az idős rendőrkapitány kutya utolsó nagy akciója az agyafúrt gengsztermacska, Zéró kézre kerítése. A maffiózó előbb kettős emberrablást követ el, majd az utolsó erdei rezervátumot, a Kerek Erdőt szeretné jó pénzért a hódok fakitermelő vállalatának átjátszani ingatlancsalás útján. A Kapitány és Zéró mindketten szakmájuk legjobbjai, akiknek munkáját a rendőrfilmekből ismerős sztereotip szereplők segítik vagy épp hátráltatják, kezdve a rendőrőrs buzgó, ám még zöldfülű tizedesével (Eleméri Ede), a Zéró által felbérelt együgyű behemót fogdmeggel (Piroska) vagy a mindenre elszánt lecsúszott erdei bűnbandával (Sikló Simi, Szarka Szaniszló és Varangy Vanda).

Miért különleges?

Az erdő kapitánya Dargay Attila első olyan egész estés animációs mozifilmje, amely nem irodalmi adaptáció, hanem eredeti történetet dolgoz fel. A cselekmény egy mai nagyvárosi betondzsungelben és a határában lévő erdőrezervátumban játszódik.

Dargay Attila és Nepp József is megszállott kutyatartók voltak.

Hogyan készült?

Az erdő kapitánya Dargay harmadik egész estés rajzfilmje. A Szaffi kanadai producere, a magyar származású Sefel József szeretett volna Dargayval a Szaffi után egy újabb közös filmet készíteni. A terv az volt, hogy a kanadai indián történetet feldolgozó Két kicsi hód című ifjúsági regényből készítsenek rajzfilmet. Ám a könyv megfilmesítésének jogát egy másik kanadai cég addigra már megvásárolta, hiába készült el a forgatókönyv és a figuratervek. Ekkor a Pannónia stúdió vezetője, Matolcsy György bíztatására Dargay Attila Nepp Józseffel saját forgatókönyvet írt.

Eredetileg a film valamennyi szereplője medve lett volna, akiket Dargay gyerekkori kedvenc mesehősei, Dorka és Zebulon ihlettek, s akik a Sebők Zsigmond-féle, Mühlbeck Károly rajzaival illusztrált Mackó-könyvekben tűntek fel. Ám mivel Dargay és Nepp is megszállott kutyatartók voltak (ld. Nepp Gréti…! – Egy kutya feljegyzései című, 1986-ban bemutatott televíziós rajzfilmjét), történetük főszereplőjének egy kutyát tettek meg, akinek a legfőbb segítőtársa Dorka, az erdei medvebocs.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az erdő kapitánya az elsősorban Nepp József forgatókönyveihez köthető animációk erős tömegfilmes hatásairól tanúskodik. Ám míg Nepp más filmjei, így például az Öt perc gyilkosság (1966), az Ellopták a vitaminomat (1966), a Hófehér (1983) és kiváltképp a Macskafogó (1986) a bűnügyi filmzsánerek, illetve konkrét mozifilmek paródiájaként tételezhető, addig

Az erdő kapitánya a rendőrfilmek műfajának mesefilmre szelídített változata.

Egy emlékezetes jelenet

Az erdő kapitányában a rendőrfilmes műfajból ismerős emberi szerepköröket állatok játsszák el, akiknek tulajdonságai közt saját biológiai meghatározottságuk is megjelenik, gyakran ironikus éllel (az Elefánt fedőnevű titkosügynök egy aprócska bolha, akinek a rendes neve Góliát; a rendőrautón megkülönböztető jelzésként dolgozó Bagoly mindig álmos; a Kapitány erdei segítőtársa, Dini, a fejjel lefelé csüngő denevér visszafelé beszél.)

Velük ellentétben Pimpike, a félnótás farkas figurája – egy mérgezés következtében – teljesen ellentmond a természet törvényeinek, ő ugyanis előbb báránynak, azaz saját fajtája eleségének hiszi magát, majd egy újabb mérgezés következtében azt képzeli, hogy ő a boldogság kék madara. Hallucinációja olyan erős, hogy nemcsak képzeletben, hanem a rajzolt valóságban is szárnyra kel, anélkül, hogy fizikailag madárrá változna. A film fináléjában is madárként lesz a Kapitány segítségére Zéró légi üldözése során.

Olvass tovább!

MMA Lexikon

Ezt is nézd meg!