Az én XX. századom

 

Meseszerű, filozofikus és ironikus történet két ikerlányról, akik csak külsőre hasonlítanak. Enyedi Ildikó csodálatos világsikere nagyon egyedi hangvételű darab.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1988, rendező, forgatókönyvíró: Enyedi Ildikó

operatőr: Máthé Tibor, főszereplők: Dorota Segda, Oleg Jankovszkij, Paulus Manker, Andorai Péter, Máté Gábor, 98 perc, felújítás: 4K restaurált

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

Dóri és Lili (Dorota Segda) egypetéjű ikrek, akiket gyermekkorukban elválasztottak egymástól. Míg az egyikük érzéki nagyvilági nővé cseperedik, a másikukból érzékeny, kissé naiv lázadó lesz. 1899 szilveszterén ugyan véletlenül elsuhannak egymás mellett egy vasútállomáson, bolyongásaik során rendre elkerülik egymást, pedig még ugyanazzal a férfival is összehozza őket a sors. A kíváncsi úriembert az új század forradalmi találmányai ugyanúgy lenyűgözik, mint a két szeszélyes nő, akiket ő sokáig egyetlen személynek gondol.


Mitől különleges?

Az én XX. századom meseszerű, ironikus és könnyed film, mégis mélyen filozofikus. Ahogyan a cím birtokos szerkezete is jelzi, a rendezőt nem valamiféle történelmi áttekintés szándéka vezérli, sokkal inkább a saját személyes vízióját tárja elénk. Hiába tudjuk, miféle szörnyűségeket tartogatott ez az évszázad, Enyedi Ildikó rendületlenül hisz az emberiségben és a hétköznapok apró csodáiban. A film központi motívuma a fény, mely nemcsak az új technikai vívmányokat (elektromos áram, villanyégő, mozi) fűzi egybe, de az emberek is valósággal ragyognak. 

Gyönyörűen izzó fekete-fehér képek

A szerteágazó, szándékosan csapongó történet számtalan irányba elindul, a férfi és nő közötti viszonyoktól a természet és ember összetett kapcsolatán át egészen a gondviselés lehetőségéig. A világutazó úriember és az ikerpár útjai véletlenszerűen keresztezik egymást a századforduló jellegzetes helyszínein. A gyönyörűen izzó fekete-fehér képek valósággal rácsodálkoznak a világra, az egyes epizódokat Enyedi finom humora, gazdag mesélőkedve és mély optimizmusa tartja egyben. A szabadon burjánzó kalandokkal egy 

varázslatos világ tárul fel előttünk, melybe nagyon jó belefeledkezni.

Hogyan készült?

Enyedi Ildikó 1984-ben végzett rendező szakon, majd kísérleti rövidfilmeket csinált a kompromisszumok nélküli filmkészítést biztosító Balázs Béla Stúdióban. Az én XX. századom a bemutatkozó nagyjátékfilmje, melyet a saját forgatókönyvből német koprodukcióban, lengyel és orosz színészekkel, itthoni és külföldi helyszíneken forgatott. A film már csak emiatt is különbözik a korszak magyar filmjeitől, de a nemzetközi gyártási háttér a látottak egyetemes érvényét is erőteljesebben kiemeli.

Jelmeztervből jelmez

Jelmeztervező: Gyarmathy Ágnes

-
-
-


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?


Az én XX. századom igen komoly figyelmet keltett, és túlzás nélkül világsiker lett. Az 1989-es Cannes-i Filmfesztiválon a legjobb elsőfilmesnek járó Arany Kamera-díjjal jutalmazták és számos nemzetközi fesztivál díját besöpörte. 2000-ben a hazai filmes szakma szavazatai alapján az „Új Budapesti Tizenkettő”, vagyis minden idők legjobb magyar filmjei közé választották. Enyedi Ildikó alkotása stílusok és hagyományok fölött álló, rendkívül egyedi hangvételű darab, mely nem véletlenül bukkan fel újra és újra a mozik műsorán.

Egy emlékezetes jelenet

Lili, a társadalmi igazságtalanságok ellen harcoló anarchista egy feministák által szervezett előadásra látogat. A férfi előadó a női szavazati jog támogatásáról biztosítja a hallgatóságot, majd egyre indulatosabban érvelve annak bizonyításáig jut, hogy a nők márpedig nem léteznek. Az izgalmas női főszereplők kalandjai közé ékelt, komoly képpel előadott levezetés fokozatosan válik egyre röhejesebbé. Enyedi Ildikó a rá jellemző humorral és könnyedséggel építette be a filmjébe, mit is gondol a női szerepeket megfejteni próbáló tudományos elméletekről.

Olvass tovább!

MMA Lexikon
Gelencsér Gábor: A fény százada?! Enyedi Ildikó: Az én XX. századom. Filmkultúra, 1989/5, 57-64.
Györffy Miklós: Századvégeink, Enyedi Ildikó: Az én XX. századom. Filmkultúra, 1989/5, 50-56.
Bikácsy Gergely: A szamár és a filozófus – Enyedi Ildikó: Az én XX. századom (1989). Filmvilág, 1989/10, 2-5.

A rendező

Enyedi Ildikó (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A film sikere több kaput is megnyitott Enyedi Ildikó előtt. David Bowie-t például annyira fellelkesítette Az én XX. századom, hogy a rendező következő filmjének főszerepére ajánlkozott. Enyedi attól félt, hogy a szupersztár túlságosan elnyomná a történetet, így végül Bowie a Bűvös vadász producere lett. 

Plakát

A film japán forgalmazási plakátja (forrás: NFI)