Az ember tragédiája

Az emberiség különböző korszakaiban játszódó színek az adott kor jellemző művészeti stílusában készültek el.

színes magyar animációs film, 2011, rendező, forgatókönyvíró, tervező: Jankovics Marcell

író: Madách Imre, operatőr: Bacsó Zoltán, zeneösszeállítás: Sáry László, szinkronhangok: Szilágyi Tibor, Usztics Mátyás, Bertalan Ágnes, Széles Tamás, 160 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

Miről szól?

Az ember tragédiája Madách Imre emblematikus színművének animációs adaptációja. Cselekménye a bibliai teremtéstörténetből indul ki, főhősei Ádám és Éva, az első emberpár. Miután Isten kiűzte őket a Paradicsomból, az alvó Ádámot álmában Lucifer, a bukott angyal végigvezeti az emberiség történelmén az ismeretlen, távoli jövőbe.

Miért különleges?

Jankovics Marcell filmje mindenekelőtt vizuális szinten ad sajátos értelmezést Madách művének.

A történelem különböző korszakaiban játszódó színek az adott kor jellemző művészeti stílusában készültek el.

Az egyiptomi síkművészet, a görög vázafestészet, a római kori mozaikképek, a bizánci ikonfestészet és kódexminiatúrák, az újkori európai rézmetszetek és a sokszorosított grafika (prágai és párizsi szín), a pop art (falanszter szín), vagy a 19. századi regényillusztrációk (londoni szín) mintájára készült részek bővelkednek a bravúros formai megoldásokban. A „készen kapott” művészeti stílusokat a rendező határtalan kreativitással varázsolja az animáció számára magától értetődővé.

Hogyan készült?

Jankovics Marcell közel harminc éven keresztül dolgozott a magyar drámairodalom legemblematikusabb darabjának rajzfilmre való átültetésén. A film forgatókönyvét Madách Imre színműve nyomán 1983-ban írta, gyártása 1988-ban kezdődött, amely a 90-es, kétezres évek filmgyártási recessziója idején csak szakaszosan tudott befejeződni (az egyes részek külön-külön, önálló rövidfilmként is napvilágot láttak), a teljes film végül csak 2011-re készült el. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az ember tragédiája Jankovics egész estés mozifilmjeinek egyik csúcs- és végpontja. Az animációs emberiségköltemény költői vizualitású, kultúr- és filozófiatörténeti ismeretterjesztő filmként az alkotó rendkívül gazdag, az animációs filmek tartalmi és formai kereteit feszegető enciklopédikus tudásáról ad tanúbizonyságot.

Egy emlékezetes jelenet

A 19. század derekán, Madách-korában játszódó, karneváli hangulatú londoni színben több mint egy évszázados időutazásra került sor egy korabeli, fából eszkábált „London Eye”-on. A korszakok és események ikonikus alakjai egymás sarkát taposva tolonganak a forgó óriáskerék lécein, amelyen Viktória korától a világháborúkon és az 1956-os forradalmon keresztül eljutunk a 21. század aktuálpolitikájáig.

Olvass tovább!

Hirsch Tibor: Emberrajz, Az ember tragédiája. Filmvilág, 2011/12, 10-12.
Schubert Gusztáv: Ádám a vérzivatarban, Madách és Jankovics. Filmvilág, 2011/12, 13.

A rendező

Jankovics Marcell (forrás: MNF)

Tudtad?

A rendszerváltozás utáni időszak legmonumentálisabb hazai animációs vállalkozása a játékidejét tekintve is rekordhosszúságú: összesen 160 perces.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem