Miről szól?

Egy fiatal szerelmespár titkos esti évődése során a szürke mindennapok szereplői az éjszakai sötétségben átlényegülnek, és a csillagos égboltot benépesítve, furcsa, derűs jelenetekben köszönnek vissza.

Miért különleges?

Weöres Sándor 1940-ben, szabad versformában íródott, látomásos költeménye a valóság és az álomvilág, a személyesség és a kozmikus távlatok közt egyensúlyoz. Az ébrenlét, a félálom és az álmodás stációit a rajzfilm saját stilizációs eszközeivel különösen hatásosan jeleníti meg. Míg a puha rajzolatú, fekete-fehér grafikájú képek a még ébren álmodozó szerelmespár bensőséges pillanatainak megjelenítésére szorítkoznak, addig az „ében-szín”, „lámpavilágos éjszaka” képeit elárasztó színes, szürreális forgatagban, „az alvók karneváljában” neon-fénnyel megfestett, lebegő alakok tűnnek fel. A felhők fölött hömpölygő, nem evilági figurák délibábszerűségét az áttűnések, az egymásra fényképezés, azaz a kettős expozíció teszik érzékletessé.

Hogyan készült?

A nyolcperces film Horváth Mária első önálló rendezése. A kavalkádszerű víziók szuggesztív megjelenítését nagyban inspirálta a horvát Zdenko Gašparović Oscar- díjra is jelölt Satiemania (1978) című, negyedórás rajzfilmetűdje. Az Erik Satie zongoradarabjaira füzérszerűen megkomponált, szabad asszociációkra épülő, lírai- groteszk töltetű rövidfilm a legendás zágrábi iskola egyik legjelentősebb alkotása.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A korszak számos magyar animációs rövidfilmjében csendülnek fel az akkor berobbanó, nép- és világzenét játszó együttesek által megzenésített versek (pl. József Attila: Altató, 1974 – Sebő együttes; Holdasfilm, 1978 – Vízöntő együttes). Az éjszaka csodái című film sajátossága, hogy nem a filmhez készült el a vers megzenésítése, ugyanis a film alapjául a Kaláka együttes már meglévő Weöres- feldolgozása szolgált, amely 1977-ben, az együttes első, 20. századi magyar költők énekelt verseit tartalmazó lemezén jelent meg.

A film készültekor az együttes és a filmet gyártó kecskeméti rajzfilmstúdió már több éves munkakapcsolatra tekinthetett vissza, hiszen a Horváth Mária társrendezésében készített Magyar népmesék sorozat 1977-ben indult, amelynek ikonikus főcímdala és hangszerelése is a Kaláka tagjainak nevéhez fűződik.

A mesék és a versek elválaszthatatlanok Horváth Mária szerzői animációitól. Kányádi Sándor Meddig ér a rigófütty című meséje hangzik el (olykor visszafelé lejátszva) Zöldfa utca 66. (1992) című mágikus pixillációs filmjében; Állóképek (Rajzok egy élet tájairól, 2000) című filmversét Szabó Lőrinc egyik sora ihlette. Vallja, hogy az animációs filmhez az irodalmi műnemek közül a költészet áll a legközelebb. Erről így nyilatkozott 1984-ben a Pannónia Film Híradó című szakmai periodikában: „azok az igazán jó, szép és izgalmas animációs filmek, amelyek – akárcsak a versek – nem mesélhetők el. Nem lehet felmondani a tartalmukat – inkább érzések, hangulatok, érzelmek.”

Erre figyelj!

Teljes film a Kecskemétfilm youtube-csatornáján:

A Weöres-költemény folyton változó, kötetlen versformájának megfelelően a film érzelmi töltete végig eklektikusan hullámzik a lírai és a groteszk, a szürreális és a hétköznapi között. Ezt a folytonos változásban lévő, kaleidoszkópszerű mozaikosságot a vers rendkívül sokszínű zenei megformálása is kiemeli: az egymásra felelgető dallamok hangulati jellege az andalító ringatók és a vidám mulatósok között igencsak széles skálán mozog. Az adaptáció során a különleges rajzfilmes látványalkotáshoz a megzenésítés jellege is sorvezetőként szolgált.

�A rendező