...

Az éjszaka csodái

A Kaláka együttes által megzenésített Weöres-költemény, Az éjszaka csodái című játékos látomásvers ihletett rajzfilmadaptációja.

színes magyar animációs film, 1982, rendező, forgatókönyvíró: Horváth Mária

operatőr: Polyák Sándor, vágó: Szarvas Judit, zeneszerző: Kaláka, hangmérnök: Nyerges András, 9 perc

DVD

Miről szól?

Egy fiatal szerelmespár titkos esti évődése során a szürke mindennapok szereplői az éjszakai sötétségben átlényegülnek, és a csillagos égboltot benépesítve, furcsa, derűs jelenetekben köszönnek vissza.

Miért különleges?

Weöres Sándor 1940-ben, szabad versformában íródott, látomásos költeménye a valóság és az álomvilág, a személyesség és a kozmikus távlatok közt egyensúlyoz. Az ébrenlét, a félálom és az álmodás stációit a rajzfilm saját stilizációs eszközeivel különösen hatásosan jeleníti meg. Míg a puha rajzolatú, fekete-fehér grafikájú képek a még ébren álmodozó szerelmespár bensőséges pillanatainak megjelenítésére szorítkoznak, addig az „ében-szín”, „lámpavilágos éjszaka” képeit elárasztó színes, szürreális forgatagban, „az alvók karneváljában” neon-fénnyel megfestett, lebegő alakok tűnnek fel. A felhők fölött hömpölygő, nem evilági figurák délibábszerűségét az áttűnések, az egymásra fényképezés, azaz a kettős expozíció teszik érzékletessé.

Hogyan készült?

A nyolcperces film Horváth Mária első önálló rendezése. A kavalkádszerű víziók szuggesztív megjelenítését nagyban inspirálta a horvát Zdenko Gašparović Oscar- díjra is jelölt Satiemania (1978) című, negyedórás rajzfilmetűdje. Az Erik Satie zongoradarabjaira füzérszerűen megkomponált, szabad asszociációkra épülő, lírai- groteszk töltetű rövidfilm a legendás zágrábi iskola egyik legjelentősebb alkotása.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A korszak számos magyar animációs rövidfilmjében csendülnek fel az akkor berobbanó, nép- és világzenét játszó együttesek által megzenésített versek (pl. József Attila: Altató, 1974 – Sebő együttes; Holdasfilm, 1978 – Vízöntő együttes). Az éjszaka csodái című film sajátossága, hogy nem a filmhez készült el a vers megzenésítése, ugyanis a film alapjául a Kaláka együttes már meglévő Weöres- feldolgozása szolgált, amely 1977-ben, az együttes első, 20. századi magyar költők énekelt verseit tartalmazó lemezén jelent meg.

Így Horváth Mária első önálló rövidfilmje a Kaláka zenéjét népszerűsítő alkalmazott videoklipként is értelmezhető.

A film készültekor az együttes és a filmet gyártó kecskeméti rajzfilmstúdió már több éves munkakapcsolatra tekinthetett vissza, hiszen a Horváth Mária társrendezésében készített Magyar népmesék sorozat 1977-ben indult, amelynek ikonikus főcímdala és hangszerelése is a Kaláka tagjainak nevéhez fűződik.

A mesék és a versek elválaszthatatlanok Horváth Mária szerzői animációitól. Kányádi Sándor Meddig ér a rigófütty című meséje hangzik el (olykor visszafelé lejátszva) Zöldfa utca 66. (1992) című mágikus pixillációs filmjében; Állóképek (Rajzok egy élet tájairól, 2000) című filmversét Szabó Lőrinc egyik sora ihlette. Vallja, hogy az animációs filmhez az irodalmi műnemek közül a költészet áll a legközelebb. Erről így nyilatkozott 1984-ben a Pannónia Film Híradó című szakmai periodikában: „azok az igazán jó, szép és izgalmas animációs filmek, amelyek – akárcsak a versek – nem mesélhetők el. Nem lehet felmondani a tartalmukat – inkább érzések, hangulatok, érzelmek.”

Erre figyelj!

Teljes film a Kecskemétfilm youtube-csatornáján:


A Weöres-költemény folyton változó, kötetlen versformájának megfelelően a film érzelmi töltete végig eklektikusan hullámzik a lírai és a groteszk, a szürreális és a hétköznapi között. Ezt a folytonos változásban lévő, kaleidoszkópszerű mozaikosságot a vers rendkívül sokszínű zenei megformálása is kiemeli: az egymásra felelgető dallamok hangulati jellege az andalító ringatók és a vidám mulatósok között igencsak széles skálán mozog. Az adaptáció során a különleges rajzfilmes látványalkotáshoz a megzenésítés jellege is sorvezetőként szolgált.

Tudtad?

Az éjszaka csodái az Ottawai Nemzetközi Animációsfilm-fesztiválon az elsőfilmes kategória II. díját kapta. Ez volt a kecskeméti rajzfilmstúdió első nagy nemzetközi sikere.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem