színes magyar animációs film, 1987, rendező, forgatókönyvíró: Keresztes Dóra, Orosz István

író: Pilinszky János, operatőr: Bacsó Zoltán, vágó: Czipauer János, zene: Kobzos Kiss Tamás, Miqueu Montanaro, hangmérnök: Zsebényi Béla, 13 perc

Miről szól?

Pilinszky meséje a Sárkányölő Szent György-legenda átirata. Az egyszerű juhászlegény, Mihály egy csodatévő aranymadár segítségével legyőzi a hétfejű sárkányt, kiszabadítja a királylányt, és a királyi trónra ácsingózó gyáva lovag ármánykodása ellenére elnyeri méltó jutalmát, a királylány kezét.

Miért különleges?

A film a késő középkor, kora reneszánsz világába helyezi a történetet, rendkívül gazdag szín- és látványvilága a késő gótika, az itáliai kora reneszánsz freskói, oltár- és táblaképeinek rajzfilmes átlényegítése.

Hogyan készült?

A filmet jegyző grafikusművész-rajzfilmrendező házaspár 1983-ban művészeti ösztöndíjasként Rómában töltött pár hónapot, munkáikban az itáliai művészet hatása legmarkánsabban az Aranymadár látványvilágában köszönt vissza. Keresztes Dóra Campanilék I–II. című, 1984-es datálású linóleummetszet-sorozata az Aranymadár városi háttereinek előtanulmányai.

A film középkori dallamvilágú, a furulya, koboz, citera hangjára épülő kísérőzenéjét a magyar régizenére szakosodott Kobzos Kiss Tamás és dél-franciaországi (okszitán) muzsikus kollégája-barátja, a provanszáli zenét játszó Miquèu Montanaro szerezte.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A közel negyedórás Aranymadár Orosz István és Keresztes Dóra életművében kitérő, hiszen ez az egyetlen rendezésük, amely egy gyerekeknek szánt, klasszikus, narratív mesefilm. A rövidfilm látványvilágának erős művészettörténeti ihletése révén a nyolcvanas évek azon meseátiratokat adaptáló rajzfilmjeinek egyik legmarkánsabb darabja, amelyek a korhangulat érzékeltetéshez konkrét történelmi időszakok képzőművészeti konvencióihoz nyúlnak vissza: Gémes József Daliás idők (1984) című Toldi- adaptációjának vizuális kiindulópontja a századforduló magyar historikus táblaképfestészete; Ifj. Újváry László a Mesék Mátyás királyról (1982–83) című sorozata és az abból készült egész estés film, a Mátyás, az igazságos (1985) realisztikus, mélységi-térbeli kompozícióin a reneszánsz centrális perspektívahatása dominál; Richly Zsolt Fabulák (1987) című sorozatának puritán képeihez, groteszk figuráihoz Heltai Gáspár korának, a reformáció és a reneszánsz fametszetei adták a stiláris alapot; Jankovics Marcell Mondák a magyar történelemből (1987–88) című, a középkorban játszódó szériája a 14. századi Képes Krónika kódexminiatúráinak rajzfilmes továbbgondolása.

Egy emlékezetes jelenet

Az előreneszánsz és a quattrocento festészetét idézik a természeti képek, a sűrű erdő és a városi lugasok, pálmafasorok smaragd, türkiz és kobalt zöldjei, a mediterrán ég azúr- és ultramarinkékje, az okker és égetett sziéna színben aranyló erkélyes tornyok, kupolás paloták és boltíves árkádok. A királykisasszony figurája egyenesen Botticelli sudár termetű, szűzies nőalakjai nyomán született.

A rendező

Orosz István 2009-ben (MTI Fotó: Czimbal Gyula)

Tudtad?

Pilinszky verses meséje a társrendező Orosz István egyik legkedvesebb gyermekkori olvasmányélménye, ugyanis az 1957-ben a Magvetőnél frissen megjelent könyvet elsős elemista korában kitűnő bizonyítványáért év végi jutalomként kapta osztálytanítójától.