Aphrodite

 

A gyönyörű hercegnő a festőbe szerelmes, mégsem lehetnek egymáséi. Látványos helyszíneken forgatott fordulatos melodráma Deésy Alfréd rendezésében.

virazsírozott magyar játékfilm, 1918, rendező: Deésy Alfréd

forgatókönyvíró: Pakots József, operatőr: Vass Károly, diszlettervező: Szirontai Lhotka István, producer: Geiger Richárd, főszereplők: Góth Annie, Kornay Richárd, Margittay Gyula, Turán Gusztáv, Peterdy Klára, Dán Norbert, 88 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Aphrodité a görög mitológiában a szerelem és szépség istennője. Media művészeteket pártoló hercege (Margittay Gyula) szobrot és festményt kíván készíttetni róla. A művek modellje a gyönyörű Juliette (Góth Annie), akibe a férfi első látásra beleszeret. El is veszi feleségül, ám a nő valójában Giovanniba (Kornay Richárd), a festőbe szerelmes. Amikor az esküvő után a herceg rajtakapja őket, szívrohamot kap és holtan esik össze.

Juliette és Giovanni kapcsolatából egy kislány születik. A festő feleségül venné az özvegyen maradt asszonyt, de a hercegnő elveszítené a címét és gazdag örökségét. A csalódott férfi bánatában szerzetesnek áll és örök szegénységet fogad. Közös gyermeküket, Marianne-t (Peterdy Klára) közben Juliette zárdában helyezi el. A festő véletlenül rátalál a gyerekre, majd a falubeli halászok gondjaira bízza. Ők pedig a saját gyermekükként nevelik fel.

Tizenöt év múlva Beppo (Dán Norbert), a halászfiú beleszeret a húgának gondolt lányba. Juliette nevelt fia, Medina hercegének apa nélkül maradt örököse a halászok édes gyermekébe, Camillába (Hollay Kamilla) szerelmes. Giovanni a falu plébánosaként próbálja rendezni a kusza szerelmi viszonyokat. Végül Juliette is felkeresi a férfit. Ő azonban ellenáll a kísértésnek, és a fogadalmának megfelelően továbbra is az egyház kötelékében marad.

Mitől különleges?

Az Aphrodité a neves francia költő, Pierre Louÿs azonos című első regényéből készült. Az ókori görög szellemiségért rajongó író nagy botrányt kavart, hatalmas példányszámban fogyó könyvében az alexandriai kurtizánok letűnt világát álmodta újra. Louÿs finom erotikával átitatott irodalmi sikeréből a rutinos dramaturg, Pakots József írt kifejezetten mozgóképes megvalósításra szánt forgatókönyvet. A grandiózus érzelmekkel és fordulatokkal teli sztori tökéletesen megfelelt a korabeli mozilátogatók ízlésének. A rendező Deésy Alfréd a szélesebb nemzetközi forgalmazásban gondolkodott. A tengerparti helyszíneken forgatott, gyönyörű díszletekkel és jelmezekkel, illetve látványos tömegjelenetekkel teli filmben egyáltalán nincsenek kifejezetten magyar vonatkozások. Deésy Alfréd művét

a mai szóhasználattal élve globális közönséget célzó látványfilmnek is nevezhetjük.

Az erősen melodramatikus történetet Deésy mélységben komponált, szemkápráztató képekkel meséli el. Fontos újdonság, hogy a statikus beállítások mellett már a kamera is megmozdul néha.

Grandiózus érzelmek és fordulatokkal teli sztori

Hogyan készült?

Az Aphrodité a Star Filmgyár kiugróan sikeres „művészdrámája”. Az 1916-ban alapított cég a hazai némafilmgyártás egyik legtermékenyebb szereplője, a stúdióban évente húsz–harminc produkció készült. A Star főrendezői Deésy Alfréd és Balogh Béla, a dramaturgja Pakots József voltak. A Star filmjeit több országba exportálták, később külföldi filmeket is forgalmazott. A hatalmas vállalat nem élte túl a hazai némafilmgyártás válságát, 1929-ben csődöt jelentett. Műtermeit később a Hunnia vette meg. Ettől kezdve a Pasaréti úti telek a magyar filmgyártás egyik fontos helyszíne lett.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Deésy Alfréd a magyar némafilm egyik jelentős színésze és rendezője. Hatalmas életművének sajnos csak töredéke maradt ránk. Ezek leghíresebb darabja az 1918-ban forgatott Casanova, mely világszinten is első volt a Casanova-filmek hosszú sorában. Deésy előszeretettel dolgozott fel klasszikus regényeket, illetve aktuális irodalmi sikereket. Nevéhez fűződik a debreceni Apolló mozi alapítása is, mely a mai napig működik, egyik terme Deésy nevét viseli.

A címszerepben a hazai némafilmes korszak egyik legtöbbet foglalkoztatott színésznője, Góth Annie látható. Az Aphrodité felvételei a dalmát tengerparton és Dubrovnikban készültek. A sokáig elveszettnek hitt filmre a kilencvenes évek elején a Cineteca di Bologna szakemberei találtak rá. Az éles szemű olasz szakemberek épp egy némafilmes szemlére válogattak anyagot Londonban, mikor véletlenül Deésy Alfréd művére bukkantak.
 


Egy emlékezetes jelenet

Végső elkeseredésében és kilátástalanságában a festő Giovanni a testvérénél keres vigasztalást. A szerzetesként élő férfi azt tanácsolja neki, lépjen be ő is a rendbe, életét pedig szentelje Istennek. Szeretetét ne az arra érdemtelenekre pazarolja. Adja inkább azoknak a rászorulóknak, akik valóban megérdemlik. Giovanni hallgat bátyja szavára és szerzetesnek áll. Éjjeli magányában azonban a múltja démonai kísértik.

A párbeszédek hiányát a felvételen folyamatosan beszélő és gesztikuláló színészek szándékoltan teátrális játéka ellensúlyozza. Különösen izgalmasak a sötét szobában, az asztali lámpa éles fényénél merengő férfi képei. Deésy az emlékek akaratlan felbukkanását, a felejtés nehézségeit a múlt és jelen egymás mellé illesztésével érzékelteti. A látványos képi kompozíciót a háttérben nyitva hagyott ajtó teszi teljessé.

Kapcsolódó filmhíradó


A Filmhíradó tudósítása 1956 októberében a magyar hangosfilm születésének 25. évfordulóján tartott díszelőadásról, ahol a Hyppolit, a lakájt vetítették. A Vörös Csillag moziban rendezett eseményen a magyar filmtörténet olyan fontos alakjai láthatók, mint Eiben István operatőr, Deésy Alfréd, Gertler Viktor, Kalmár László, Bán Frigyes filmrendezők, Gózon Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Dajbukát Ilona, Haraszty Mici színészek, Lohr Ferenc hangmérnök, vagy éppen Hont Ferenc és Lajta Andor, a Filmarchívum alapítói.

Olvass tovább!

Kovács Ilona: A magyar Casanova, Deésy Alfréd. Filmvilág, 2019/2, 12-15.
A magyar filmgyűjtemény új szerzeményei az elmúlt 15 évben, Némafilmek. Filmkultúra, 1998

A rendező

Deésy Alfréd (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

A film inzertjeiben felhasználják John Keats: La belle Dame sans Merci és Alfred Lord Tennyson: Break, Break, Break című költeményének sorait.
Forgatás közben Hollay Kamillát baleset érte. Felvétel közben egy erős hullám lesodorta egy szikláról. 

Plakát

(forrás: IMDb)