Animália – állatságok

A három részes abszurd humorú rajzfilmburleszk állatok balfácánkodásából álló mulattató füzér, amelyben a rajzfilm médiuma is ötletes gegek forrásává válik.

színes magyar animációs film, 1977, rendező, forgatókönyvíró: Hernádi Tibor, Majoros István

operatőr: Csepela Attila, vágó: Czipauer János, zeneszerző: Deák Tamás, hangmérnök: Nyerges András, 6 perc

A teljes film elérhető itt:

  

Miről szól?

A három, egymástól független burleszkjelenetből álló szkeccsfüzér főszereplői oktondi állatok, akik ösztönvezérelt szükségleteiktől hajtva groteszk-komikus szituációkba keverednek. Az együgyű, behemót macska ősi ellenségét, az egeret igyekszik mindenáron megsemmisíteni. Ám míg a macska által halálra ítélt egér rendíthetetlen nyugalommal újságot olvas, a macska próbálkozásai rendre balul sülnek el. Kutyák vég nélkül kígyózó sorban állnak egymás után, hogy végre könnyíthessenek magukon a környék egyetlen fája tövében. Egy strucc óriásira nőtt tojását nagy nehezen világra kínlódja, majd kimerültségében rádől, így véletlenül összetöri azt.

Miért különleges?

Az Animália szereplői klasszikus burleszkfigurák, akik az ősmozira jellemző egysnittes (vágás nélküli) jelenetekben tűnnek fel. Az első szkeccs Tom és Jerry-s macska-egér párosa az abszurd ellentétekre épül, párharcukban sorjáznak a fizika törvényeit meghazudtoló gegek: a sértett egyed fizikailag megsemmisíthetetlen, szó szerint betonszilárd, sőt, a bombarobbanás következtében nemhogy cafatokra hullana, hanem megsokszorozódik, az ellene bevetett egyre brutálisabb atrocitások során csak az elkövető amortizálódik. A második epizódban az idegesen sorban álló ebek a határtalanul kreatív karikaturisztikus egyénítés iskolapéldái, szám szerint 33 különféle kutyakarakter sorakozik fel egymás után. Az utolsó szkeccsben megszülető strucctojás irracionális nagyságú a vézna madár méreteihez képest.

Nem lehet megsemmisíteni

Hogyan készült?

A filmet rendező Hernádi Tibor és Majoros István középiskolai barátok voltak a budapesti Piarista Gimnáziumban, akik már 15 évesen a rajzfilmes pályára készültek. Az Animália volt mindkettőjük első önálló rendezése. Hernádi 1970-ben lett a Pannónia Filmstúdió munkatársa, ahová az Animália zenéjét is jegyző, családi ismerős Deák Tamás dzsessztrombitás javaslatára került. 1972-től már figuratervezőként és animátorként dolgozott. Hernádi és Majoros rendezőként a Gusztáv televíziós epizódjainak társalkotóiként tűntek fel, valamint Hernádi a Kérem a következőt!, azaz a Dr. Bubó-sorozat egyik tervezőjeként szerzett nevet magának a rajzfilmesek közt. Az Animália ötletét Ternovszky Béla Tartsunk kutyát! című, a kutyatartás abszurd kihívásait sorjázó szkeccsfilmje inspirálta, amelynek Hernádi figuratervezője és animátora volt.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az 1977-ben bemutatott Animália című rövidfilm-sorozat nyitódarabja a korszak magyar animációját meghatározó karikaturisztikus filmek hagyományába illeszkedik. Mindenekelőtt Ternovszky Béla Nepp József által írt fekete humorú rövidfilmjeivel rokonítható (Modern edzésmódszerek, 1970; Tartsunk kutyát! 1974; Mindennek van határa, 1975 – utóbbi két filmben Hernádi Tibor figura- és mozdulattervezőként dolgozott). Ternovszky groteszk egyedi rajzfilmjeinek jelenetei – az Animália – Állatságok című filmhez hasonlóan – füzérként épülnek fel, dramaturgiájukban meghatározó a gegek abszurd fokozása.

Az Animália – Állatságok című filmet 1977-ben az  Annecy-i animációs fesztiválon különdíjjal ismerte el a nemzetközi zsűri.

A rövidfilm sikerének köszönhetően a következő években még nyolc önálló, egyenként kétperces, sorszámozott Animália-rövidfilm született Hernádi rendezésében, amelyek egy-egy állatot helyeztek a fókuszba (Animália No. II. A százlábú, 1978; No. III. A teve, 1978; No. IV. A macska, 1979; No. V. A kígyó, 1985; No. VI. A béka, 1986; No. VII. A ló, 1986; No. VIII. Puki, 1986; No. IX. A majom, 1986).

Hernádi nevéhez fűződik francia–magyar koprodukcióban készített Az idő urai/Les Maîtres du temps című egész estés rajzolt sci-fi technikai rendezése. 1987-ben tanácsadó rendezőként a Pannónia pécsi műterméhez került, 1989-ben a stúdió vezetőjévé nevezték ki. 1991-ben a stúdiót Funny Film néven privatizálták, amely az osztrák Red Bull számára készített abszurd humorú rajzos reklámfilmek készítésével szerzett nevet magának.

Egy emlékezetes jelenet

Valamennyi epizódban fontos szerepet kapnak a film médiumára reflektáló, tisztán grafikai és animációs gegek. Az első és az utolsó szkeccsben kiemelten fontos komikumforrás a filmi képkerettel való játék, amelybe a szereplők belebotlanak, felmásznak rá, belecsimpaszkodnak, szétroncsolják. Ugyanígy visszatérő vizuális geg a fázisképek szimultán kirajzolódása. Sőt, egyazon figura megsokszorozódva saját magával is képes interakcióba kerülni, például amikor a strucc többedmagával bekukucskál a két lába közé. E képi humor legjellemzőbb példája a kutyás jelenet felvezetőjében feltűnő spániel komikus mozgássora, amelyben az idegesen cikázó eb szimatolás közben multiplikálódik, és teljesen önálló, egymástól függetlenül mozgó karakterekké alakul, majd az így elszaporodott klónok füttyszóra visszaolvadnak a gazdatestbe.

Tudtad?

A film címe egyszerre utal a film főszereplőit adó állatvilágra, a film készítési módjára, azaz az animálásra és a gegek forrásul szolgáló szituációs anomáliákra.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem