Álmodik az állatkert

Humor, állatok és popzene – Kollányi Ágoston műfajokat meglepően keverő ifjúsági természetfilmje szórakoztatóan kalauzolja el az állatvilágban a legkisebb korosztályt.

színes magyar dokumentumfilm, 1984, rendező, forgatókönyvíró: Kollányi Ágoston

dramaturg: Vitéz Gábor, operatőr: Vancsa Lajos, vágó: Kollányi Judit, zeneszerző: Lerch István, hangmérnök: Traub Gyula

Miről szól?

A világot látott éjjeliőr bizalmába fogadja a hatéves kisfiút, akit a szülei magára hagytak a nyári vakáció során, és készséggel mesél neki az Állatkert lakóiról, na meg a világkörüli utazásairól, amelyek során a természetes élőhelyükön figyelhette meg az állatokat.

Mitől különleges?

Az Álmodik az állatkert sajátosan vegyíti a gyerekfilmet a természetfilmezéssel. A kisfiú (Alapi Gergő) és az éjjeliőr (Garas Dezső) barátságával fikciós kerettörténetbe illeszti a természeti felvételeket, de ami ennél is fontosabb: a gyerekek nyelvén terjeszt ismereteket. Kollányi Ágoston filmje sokkal humorosabb, mint a természetfilmek többsége, és nem pusztán a száraz tényanyag átadására törekszik, amit a tankönyvekben is elolvashatunk. Az állatfajokat ügyesen egyéníti egy-egy aranyos példányon keresztül, és úgy fogja meg a témákat, hogy az minél érdekesebb legyen az 5–12 éves korosztály számára: a szülő-gyermek kapcsolaton keresztül, ami lehet akár meglepő is, mint a párducokat szoptató kutya, vagy testvérin, mint a páviánról gondoskodó csimpánz esetében. A gyerekek figyelmének felkeltését célozzák a bájos csecsemő állatok, a kultúrtörténeti kikacsintások a tévémaciról vagy A dzsungel könyvéről, és természetesen az állatokról költött popszámok is (még Garas Dezső is dúdol egyet).

A filmnek az állattartás kultúrájáról, az élethosszig tartó gondoskodásról is van mondanivalója, miközben arra is felhívja a legkisebb korosztály figyelmét, hogy az állatkertben látott állatok elsődleges lakhelye mégiscsak a természet.

A gyerek- és a természetfilm összeházasítására tett kísérlet

Hogyan készült?

Homoki Nagy István mellett Kollányi Ágoston volt a magyar természetfilmezés atyja, aki lefektette itthon a műfaj alapjait. Míg Homoki Nagy játékos történetekkel, idomított állatszereplőkkel tette szórakoztatóbbá (és országosan népszerűvé) a természetfilmeket, addig Kollányit „a tudomány költőjeként” tartják számon, aki lírai hangvételű filmekben terjesztett természettudományos ismereteket.

Kollányi matematika-fizika szakon diplomázott a harmincas években, később reklámgrafikával és reklámfilmezéssel foglalkozott, és egy évvel Homoki Nagy István után, 1950-ben került a Híradó- és Dokumentumfilmgyárba, ahol rövid természetfilmjeivel hívta fel magára a figyelmet. Állandó operatőrével, Vancsa Lajossal olyan, nemzetközi fesztiválokon is elismert filmeket készítettek, mint a Karlovy Vary-ból a legjobb természetfilm díját elhozó Akvárium, a Cannes-ban technikai nagydíjjal jutalmazott Bölcsők, vagy főműve, a környezetpusztulás veszélyeire már a nyolcvanas évek elején figyelmeztető Noé bárkái. A természet mellett a fizika, biológia, matematika és csillagászat rejtélyei is érdekelték, a legaktuálisabb tudományos álláspontot mindig izgalmas, közérthető és megkapóan szép filmekben mutatta be. Kollányi kései munkájában, az Álmodik az állatkertben a gyerek- és a természetfilm összeházasítására tett kísérletet.

A filmet bevallottan a korábbi munkákból megmaradt – és Kollányi által gondosan archivált – anyagokból állították össze, amelyhez Vancsa Lajossal hozzáforgattak egy állatkerti kerettörténetet. A legtöbb felvétel a tanzániai Ngorongoro állatparadicsomából származott, amely Az oroszlánkirály című rajzfilmet is ihlette. Kollányi a saját állatkerti sétái során hallott gyerekkérdéseket is beleszőtte a filmbe, hogy azt a sok tárgyi tévedést is kijavíthassa, amit a szülők ezekre feleltek. A vicces kísérőszövegek megírására a humorista Peterdi Pált, a tipikusan nyolcvanas évekbeli, vidáman szánkázó szintetizátorzenére a V’Moto-Rock dalszerzőjét, Lerch Istvánt kérték fel.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Álmodik az állatkert egészen különleges műfaji kísérlet, amely nem csupán a gyerek- és a természetfilmet kívánja közös nevezőre hozni, de azt vidám popszámokkal dobja föl, amiket Kovács Kati énekelt. Emellett az állatkerti híradó két epizódját is beillesztették a történetbe, és még dokumentumfilmes technikákat is alkalmaztak, hiszen az állatkertben bámészkodó gyerekek őszinte reakcióit is felvették a filmhez. A kritika rosszul fogadta az „elszomorítóan eklektikus gondolkodás termékét”, pedig az Álmodik az Állatkert igencsak szórakoztató állatfilm, amely épp a gyerekeknek szóló történetei és humoros kiszólásai miatt maradhatott időtálló. A nyolcvanas évekbeli retró divatjának idején pedig még a szellemeskedés és a vidám szintetizátorzene is inkább bájosnak, mint taszítóan giccsesnek hat.


Egy emlékezetes jelenet

Az éjjeliőr filmforgatásokon dolgozott állatgondozóként, így járhatta be a világot. Figurájába több életrajzi elemet is beleszőtt a rendező, ebben a jelenetben például egy Kollányi-film, Az állatok válaszolnak tanzániai forgatására emlékszik vissza. A hotelben láthatjuk is a rendezőt a kólalopó csimpánz, Milla társaságában. Milla története azt is jól példázza, Kollányi milyen ügyesen kerekítette élvezetes sztorikká az ismeretterjesztést.

A rendező

Kollányi Ágoston (forrás: NFI)

Plakát

(forrás: NFI)

Soós Tamás

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem