Humor, állatok és popzene – Kollányi Ágoston műfajokat meglepően keverő ifjúsági természetfilmje szórakoztatóan kalauzolja el az állatvilágban a legkisebb korosztályt.
színes magyar dokumentumfilm, 1984, rendező, forgatókönyvíró: Kollányi Ágoston
dramaturg: Vitéz Gábor, operatőr: Vancsa Lajos, vágó: Kollányi Judit, zeneszerző: Lerch István, hangmérnök: Traub Gyula
Miről szól?
A világot látott éjjeliőr bizalmába fogadja a hatéves kisfiút, akit a szülei magára hagytak a nyári vakáció során, és készséggel mesél neki az Állatkert lakóiról, na meg a világkörüli utazásairól, amelyek során a természetes élőhelyükön figyelhette meg az állatokat.
Mitől különleges?
Az Álmodik az állatkert sajátosan vegyíti a gyerekfilmet a természetfilmezéssel. A kisfiú (Alapi Gergő) és az éjjeliőr (Garas Dezső) barátságával fikciós kerettörténetbe illeszti a természeti felvételeket, de ami ennél is fontosabb: a gyerekek nyelvén terjeszt ismereteket. Kollányi Ágoston filmje sokkal humorosabb, mint a természetfilmek többsége, és nem pusztán a száraz tényanyag átadására törekszik, amit a tankönyvekben is elolvashatunk. Az állatfajokat ügyesen egyéníti egy-egy aranyos példányon keresztül, és úgy fogja meg a témákat, hogy az minél érdekesebb legyen az 5–12 éves korosztály számára: a szülő-gyermek kapcsolaton keresztül, ami lehet akár meglepő is, mint a párducokat szoptató kutya, vagy testvérin, mint a páviánról gondoskodó csimpánz esetében. A gyerekek figyelmének felkeltését célozzák a bájos csecsemő állatok, a kultúrtörténeti kikacsintások a tévémaciról vagy A dzsungel könyvéről, és természetesen az állatokról költött popszámok is (még Garas Dezső is dúdol egyet).
A filmnek az állattartás kultúrájáról, az élethosszig tartó gondoskodásról is van mondanivalója, miközben arra is felhívja a legkisebb korosztály figyelmét, hogy az állatkertben látott állatok elsődleges lakhelye mégiscsak a természet.
A gyerek- és a természetfilm összeházasítására tett kísérlet
Hogyan készült?
Homoki Nagy István mellett Kollányi Ágoston volt a magyar természetfilmezés atyja, aki lefektette itthon a műfaj alapjait. Míg Homoki Nagy játékos történetekkel, idomított állatszereplőkkel tette szórakoztatóbbá (és országosan népszerűvé) a természetfilmeket, addig Kollányit „a tudomány költőjeként” tartják számon, aki lírai hangvételű filmekben terjesztett természettudományos ismereteket.
Kollányi matematika-fizika szakon diplomázott a harmincas években, később reklámgrafikával és reklámfilmezéssel foglalkozott, és egy évvel Homoki Nagy István után, 1950-ben került a Híradó- és Dokumentumfilmgyárba, ahol rövid természetfilmjeivel hívta fel magára a figyelmet. Állandó operatőrével, Vancsa Lajossal olyan, nemzetközi fesztiválokon is elismert filmeket készítettek, mint a Karlovy Vary-ból a legjobb természetfilm díját elhozó Akvárium, a Cannes-ban technikai nagydíjjal jutalmazott Bölcsők, vagy főműve, a környezetpusztulás veszélyeire már a nyolcvanas évek elején figyelmeztető Noé bárkái. A természet mellett a fizika, biológia, matematika és csillagászat rejtélyei is érdekelték, a legaktuálisabb tudományos álláspontot mindig izgalmas, közérthető és megkapóan szép filmekben mutatta be. Kollányi kései munkájában, az Álmodik az állatkertben a gyerek- és a természetfilm összeházasítására tett kísérletet.
A filmet bevallottan a korábbi munkákból megmaradt – és Kollányi által gondosan archivált – anyagokból állították össze, amelyhez Vancsa Lajossal hozzáforgattak egy állatkerti kerettörténetet. A legtöbb felvétel a tanzániai Ngorongoro állatparadicsomából származott, amely Az oroszlánkirály című rajzfilmet is ihlette. Kollányi a saját állatkerti sétái során hallott gyerekkérdéseket is beleszőtte a filmbe, hogy azt a sok tárgyi tévedést is kijavíthassa, amit a szülők ezekre feleltek. A vicces kísérőszövegek megírására a humorista Peterdi Pált, a tipikusan nyolcvanas évekbeli, vidáman szánkázó szintetizátorzenére a V’Moto-Rock dalszerzőjét, Lerch Istvánt kérték fel.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Az Álmodik az állatkert egészen különleges műfaji kísérlet, amely nem csupán a gyerek- és a természetfilmet kívánja közös nevezőre hozni, de azt vidám popszámokkal dobja föl, amiket Kovács Kati énekelt. Emellett az állatkerti híradó két epizódját is beillesztették a történetbe, és még dokumentumfilmes technikákat is alkalmaztak, hiszen az állatkertben bámészkodó gyerekek őszinte reakcióit is felvették a filmhez. A kritika rosszul fogadta az „elszomorítóan eklektikus gondolkodás termékét”, pedig az Álmodik az Állatkert igencsak szórakoztató állatfilm, amely épp a gyerekeknek szóló történetei és humoros kiszólásai miatt maradhatott időtálló. A nyolcvanas évekbeli retró divatjának idején pedig még a szellemeskedés és a vidám szintetizátorzene is inkább bájosnak, mint taszítóan giccsesnek hat.
Egy emlékezetes jelenet
Az éjjeliőr filmforgatásokon dolgozott állatgondozóként, így járhatta be a világot. Figurájába több életrajzi elemet is beleszőtt a rendező, ebben a jelenetben például egy Kollányi-film, Az állatok válaszolnak tanzániai forgatására emlékszik vissza. A hotelben láthatjuk is a rendezőt a kólalopó csimpánz, Milla társaságában. Milla története azt is jól példázza, Kollányi milyen ügyesen kerekítette élvezetes sztorikká az ismeretterjesztést.
A rendező
Kollányi Ágoston (forrás: NFI)
Plakát
(forrás: NFI)