Állami Áruház

A dunaparti csónakházban minden nap nagy a jókedv. A Rákosi-korszak emblematikus szocialista operettje a túlzó propagandával a diktatúra hazug jelszavait leplezi le.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1952, rendező: Gertler Viktor

forgatókönyvíró: Barabás Tibor, Darvas Szilárd, Gádor Béla, operatőr: Forgács Ottó, főszereplők: Gábor Miklós, Petress Zsuzsa, Feleki Kamill, Latabár Kálmán, Turay Ida, Horváth Tivadar, 96 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: SD digitális maszter

Miről szól?

A fiatal, idealista Kocsis Ferencet az új állami áruház élére nevezik ki. A munkáját számos lelkes kollégája segíti, de a régi igazgató áskálódik ellene. A kirúgott férfi azt a rémhírt terjeszti, hogy a szocialista termelés nem tud lépést tartani a vásárlók igényeivel. Tömeghisztéria pattan ki, de a Kocsis vezette áruház sikerrel állja a rohamot.

Mitől különleges?

A ma már legendás film a musical, a komédia és a románc szórakoztató alkotóelemeit a leplezetlen propagandával, a szovjet mintát követő termelési filmek formuláival keveri. A rendező, Gertler Viktor egy pillanatra sem próbálja elrejteni a hazug szólamokat, inkább rátesz még egy lapáttal. Az előző korszak rutinos filmes szakembere tudatosan felcsavarja a rendszer dicséretét, a buta agitáció így önmagát leplezi le. Az Állami Áruház

tanmesébe oltott vígjátékként, egy szörnyű kor borzongató mementójaként és a diktatúrák örökérvényű, finom karikatúrájaként is nézhető.

A habkönnyű bohózat keretei között az erőszakos népnevelő szándék, a nagykanállal adagolt politikai szólamok ironikus hatást keltenek, az agyoncsiszolt, életidegen párbeszédek kimódoltsága röhejes. Az egysíkú, mesterkélt karaktereket a korszak legnagyobb színészei mégis sikerrel keltik életre. A jellem- és helyzetkomikum végig a maximumon pörög, a felcsendülő dalok hibátlanok. Az első pillantásra butácskának és naivnak tűnő, ám valójában nagyon rafinált és okos film a sorok között finoman parodizálja a fennálló rendszert. Nem véletlen, hogy a korabeli közönség imádta.

Hogyan készült?

A második világháború lezárása után néhány évvel kiépült a magyar kommunista diktatúra. A Rákosi-rendszer Sztálin útmutatásai alapján a hazai filmgyártást is a szovjet minta mentén szervezte újra. Az alkotók feladata a tématervekben megfogalmazott célok és ideák népszerűsítése, a követendőnek tartott modellek és példák felmutatása lett. Az Állami Áruház szintén aktuális probléma, a feketekereskedelem és a valutaspekuláció köré szerveződött. A zenés darabot eredetileg a Fővárosi Operettszínház mutatta be, de a nagy sikerre való tekintettel azonnal lecsapott rá a filmgyár. A közönség szórakoztatását szem előtt tartó, hatalmas mesterségbeli tudással rendelkező Gertler Viktor tökéletes választásnak bizonyult a filmadaptáció levezénylésére.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Állami Áruház egy különös műfaj, a szocialista operett legjobban sikerült képviselője. A Rákosi-korszak emblematikus alkotása, a szigorú állami felügyelet alatt tartott, sematikus alkotásokat gyártó korabeli magyar filmipar legnagyobb sikere. A művet izgalmas ellentmondások feszítik. Egyrészt ez minden idők egyik legnézettebb magyar filmje, örökzöld klasszikusa és nosztalgiakedvence. Másrészt az erőszakos népnevelés, az ideológiai önkény, a művészi szabadságot eltipró diktatúra groteszk lenyomata. Tömören összegezve, az Állami Áruház igazi kuriózum.


Egy emlékezetes jelenet
 

A szocializmus fáradhatatlan építése közben is jár a megérdemelt pihenés. A dunaparti csónakházban vasárnap csupa jókedv és kacagás az élet. Gyermek és öreg, férfi és nő együtt töltheti a szabadidejét, kedve szerint napozhat, sportolhat vagy sörözhet. A fülbemászó melódiára Gertler Viktor hibátlan musical-betétet rendez, ami a kortárs hollywoodi mezőnyben is lazán megállta volna a helyét. Azt pedig bizonyára nem kell bővebben magyarázni, mit is szimbolizál ez az otthonos Duna menti hely, ahol az emberek úsznak a boldogságban.

Nézd tovább!

Filmhíradó Gertler Viktorról: 

 

A film egyes jelenetei az akkor új Úttörő Áruházban és Újpesti Áruházban készültek:

Az újpesti Állami Áruház 1952-ben (MTI Fotó/Magyar Fotó: Mező Sándor)

Az újpesti Állami Áruház 1952-ben (MTI Fotó/Magyar Fotó: Mező Sándor)






„Házipongyola, flanellból, 74 forint 20 fillér” – Divatbemutató az Állami Áruházakban


Jobb ruhát a dolgozóknak! – filmhíradó az Állami Áruházakról:

Olvass tovább!

Huber Zoltán: Teambuilding a diktatúrában. Filmvilág, 2003/6, 22-24.
Zsugán István: Egy rendező életútja, Beszélgetés Gertler Viktorral. Filmkultúra, 1966/6, 5-13. 
MMA Lexikon

A rendező

Gertler Viktor (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Mindenki hibázik, így az Állami Áruház című film sem mentes bájos bakiktól. Például abban a jelenetben, amikor Glauziusz bácsi a kifosztott áruház előtt várja a teherautókat, a kirakat jól láthatóan tele van áruval. Vagy amikor a film végén a Szabadság-szobor esetlen makettként tűnik fel. És bár a legtöbb helyszínt könnyen beazonosíthatjuk, többek között a Budai Várat, az Erzsébet hidat vagy az Astoriát, az áruház tetejéről látható panoráma nem felel meg egyetlen budapesti helyszínnek sem.

Plakát

(forrás: MNF)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem