Akik maradtak

 

Tóth Barnabás filmje érzékenyen mutatja meg, hogyan birkóznak meg az emberek a holokauszt feldolgozhatatlannak tartott traumájával.

színes magyar játékfilm, 2019, rendező: Tóth Barnabás

forgatókönyvíró: Tóth Barnabás, Muhi Klára, producer: Mécs Mónika, Mesterházy Enikő, főszereplők: Hajduk Károly, Szőke Abigél, Nagy Mari, Lukáts Andor, Jordán Adél, Balla Eszter, producer: Mécs Mónika, Mesterházy Ernő, gyártó: Inforg–M&M Film, 84 perc

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A negyvenes éveiben járó nőgyógyász, Aldó (Hajduk Károly) és a cserfes kamaszlány, Klára (Szőke Abigél) magára marad a második világháború után, miután elveszítik a családjukat a holokausztban. Mély barátság, különleges pótapa–lánya kapcsolat szövődik közöttük, de a környezetük a korkülönbség miatt ezt nem nézi jó szemmel. A háttérben közben kibontakozik az ötvenes évek vörösterrorja.

Mitől különleges?

Az Akik maradtak túllép a holokausztfilmek bevett toposzain, amikor a borzalmak helyett a gyógyulás folyamatára fókuszál.

Csendes, visszafogott, jó ízlésű melodráma, amely kapcsán nem tévedés Szabó István filmjeit emlegetni, hiszen ugyanarról a tőről fakadó humanizmus, a történelemben megroppanó kisember iránti rokonszenv hatja át. Tóth Barnabás poszt-holokausztfilmjében minden fontos esemény belül zajlik, finom gesztusokból, kimondatlan szavakból bomlik ki. Az Akik maradtak így veretes színészfilm is egyben, amit a fiatal Szőke Abigél és a rutinos Hajduk Károly alakítása emel az átlag fölé. Szőke hihetően játssza el a cserfes, tüskés kamaszlány megannyi arcát, aki „5 és 70 között bármennyi tud lenni”: szeretetéhes kisgyerek, konok kamasz, csábító nő és koraérett bölcs egyaránt. Hajduké pedig pompásan visszafogott, nüánszokban élő színészet, amire tényleg csak a legnagyobbak képesek.

Hogyan készült?

Tóth Barnabást sokáig sikeres kisfilmek rendezőjeként tartották számon. Bár rendezett nagyjátékfilmet is (Rózsaszín sajt, 2009), a nagyközönség figyelmét az Újratervezéssel hívta fel magára, amely virális siker lett az interneten, több millióan látták. Oscar-közelbe is egy kisfilmmel került először, amikor a Susotázst (2018) beválogatták a 2019-es Oscar-díj legjobb élőszereplős rövidfilm kategóriájának tíz alkotást tartalmazó rövidlistájára. A siker egy évvel később az Akik maradtakkal is megismétlődött.

Tóth Barnabás az improvizációs színházi előadásokat tartó Momentán Társulattal dolgozta fel Várkonyi F. Zsuzsa egyik darabját, akinek Férfiidők lányregénye című regényét adaptálta az Akik maradtakban. A rendezőt az fogta meg, hogy a pszichológusként ismert Várkonyi könyve „univerzális emberi szeretettörténetet” mesél el, és lélekmelengető módon szól arról, hogyan birkóznak meg emberek egy feldolgozhatatlannak hitt traumával.

Az Akik maradtak a Mecenatúra tévéfilmes támogatási programjában valósult meg, így nagyjátékfilmhez, pláne egy kosztümös történelmi drámához képest szűkös (120 millió forintos) költségvetésből készült. Tóth ezért is erősített rá a kamaradrámai jellegre, amelyben a Bizalom című film is inspirálta: Szabó István is négy fal között mesélte el egy férfi és egy nő bensőséges kapcsolatát a kibontakozó diktatúra (ott a nyilasterror, itt a Rákosi-kor) árnyékában.

Az Akik maradtakot rendkívül gyors tempóban, 19 nap alatt forgatták a martonvásári Brauch-kastélyban, ahol többek közt Szász Attila és Köbli Norbert századelős kamarathrillere, a Félvilág (2015) is készült. Ez volt Rajk László díszlettervező (a koncepciós perben elítélt kommunista politikus, Rajk László fia) egyik utolsó munkája. Ifj. Rajknak személyes élményei is voltak erről az időszakról, azok alapján javasolta, hogy amikor megáll a fekete autó a ház előtt, Aldó rutinszerűen vegye elő a bepakolt bőröndjét, mert ez azt sugallja, mennyire mindennapos volt a fenyegetés, hogy elvihetik az embert kényszermunkatáborba, ahol egy jó bakancs és kabát a túlélés záloga lehetett.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Tóth Barnabás nem a haláltáborok, hanem az azt túlélők vagy épp elkerülők szenvedését vitte vászonra, ami csak érintőlegesen (Herskó János: Párbeszéd, Szabó István: Apa) és jobbára dokumentumfilmekben (Nádasy László: Éva A 5116, Gazdag Gyula: Társasutazás) került szóba a magyar filmtörténetben. A filmet különösen jól fogadták Amerikában: nemzetközi premierje a coloradói Telluride Filmfesztiválon volt, később több amerikai fesztivál is meghívta programjába, és az amerikai szaklapok egységesen dicsérték Szőke Abigél érzékeny alakítását. Bár eredetileg tévéfilmnek készült, az amerikai siker hatására Magyarország az Akik maradtakot nevezte az Oscarra. Fel is került a tíz filmet tartalmazó szűkített listára, de jelölést végül nem kapott. A Magyar Filmdíjon négy elismerést is besöpört, a legjobb film, a legjobb forgatókönyv, a legjobb rendező és a legjobb férfi főszereplő kategóriájában.

Egy emlékezetes jelenet 

A film végig lebegteti, több is van-e barátságnál Aldó és Klára között. A történet derekán, amikor azt hiszik, Aldót elviszik az ávósok, összeölelkeznek, és a halálfélelem miatt felszikrázik közöttük az erotikus vonzalom – ám ezt Aldó felelősségteljes felnőttként hamar visszafojtja. Csak a legvégén derül ki, amikor a történtek után három évvel találkoznak egy családi ebéden, hogy hiába választottak maguknak korban megfelelő párt, el kell gyászolniuk a kor, a tisztesség és a különleges apa–lánya kapcsolat miatt elhalt romantikus érzéseiket. Az Akik maradtak így válik a holokauszt feldolgozásának drámájából egy beteljesületlen szerelem szívszorító melodrámájává, amely a #metoo korában különösen érzékeny téma.

Olvass tovább!

Várkonyi Benedek: Meghitt történelem, Beszélgetés Tóth Barnabással. Filmvilág, 2019/10, 18-20.
Baski Sándor: Túlélni nehezebb, Akik maradtak. Filmvilág, 2019/10, 16-18.
Soós Tamás: Nem kurva, aki fél egyedül. Revizor, 2019

A rendező

Werkfotó a forgatásról (fotó: Szilágyi Lenke/NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Akik maradtak (tervező: Frank Rizzo)