Ah, Amerika!

 

Animációs dokumentumfilm az Osztrák-Magyar Monarchia területéről Amerikába tartó magyarok 19-20. századfordulós kivándorlásáról.

színes magyar animációs film, 1984, rendező: Orosz István

28 perc, felújítás: HD digitálisan felújított

A teljes film elérhető itt:

 

Miről szól?

A film az Osztrák-Magyar Monarchia területéről a munka, a jobb megélhetés, az emberhez méltóbb élet reményében Amerikába tartó magyar munkástömegek 19-20. századfordulós kivándorlásáról szól.

Miért különleges?

A félórás Ah, Amerika! erősen stilizált képi világával, fikciós dokumentumanyagával, illetve sajátos, „rák-dramaturgiájával” a megidézett történelmi korszakon túlmutatva, 

a kivándorlósors általános érvényű illusztrációjaként is értelmezhető,

így a nyolcvanas évek elején, ha burkoltan is, de meg tudta idézni az '56-os magyar forradalom leverése után az elnyomó kommunista rezsim elől tömegesen disszidálók exodusát.

 Animációs dokumentumlegenda

Hogyan készült?

A forgatókönyvírók, Orosz István és Dániel Ferenc animációs dokumentumlegendaként aposztrofálták filmjük műfaját. A korabeli felvételeket animációs betétek stilizálják, a fénykép és a film vegyítéséből elmosódó, álomszerű stop motion szekvenciák jönnek létre, az archív mozgóképes dokumentumok újrajátszott, az eredetiket folytatni, magyarázni, olykor megfejteni szándékozó jelenetekkel egészülnek ki. A film a hatvanas években még élő, egykori kivándoroltakkal rögzített hangriportokat (amelyek a nyelvész Kálmán Béla munkáját dicsérik) színészek által elmondott versekkel, interjú- és levélrészletekkel, megrendezett dialógusokkal vegyíti, ugyanakkor minden utólagosan rögzített hang- és képanyag stilisztikailag pontosan illeszkedik az archív felvételek szövetébe.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Orosz István nyolcvanas évek első felében készített darabjai, úgy mint az Álomfejtő (1981), illetve az Ah, Amerika! olyan áldokumentumfilmek, amelyek a hetvenes évek magyar animációs filmjében megjelent dokumentarista módszerek és megközelítési módok újszerű vonulatát képviseli. A naturalistán ábrázolt, ellesettséget sugalló, dokumentarista hatású filmképet az animáció segítségével idézőjelbe tévő filmek a nyomasztó korhangulat szürreális ábrázolásává válnak.


Erre figyelj!

A film nyitó képsora során pár perc alatt lovas szekérrel, vasúttal és az óceánon hánykódó gőzhajóval a poros alföldi tanyavilágból a világ túlsó felén, egy ugyancsak poros amerikai kisváros főutcáján találjuk magunkat. Közben korabeli, innen oda, onnan meg ide írogatott levelek mondatfoszlányaival jár a posta – vagy a szél. Az Ah, Amerika! expozíciója kijelöli a hazájukból külföldre vándorlók útjának legfontosabb topográfiai állomásait, hogy a film cselekménye ezután – a dramaturgia megcsavarásával – az új hazából az óhazáig lépegessen vissza.

Olvass tovább!

Sárosdy Judit: Vigyázat, látványzsonglőr!, Interjú Orosz István rajzfilmrendezővel. Filmkultúra, 2004
Dániel Ferenc – Orosz István: Ah, Amerika! Forgatókönyv. Filmkultúra, 1982/6, 67-111.
Szemadám György: Fantázia, dokumentum. Filmvilág, 1985/10, 63.

A rendező

Orosz István 2009-ben (MTI Fotó: Czimbal Gyula)

Tudtad?

A film alapanyagául szolgáló képek és írásos dokumentumok album formájában is megjelentek (Dániel Ferenc – Orosz István: Ah, Amerika! Dokumentumok a kivándorlásról 1896–1914, Gondolat, 1988)