Agitátorok

A Tanácsköztársaság 50. évfordulójára készült provokatív filmesszé a radikális baloldaliság egyetemes kérdéseit, a forradalom természetrajzát vizsgálja.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1969, rendező: Magyar Dezső

író: Lengyel József, Lukács György, Sinkó Ervin, forgatókönyvíró: Bódy Gábor, Magyar Dezső, operatőr: Koltai Lajos, főszereplők: Bódy Gábor, Földes László, Bertalan László, Szentjóby Tamás, Dobai Péter, Cserhalmi György, 78 perc 

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: SD digitális maszter

Miről szól?

Az agitátor olyan személy, aki politikai nézeteket, eszméket hirdet, célja a hallgatóság meggyőzése, mozgósítása. 1919-ben, a rövid életű Tanácsköztársaság idején lelkes fiatalok megalapítják a Magyar Kommunista Párt intellektuális csoportját, és megkezdik az agitátorok képzését. A nemes ideák, a szebb jövő ígérete fogja össze az eltérő gondolkodású és vérmérsékletű csapatot. Az íróasztal mögül politizálók elméleti rendszere és a hétköznapi valóság között nagy a szakadék. A vezetők között heves viták zajlanak.

Mitől különleges?

Az Agitátorok nem sokkal a forrongó 1968-as év után készült. Bár papíron a Tanácsköztársaság a témája, valójában akkoriban aktuális kérdéseket boncolgat. Az alkotók a jelen problémáit a történelmi múlt segítségével tárják fel.

A hagyományos visszatekintés helyett a film a forradalom természetéről értekező vitairat.

A radikális baloldaliság elméleti kérdéseit körbejáró mozgóképes esszé. Nincs hagyományos történet, sem nézői azonosulást segítő főszereplők. Nincs klasszikus elbeszélés sem, sok a kihagyás, meglepőek a tér- és időbeli váltások. Figurák bukkannak fel és tűnnek el, különféle gyűlésekbe, beszélgetésekbe, monológokba hallgatunk bele. A szereplők mintha egyetlen folyamatos vita hozzászólói lennének.

Che Guevara és a lázas forradalmiság kultuszát erősíti

Hogyan készült?

Az Agitátorok a kísérletezésre nyitott Balázs Béla Stúdió első egész estés produkciója. Politikai megrendelésre, a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára kiírt főiskolai pályázatra készült. A rendező, Magyar Dezső és a társíró, Bódy Gábor a visszaemlékezés helyett a folytonosságot keresték 1919 és 1968 között. A baloldali értelmiség vitáit a mozgókép nyelvére ültetve a forradalmiság elvi és gyakorlati lehetőségeit kutatták. Az avantgárd művészvilág számos alakja feltűnik a filmben, az operatőr pedig a Magyar Dezsőhöz hasonlóan szintén pályakezdő Koltai Lajos volt. A Sinkó Ervin Optimisták című regényéből készült forgatókönyvben szó szerinti részletek hangzanak el többek között Lukács György és Lengyel József visszaemlékezéseiből.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az uralkodó fogalmazás- és szemléletmóddal élesen szembemenő Agitátorok aligha hódította volna meg a szélesebb közönséget, de végül el sem jutott a mozikba. A korabeli kultúrpolitika egészen más emlékfilmre számított, pesszimistának ítélte és hosszú időre dobozba parancsolta. A hatalom szerint a mű Che Guevara és a lázas forradalmiság kultuszát erősíti, ami éles ellentétben áll a rendszer hivatalos optimizmusával. Magyar Dezső 1971-ben külföldre távozott, és a betiltás miatt az Agitátorok kiesett a magyar filmtörténetből. Szűkebb szakmai körökben ennek ellenére ismertnek és elismertnek számított. Formanyelvi újításai és sajátos gondolatisága miatt nemcsak itthon, de külföldön is rendszeresen vetítik.


Egy emlékezetes jelenet 

A politikából kiábrándult agitátor a pártvezetők tiltakozása ellenére a frontra utazik. A végeláthatatlan tárgyalásokba belefáradt férfi fegyverrel küzd az ügyért. A szereplő belső gondolatai a tényszerű leírásokkal keverednek. Néhány percben több hét sűrűsödik össze. A konkrét történelmi események valódi és fiktív képei szinte elvesznek a monológok és párbeszédek között. Az archív felvételek szerepe nem az illusztráció, hanem a filozofikus naplóbejegyzések erősítése, a nézői asszociációk előhívása.

Ezt is nézd meg! 

100 éves Filmhíradók – A Filmarchívum sorozata az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság alatt készült filmhíradók eseményeit rekonstruálja a legújabb kutatások alapján.

Olvass tovább!

Farkas Tamás: Forradalom (szó szerint), Apertúra, 2006/nyár
Muhi Klára: Forradalmak és büntetések, Beszélgetés Magyar Dezsővel és Koltai Lajossal. Filmvilág, 1998/11, 8-10.
Morsányi Bernadett: Szenvedély a celluloidon, Beszélgetés Magyar Dezsővel - 1. rész, Filmvilág, 2017/6, 8-12.
MMA Lexikon

Tudtad?

Az Agitátorok ellentmondásos fogadtatásáról Magyar Dezső egy interjúban így számolt be: „Aczél György behívatott magához, megmosta a fejemet, de baloldali értelmiségi körökben jelentős tekintélyre tettem szert, a művészvilág kisebb hőse lettem. Együtt vacsoráztam Lukács Györggyel és Heller Ágnessel, nagyon szerették a filmet. Mikor Lukács kijött a vetítésről, azt mondta, ez olyan szép, mint egy Beethoven-szimfónia, ha fiatalabb lennék, tanulmányt írnék róla.” (Morsányi Bernadett: Beszélgetés Magyar Dezsővel – Szenvedély a celluloidon, Filmvilág, 2017/6)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem