Afta

Külvárosi kamaszok unatkoznak. A forró nyári napon semmi nem történik. Mundruczó Kornél nagy sikerű kisfilmje a kamaszkor intenzív szorongásait és energiáit tárja elénk.

színes magyar rövidfilm, 2000, rendezte, forgatókönyvíró: Mundruczó Kornél

szereplők: Polgár Tamás, Hegyi Róbert, Wéber Kata, 22 perc 

Miről szól?

Tikkasztó nyári nap. Fülledt, szűk szobák, kietlen külvárosi utcák. Garázsok hátsó falai. Tömény unalom. Néhány srác és egy lány próbálják elütni valahogyan az időt. Fociznak, lődörögnek és cigiznek. Mindegy mi, csak történjen valami. A passzív sodródás végül egy drámai végkifejletbe torkollik.

Mitől különleges?

Az Afta nem hagyományos dramaturgiát követ. Az amatőr szereplőik hétköznapjai nem a klasszikus dráma szabályai szerint alakulnak. Itt minden pillanat egymás mellé rendelődik, és egyformán fontosnak, hangsúlyosnak érezzük. Egy elpöckölt cigit ugyanannyira, mint egy elcsattanó csókot. A szinte eseménytelen történetnek mégis erőteljes a ritmusa, a feszültsége pedig egyre növekszik.

Mundruczó Kornél rendkívül hitelesen ábrázolja a környezetet és a szereplőit is. Az Afta

érzékeny és empatikus portré, a néző maga is érzi a fojtogató szorongást, a lappangó vágyat, az indulatokat.

A rendező ráadásul azt is finoman érzékelteti, hogy a kamaszkor kusza viszonyai korántsem függetlenek a szülők világától. A garázssor labirintusa szimbolikus jelentésekkel gazdagodik, a magukra hagyott srácok pedig nem véletlenül törékenyek és durvák.

Hogyan készült?

Mundruczó Kornél még főiskolásként forgatta első nagyjátékfilmjét. A Nincsen nekem vágyam semmi után az Afta kimondottan vizsgafeladatként készült. A jeleneteket Gödöllőn vették fel, ott nőtt fel Mundruczó is. Az első változat még 57 perces volt, a rendező sokáig vágta. A különös színeket úgy érték el, hogy a szikrázó napsütésben játszódó kisfilmet nagyon alacsony fényérzékenységű filmre rögzítették. Valósággal szikrázik a fű zöldje vagy az ég kékje, tökéletesen visszaadva a forró nyári nap kontrasztos és élénk színeit.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Az Afta nemcsak Mundruczó Kornél pályafutásának fontos sarokpontja, de az ezredfordulón színre lépő új rendezőgeneráció egyik első nagy hazai és nemzetközi sikere. A művet számos nemzetközi fesztiválon díjazták és a 32. Magyar Filmszemle kisjátékfilmes díját is elnyerte.

Egy emlékezetes jelenet

Míg az egyik fiú a barátnőjével tölti az időt, a másik unalmában elköt egy biciklit a bolt elől. Elemi erővel, szinte megszállottan teker, láthatóan élvezi a sebességet és a szabadságot. Az autópálya felüljáróján hirtelen fékez, és a rácshoz láncolja a kerékpárt. Unottan cigizik és várja, hogy az autóval utána eredő tulajdonos megtalálja. A film addigi statikus képeit, a lassan csordogáló jeleneteket élesen ellenpontozza a dinamizmus, a rohanás, a pergő zene, a párhuzamos vágások. A hirtelen kirobbanó energia és lendület egy pillanatra áttöri a nyári nap fásult unalmát. A céltalan, durva tréfa ijesztő intenzitása finoman előrevetíti a megrendítő finálét.

Olvass tovább!

Horeczky Krisztina: "Bármi megtörténhet", Beszélgetés Mundruczó Kornéllal, Filmkultúra, 2002
Varga Balázs: Entrópia, Beszélgetés Mundruczó Kornéllal, Filmvilág, 2002/2, 12-13.
Margitházi Beja, Belényi Zoltán: Annyira érdekes, amennyire őszinte, Beszélgetés Mundruczó Kornél rendezővel, Filmtett, 2001
MMA Lexikon

A rendező

Mundruczó Kornél (forrás: Filmkultúra)
Adatlapja a Filmkeresőn

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem