Adj király katonát!

Egy vidéki lány a sok közül a városba kerül. Erdőss Pál megrázó tanmeséje.

fekete-fehér magyar játékfilm, 1982, rendezte: Erdőss Pál

forgatókönyv: Kardos István, operatőr: Szabó Gábor, Pap Ferenc, Koltai Lajos, szereplők: Ozsda Erika, Szendrei Andrea, Diczházy Dénes, Nyakó Júlia, Soltis Lajos, Boroska Tibor, 110 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: SD digitális maszter


Miről szól?

Nevelőszülei halála utána a 16 éves Jutka elhagyja faluját, és a pestszentlőrinci fonóba kerül, ahol szövőgép mellett dolgozik több műszakban. Szórakozni jár, elkezdi lassan felfedezni a várost, barátnőt és barátot szerez – megismerkedik a tehetősebb családból származó Péterrel. A fiú szülei megkedvelik, a házasság is szóba kerül, de még mielőtt a kapcsolat komolyabbra fordulna, Péter haverjai megerőszakolják őt.

Mitől különleges?

Erdőss Pál debütáló játékfilmes rendezése az úgynevezett Budapesti Iskola irányzatához kapcsolódik, vagyis eredeti helyszíneken rögzített, dokumentarista hitelességű történet improvizálásra bíztatott amatőr szereplők előadásában. Az Adj király katonát! Mészáros Márta korai munkáihoz hasonlóan tudósított a vidékről Budapestre kerülő, munkásszállókon élő, kiszolgáltatott fiatal lányok életéről, bemutatva a naiv rácsodálkozás, a beilleszkedés és a hétköznapi rutinba való belefásulás stációit. Erdőss – illetve a három operatőr, Koltai Lajos, Pap Ferenc és Szabó Gábor – kamerája szinte végig Jutkát követi, a legintimebb pillanatait is egészen közelről rögzíti, megkönnyítve a nézői azonosulást. A lány sorsa tipikusnak nevezhető, nyitottsága, érzékenysége és szeretetvágya mégis kiemeli őt a közegből, így még megrázóbb látni, ahogyan illúzióit vesztve végül magára marad. A film katartikus hatása elválaszthatatlan a főszerepet alakító Ozsda Erikától, aki

a vásznon is átsugárzó, vibráló személyiségével plusz dimenziót ad a karakternek;

leginkább neki köszönhető, hogy az Adj király katonát! jóval több dokumentarista helyzetjelentésnél.

Hogyan készült?

A pályáját dokumentumfilmekkel kezdő Erdőss 1972-ben filmet forgatott a vidékről Budapestre kerülő fiatalok helyzetéről. A Dárday István vezette Társulás Stúdióhoz kerülve úgy döntött, ezt a témát dolgozza fel első fikciós rendezésében is. Az előkészületek során leányszállásokon és gyárakban készített mélyinterjúkat az érintett fiatalokkal, majd az összegyűjtött történetek alapján Kardos István megírta a film alaptörténetét. Dialógusok nem voltak, azokat az amatőr szereplőknek kellett rögtönözniük a forgatás során. A jeleneteket – a színészi improvizációt megkönnyítendő – kronologikus sorrendben vették fel.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A bemutató idején a hazai kritika – többek közt az amatőrök szerepeltetése miatt – kevésbé volt lelkes, külföldön azonban komoly sikereket ért el a film. Cannesban a legjobb első filmnek járó Arany kamera-díjjal jutalmazták, Locarnóban pedig a zsűri egyhangú döntése nyomán megkapta az Arany Leopárdot a kritikusok, valamint a diákzsűri elismerései mellett. A hazai közönség is szerette, több mint 200 ezren váltottak rá jegyet. Az Adj király katonát! ma már a magyar dokumentarista-fikciós irányzat megkerülhetetlen klasszikusának számít.


Egy emlékezetes jelenet

Jutka egy kórházi váróban ül, szólítják, bemegy a terembe, ahol egy pulpitus mögött fehérköpenyes női bizottság ül. Felveszik az adatait, és megkérdezik, miért akarja elvetetni a magzatát. A néző ekkor tudja meg, hogy a lányt az erőszaktevő teherbe ejtette. Jankát a partneréről faggatják, de ő nem akarja, nem meri elárulni, hogy megerőszakolták. Megszeppentségénél sokkolóbb a bizottságban ülők kioktató, bürokratikus intézményeket idéző stílusa és empátiahiánya. 

Olvass tovább!

Barabás Klára: Bankárok és filmrendezők, Beszélgetés Erdőss Pál filmrendezővel, Filmkultúra, 2004
Schubert Gusztáv: Erdőss Pál (1947-2007), Filmvilág, 2007/4, 3.

A rendező

Erdőss Pál (forrás: Filmkultúra)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Fodor, Szakácsi (forrás: MNF)

Tudtad?

Erdőss Pál már leszerződtetett egy főszereplőt, amikor megtalálta Ozsda Erikát a fiatal lány átütő tehetsége egyből meggyőzte a rendezőt.

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem