Ábel a rengetegben

A talpraesett Ábel erdőpásztorként egy évet tölt a hargitai havasokban. Mihályfy Sándor tévéfilmje, Tamási Áron regénye alapján, szemet gyönyörködtető erdélyi tájképekkel.

színes magyar játékfilm, 1993, rendező: Mihályfy Sándor

író: Tamási Áron, forgatókönyvíró: Kányádi Sándor, operatőr: Vivi Drăgan Vasile, vágó: Mircea Ciocaltei, zeneszerző: Selmeczi György, főszereplők: Ilyés Levente, Széles Anna, Héjja Sándor, Csíky András, Török István, Szabó Lajos, 108 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Az 1920-as évek elején járunk, Erdélyben. A szegény családból származó Ábel (Ilyés Levente) a hargitai havasokban erdőpásztornak szegődik. A bank tulajdonát képező hegyen őrzi és árulja a felaprított fát. A távoli hegyoldalon álló rozoga kis házát egy kecskével, egy macskával és hűséges kutyával osztja meg. Az éles eszű, talpraesett tizenhat éves fiú hamar megtalálja a közös a hangot a környékbeliekkel. A bankigazgató (Csíky András) megengedi neki, hogy a viharban kidőlt fákkal a saját hasznára kereskedjen. Ábel a csíksomlyói szerzetesekkel is összebarátkozik, akik könyveket hoznak neki. Az erdőben pedig a háborúban elrejtett puskákra bukkan.

Fuszulán (Vlad Radescu), a román üzletember nagy mennyiségű fát foglal le a katonaságnak. Másnap egy igazolást hoz a banki befizetésről, ami hamisnak bizonyul. A fiú az igazgató segítségével megkötözi, de Fuszulán megszökik. Surgyelánt (George Constantin), a román csendőrt szállásolják el a kunyhóba, amíg nem sikerül kézre keríteni a csalót. A mogorva férfi nagy étvággyal fogyasztja Ábel élelmét. Hamarosan éhezni kezdenek, ezért Surgyelán vadászni indul. Egy sassal tér vissza, ami megöli a macskát és a kutyát is megsebzi. A madár húsa megfekszi a gyomrukat. A csendőr titokban kijár a házból, és nemsokára kiderül, összejátszik a bűnözővel.

A tél közepén Ábel apja (Héjja Sándor) hírt hoz, hogy a fiú édesanyja meghalt. Surgyelán és Fuszulán is többször megjelennek. A tüdőbetegsége miatt Ábelnél lábadozó szerzetes rábeszéli a két bűnözőt, adják fel magukat. Ábel tavasszal visszatér a szülőházába, és úgy dönt, inkább a városban próbál szerencsét. Az anyja sírjánál megfogadja, mindig a szegények és elesettek pártján fog állni, bárhová is vesse a sors.

Mitől különleges?

Az Ábel a rengetegben Tamási Áron azonos című regénye alapján készült. A televízió számára forgatott film maximálisan tiszteletben tartja a nívós irodalmi alapanyagot. Az erdélyi tájképek szemet gyönyörködtetők. A négy évszakot felölelő, egymással hol lazábban, hol szorosabban összefüggő epizódok mind az író utánozhatatlan szövegére, annak különleges nyelvezetére épülnek.

Ábel találó megjegyzései és tömörségükben is lenyűgöző megfigyelései remélhetőleg kedvet csinálnak a könyv elolvasásához is.

A csavaros észjárású fiú a népmesék jellegzetes hőseire emlékeztet, aki józan ítélőképessége, bátorsága és embersége segítségével minden helyzetben feltalálja magát. Ábel ösztönös iróniája és száraz humora segítenek elviselni a korántsem könnyű életet, ami osztályrészül jutott neki. Az állandó szegénység, a különböző sorscsapások ellenére a fiú töretlenül hisz és megpróbál a lehető legjobban boldogulni. Az Ábel a rengetegben ezt a keserédes hangulatot ragadja meg, a háttérben némi finom társadalomkritikával kiegészülve.

Hogyan készült?

Az eredetileg a Brassói Lapok oldalain, részletekben közölt regény könyvként 1932-ben jelent meg. Két folytatása is készült, Ábel az országban és Ábel Amerikában címmel. A rendező, Mihályfy Sándor régóta szerette volna megfilmesíteni Tamási Áron művét, mely végül a rendszerváltás után eredeti helyszíneken, román-magyar koprodukcióban valósulhatott meg. A címszereplőt alakító Ilyés Levente amatőr, akire egy tanárnő hívta fel a rendező figyelmét. A film forgatókönyvét az erdélyi származású költő, Kányádi Sándor írta.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Mihályfy Sándor a Magyar Televízióban kezdte filmes pályafutását, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Máriássy Félix osztályában végzett. Főleg tévéfilmeket és sorozatokat rendezett, számos műfajban alkotott. Egyik első és mai napig legismertebb munkája szintén irodalmi adaptáció. A Rideg Sándor azonos című regényéből készült Indul a bakterház egy Ábellel „rokon” tehénpásztor, Regős Bendegúz kalandjait meséli el. Az Ábel a rengetegben 1994 karácsonyán, két részletben futott a televízió műsorán, szép sikerrel. Mihályfy Sándor később az Ábel-trilógia másik két darabját is megfilmesítette.



Egy emlékezetes jelenet

Ábel az erdőben barangolva a világháborúban elrejtett fegyverekre bukkan. A puskák mellett egy bombát is talál, ami alá kíváncsiságból tüzet rak. A bomba pusztítását látva a talpraesett fiúnak ravasz ötlete támad. Mivel a bank igazgatója korábban jóváhagyta, hogy a viharban kidőlt fákat Ábel a saját szakállára eladhatja, azonnal összeszámolja, hány rönköt hozott a konyhára a robbantás. Később újabb bombákat talál, melyeket már célirányosan használ. A háború szörnyű öröksége ezzel némileg más fénytörésbe kerül. A szegény ember mindig úgy kénytelen boldogulni, ahogyan tud.

A rendező

Mihályfy Sándor (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Buray Zsuzsanna (forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem