Ábel a rengetegben

 

A talpraesett Ábel erdőpásztorként egy évet tölt a hargitai havasokban. Mihályfy Sándor tévéfilmje, Tamási Áron regénye alapján, szemet gyönyörködtető erdélyi tájképekkel.

színes magyar játékfilm, 1993, rendező: Mihályfy Sándor

író: Tamási Áron, forgatókönyvíró: Kányádi Sándor, operatőr: Vivi Drăgan Vasile, vágó: Mircea Ciocaltei, zeneszerző: Selmeczi György, főszereplők: Ilyés Levente, Széles Anna, Héjja Sándor, Csíky András, Török István, Szabó Lajos, producer: Dinu Tanase, Lukács Árpád, Drabik János, Dumitru Pohus, gyártó: Budapest Filmstúdió Vállalat, Clamatel Filmstúdió, Magyar Televízió, Profilm Production Group SRL, 108 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Az 1920-as évek elején járunk, Erdélyben. A szegény családból származó Ábel (Ilyés Levente) a hargitai havasokban erdőpásztornak szegődik. A bank tulajdonát képező hegyen őrzi és árulja a felaprított fát. A távoli hegyoldalon álló rozoga kis házát egy kecskével, egy macskával és hűséges kutyával osztja meg. Az éles eszű, talpraesett tizenhat éves fiú hamar megtalálja a közös a hangot a környékbeliekkel. A bankigazgató (Csíky András) megengedi neki, hogy a viharban kidőlt fákkal a saját hasznára kereskedjen. Ábel a csíksomlyói szerzetesekkel is összebarátkozik, akik könyveket hoznak neki. Az erdőben pedig a háborúban elrejtett puskákra bukkan.

Fuszulán (Vlad Radescu), a román üzletember nagy mennyiségű fát foglal le a katonaságnak. Másnap egy igazolást hoz a banki befizetésről, ami hamisnak bizonyul. A fiú az igazgató segítségével megkötözi, de Fuszulán megszökik. Surgyelánt (George Constantin), a román csendőrt szállásolják el a kunyhóba, amíg nem sikerül kézre keríteni a csalót. A mogorva férfi nagy étvággyal fogyasztja Ábel élelmét. Hamarosan éhezni kezdenek, ezért Surgyelán vadászni indul. Egy sassal tér vissza, ami megöli a macskát és a kutyát is megsebzi. A madár húsa megfekszi a gyomrukat. A csendőr titokban kijár a házból, és nemsokára kiderül, összejátszik a bűnözővel.

A tél közepén Ábel apja (Héjja Sándor) hírt hoz, hogy a fiú édesanyja meghalt. Surgyelán és Fuszulán is többször megjelennek. A tüdőbetegsége miatt Ábelnél lábadozó szerzetes rábeszéli a két bűnözőt, adják fel magukat. Ábel tavasszal visszatér a szülőházába, és úgy dönt, inkább a városban próbál szerencsét. Az anyja sírjánál megfogadja, mindig a szegények és elesettek pártján fog állni, bárhová is vesse a sors.

Mitől különleges?

Az Ábel a rengetegben Tamási Áron azonos című regénye alapján készült. A televízió számára forgatott film maximálisan tiszteletben tartja a nívós irodalmi alapanyagot. Az erdélyi tájképek szemet gyönyörködtetők. A négy évszakot felölelő, egymással hol lazábban, hol szorosabban összefüggő epizódok mind az író utánozhatatlan szövegére, annak különleges nyelvezetére épülnek.

Ábel találó megjegyzései és tömörségükben is lenyűgöző megfigyelései remélhetőleg kedvet csinálnak a könyv elolvasásához is.

A csavaros észjárású fiú a népmesék jellegzetes hőseire emlékeztet, aki józan ítélőképessége, bátorsága és embersége segítségével minden helyzetben feltalálja magát. Ábel ösztönös iróniája és száraz humora segítenek elviselni a korántsem könnyű életet, ami osztályrészül jutott neki. Az állandó szegénység, a különböző sorscsapások ellenére a fiú töretlenül hisz és megpróbál a lehető legjobban boldogulni. Az Ábel a rengetegben ezt a keserédes hangulatot ragadja meg, a háttérben némi finom társadalomkritikával kiegészülve.

Töretlenül hisz és megpróbál a lehető legjobban boldogulni

Hogyan készült?

Az eredetileg a Brassói Lapok oldalain, részletekben közölt regény könyvként 1932-ben jelent meg. Két folytatása is készült, Ábel az országban és Ábel Amerikában címmel. A rendező, Mihályfy Sándor régóta szerette volna megfilmesíteni Tamási Áron művét, mely végül a rendszerváltás után eredeti helyszíneken, román-magyar koprodukcióban valósulhatott meg. A címszereplőt alakító Ilyés Levente amatőr, akire egy tanárnő hívta fel a rendező figyelmét. A film forgatókönyvét az erdélyi származású költő, Kányádi Sándor írta.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Mihályfy Sándor a Magyar Televízióban kezdte filmes pályafutását, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Máriássy Félix osztályában végzett. Főleg tévéfilmeket és sorozatokat rendezett, számos műfajban alkotott. Egyik első és mai napig legismertebb munkája szintén irodalmi adaptáció. A Rideg Sándor azonos című regényéből készült Indul a bakterház egy Ábellel „rokon” tehénpásztor, Regős Bendegúz kalandjait meséli el. Az Ábel a rengetegben 1994 karácsonyán, két részletben futott a televízió műsorán, szép sikerrel. Mihályfy Sándor később az Ábel-trilógia másik két darabját is megfilmesítette.


Egy emlékezetes jelenet

Ábel az erdőben barangolva a világháborúban elrejtett fegyverekre bukkan. A puskák mellett egy bombát is talál, ami alá kíváncsiságból tüzet rak. A bomba pusztítását látva a talpraesett fiúnak ravasz ötlete támad. Mivel a bank igazgatója korábban jóváhagyta, hogy a viharban kidőlt fákat Ábel a saját szakállára eladhatja, azonnal összeszámolja, hány rönköt hozott a konyhára a robbantás. Később újabb bombákat talál, melyeket már célirányosan használ. A háború szörnyű öröksége ezzel némileg más fénytörésbe kerül. A szegény ember mindig úgy kénytelen boldogulni, ahogyan tud.

A rendező

Mihályfy Sándor (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Buray Zsuzsanna (forrás: NFI)