Ab ovo – Homoknyomok

A születés és a halál kérdéskörét feszegető filozofikus felhangú animáció Cakó Ferenc első homoktechnikával készített filmje.

színes magyar animációs film, 1987, rendező: Cakó Ferenc

8 perc

Felújítás: HD digitálisan felújított

DVD

Miről szól?

A film az emberiség létezésének alapkérdéseivel, a születés és a halál, a teremtés és az elmúlás, az emberi élet drámájának eredőjével foglalkozik. A film latin címe is erre utal: az ‘ab ovo’ – ókori mitológiai értelme szerint – ‘a tojástól kezdve’, átvitt értelemben: ‘eleve, eredendően’. Az etűdjellegű film tobzódik az archetipikus, metaforikus képekben és a mitikus jelképiségben. Olyan bibliai axiómákat és ókori bölcsességeket ábrázol, mint „porból vagyunk, porrá leszünk”, vagy „ember embernek a farkasa”.

A teljes filmet itt lehet megnézni:


Miért különleges?

A film Cakó Ferenc életművének egyik legelismertebb darabja, amelyben (a bábanimáció mellett)

először használta a később védjegyévé vált homokanimációs technika grafikus és plasztikus válfaját.

Hogyan készült?

Az Ab ovóban a pergő homok síkfelületű és térbeli megformálhatósága is érvényesül. A film első felében az alulról megvilágítható üvegfelületen lévő homokrajzokat a trükk-kamera felülről rögzíti. A megvilágítás hatására a homokkristályok a borostyánszín különböző árnyalatait mutatják a homokréteg vastagságától függően. Az alkotó kézzel, ecsettel, bottal, tűvel rajzolta a homokfelületre a grafikus jellegű, gyakran egészen naturálisra formált figuráit. A sűrű képi metamorfózisokra épülő virtuóz mozgássorok fázisról-fázisra készültek, és túlnyomó részük improvizatív módon, az üveglapon született meg. A film második felében, a homokból kiemelkedő férfi megjelenésével az egymást tipró lábnyomok és a férfialak durva homokba taposásakor az anyag plasztikus jellege dominál (a bábfigura speciális gumiból készült, amelynek felületét homokkal beszórták).

Cakó Ferenc a homok mellett más pergőszemcsés anyagokkal (pl. kávézacc, só, liszt, cukor, gipsz) is kísérletezett, ám ezeknek a szerves anyagoknak az állaga túlságosan tapadósnak bizonyult. Egyedül a homokkristályok egymástól elváló szemcséit találta alkalmasnak a könnyed, lágy, tisztán grafikus vonalvezetésre. (Érdekes technikatörténeti adalék, hogy Varga Csaba Weöres Sándor Tizenegyedik szimfóniája ihlette Változások–változatok című 1977-es félplasztikus filmjében mosóporba rajzolta az elegáns, absztrakt, mandalaszerű formákat.)

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Cakó Ferenc a budapesti Képzőművészeti Főiskola grafika szakán diplomázott, filmes pályáját stop-motion felvételű amatőrfilmekkel kezdte (Petőfi, 1973, festményanimáció; Ókulária, 1974, tárgyanimáció). A Pannónia bábműterméhez hivatalosan 1973-ban csatlakozott, mestere Foky Ottó volt. Cakó a plasztikus és a félplasztikus jellegű stop-motion technikák alkalmazásában élen járt. Gyurmatechnikájú rövidfilmjei (Autótortúra, 1982; A róka és a holló, 2003) és sorozatai (Sebaj Tóbiás, 1983–84; Zénó, 1985) burleszkfilmek, amelyekben a humor forrása a figurák képlékenysége, állandó átalakulása.

Az Ab ovo (a latin címek alapján is) az Ad astra és a síkban megjelenő szénporrajzot és térbeli agyagplasztikát keverő Ad rem című filmekkel állítható trilógiába. A 90-es években készített filmjei közül homokanimációs technikával készült a Hamu című, Berlinben Arany Medve-díjjal kitüntetett rövidfilmje. A homok dala (1995) című élőfelvételű film teljes egészében, a Kövek című rövidfilm pedig részben a homokrajzok készítését is megjeleníti, amely Cakó Ferencnek a nagyközönség körében is rendkívül népszerű, gyakran élő zenei kísérettel előadott homokperformanszainak kuriózumát adják. A kamera felülről mutatja a közönség számára vászonra kivetített üvegasztalt. A rajzoló–rendező az alulról megvilágított üveglapot festővászonként kezeli, amelyre kézzel szórja fel a homokot, majd az ujjaival megrajzolja és átalakítja a képeket.

Erre figyelj!

A sík üveglapon a homokba rajzolt és a homokból kirajzolódó formák kockáról kockára felvétele mellett a drámai jelenetek csúcspontján az animált mozgás átvált élő felvételre. Az elementáris hatásra törekvő jelenetben az animátor a markában lévő anyagot az üveglapon lévő homokrajzra csapja, ami a durva behatás következtében teljesen elmosódik, szemcséire hullik.

A rendező

Így készül a homokanimáció – Cakó Ferenc Carmina Burana előadása 2011-ben (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Tudtad?

Cakó Ferenc az Ab ovo című filmjéért megkapta a legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díjat az 1988-as Cannes-i Filmfesztiválon.

Orosz Anna Ida

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem