A törökfejes kopja

A török hódoltság idején a kis bakonyi falu lakói a talpraesett Kopjás Dani vezetésével kivívják a szabadságukat. Történelmi ifjúsági film Kolozsvári Grandpierre Emil regényéből.

színes magyar játékfilm, 1973, rendező: Zsurzs Éva

író: Kolozsvári Grandpierre Emil, forgatókönyvíró: Kolozsvári Grandpierre Emil, Bencsik Imre, operatőr: Czabarka György, vágó: Zákonyi Sándor, zeneszerző: Darvas Ferenc, főszereplők: Vass Zoltán Iván, Szerencsi Éva, Basilides Zoltán, Fónay Márta, Koncz Gábor, Gáti József, 87 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn


Miről szól?

A török hódoltság éveiben járunk. A bakonyi faluban a kis Dani kénytelen végignézni, ahogyan fosztogató török katonák dúlják fel az otthonát. A rablók megölik a férfiakat, a nőket elhurcolják, majd sorra felgyújtják a házakat. A túlélő kisfiú egy török kopjára vési a gyilkos katona képmását, és bosszút esküszik. A környékbeliek a vízparton találnak rá, majd a Kopjás vezetéknevet adják neki. Néhány évvel később az őt felnevelő falu jobbágyai két tűz között senyvednek. A császári sereg adói és követelései, illetve a környéken ólálkodó törökök egyszerre sanyargatják őket. A férfivá érett Kopjás Dani (Vass Zoltán Iván) eközben a lándzsavetés mestere lett, és szeretne vitéznek állni. A környékbeli vár, Vastagpalánk osztrák kapitánya azonban kineveti és megszégyenítve többször elzavarja.

Dani véletlenül kifigyeli, hogy nevelőapja, a falu bírája (Basilides Zoltán) titokban a törökök szolgálatába áll. A kétszínű férfi bort visz a várkapitány névnapjára, hogy a védők lerészegedjenek, így játszva ki a várat az ellenségnek. A szolgálataiért kapott pénzt eldugja, ám a rejtekhelyet egy török katona is kifigyeli. Szabadlak jobbágyai először nem hisznek Daninak, de mikor a török kezére kerül a vár, a fiú vezetésével csapatot szerveznek. Csellel megfutamítják a császári katonákat és Vastagpalánk várát is visszafoglalják. Kopjás Dani végül a szülei gyilkosával is párbajra kelhet. A megőrzött törökfejes lándzsával száll szembe a híres harcossá lett egykori rablóval.

Mitől különleges?

A törökfejes kopja történelmi ifjúsági film. A film hősei korabeli fiatalok, akik a kettős túlerővel szemben az eszüket kénytelenek használni. A nehéz történelmi helyzetben a beszédes nevű Szabadlak egyszerű népe példamutatóan viselkedik. Az egyszerű jobbágyok bátrak és furfangosak. A két korabeli nagyhatalom árnyékában összefognak és kivívják a szabadságukat.

A hősies kalandokkal, humorral és ártatlan szerelmi évődéssel teli történet szándékoltan meseszerű. 

A szereplők helytállása tanulságokkal teli, a korszak romantikus fénytörésben tűnik fel. Kopjás Dani a népmesék tiszta szívű és talpraesett legkisebb fiúja, aki végül győzelemre vezeti a falut.

Az 1974-es év egyik legsikeresebb hazai bemutatója volt

Hogyan készült?

A törökfejes kopja Kolozsvári Grandpierre Emil könyvéből készült. A termékeny író történelmi kalandregénye eredetileg 1955-ben az Ifjúsági Könyvkiadónál jelent meg. A régies nyelvezetű hőseposz több újrakiadást is megért. Később sikeres rádiójáték is készült belőle. A film forgatókönyvét az író közreműködésével Bencsik Imre írta. A látványos jeleneteket a pilisi hegyekben, Tinnyén és környékén forgatták, ahol néhány évtizeddel később az Üvegtigris is készült. A törökfejes kopja története szerint a rozoga végvár valahol a Balaton partján áll, a vízparti felvételeket ezért ott rögzítették.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A mozi mellett vagy helyett a nézők többsége a hetvenes évektől kizárólag a tévében nézett filmeket, a Magyar Televízió pedig egészen a kilencvenes évek elejéig egyeduralkodónak számított. A televíziózás tehát egészen mást és többet jelentett, mint manapság. A csatorna számára készített produkciók rengeteg emberhez eljutottak. Zsurzs Éva a kezdetektől a Magyar Televízió munkatársa volt, az egész estés tévéjátékok és folytatásos történetek egyik legnagyobb hazai mesterének számított. Sokszínű életművében egyaránt találunk míves irodalmi adaptációkat, népszerű regények feldolgozásait és a minőségi szórakoztatást szolgáló műfaji darabokat.

Az ő nevéhez fűződik többek között a ma is kedvelt négyrészes Abigél, A fekete város hétepizódos megfilmesítése, vagy a szintén török időkben játszódó ifjúsági kalandfilmünk, A koppányi aga testamentuma. Számos alkotását, köztük ez utóbbit a mozik is játszották. A törökfejes kopja Zsurzs Éva első olyan rendezése, mely nem a televízió, hanem egyenesen a mozik számára készült. A film az 1974-es év egyik legsikeresebb hazai bemutatója volt, közel egymillió-háromszázötvenezer néző váltott rá jegyet. A televízió később sokszor vetítette, s a rendszeres ismétléseknek hála a mai napig népszerű.


Egy emlékezetes jelenet

A törökfejes kopja kezdőjelenete rendkívül erőteljes. A rendező rövid vágásokkal, dinamikus kameramozgásokkal és hirtelen közelikkel teremti meg a váratlan támadás száguldó tempóját. A békésen halászó család idilli képét a falu felé tartó török csapat vágtája ellenpontozza. A jobbágyok szorult helyzetét és páni félelmét a széles látószögű objektív adja vissza. A néző fizikailag is érzi az egyenlőtlen küzdelem feszültségét és az elrejtett kisfiú tehetetlenségét. Zsurzs Éva kevés szereplővel, látványos harci jelenetek nélkül képes megteremteni a bakonyi falu szörnyű pusztulásának hatásos illúzióját.

A rendező

Zsurzs Éva a forgatáson (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: NFI)

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem