A Faragó család egy szűk lakásban álmodozik a kertes házról, a hatalmas fikusztól mégsincs szívük megszabadulni. Népszerű ifjúsági film Bálint Ágnes regényéből.
színes magyar játékfilm, 1981, Palásthy György
író: Bálint Ágnes, forgatókönyvíró: Bálint Ágnes, Palásthy György, operatőr: Kardos Sándor, vágó: Losonci Teri, zene: Tamássy Zdenkó, Fényes Szabolcs, főszereplők: Ernyey Béla, Drahota Andrea, Szani János, Tóth László, Ábel Anita, Balázs Péter, 73 perc
A teljes film elérhető itt (a Videotóriumon csak oktatási intézmények számára):
Miről szól?
A Faragó család egy budapesti gangos bérház apró lakásában éldegél. A tudományos főművén dolgozó apuka és a kedves anyuka nem tiltják a gyerekeiknek, hogy áthívják magukhoz a barátaikat. Hiába kevés a hely, a szeleburdi családnál folyamatos a jövés-menés, mindig vidám hangzavar uralkodik. Ráadásul egy-egy új állattal vagy bútordarabbal is gazdagodnak. A látogatóba érkező nagyszülők elszörnyednek, milyen körülmények között él az öttagú család. Faragóéknak valóban tágas kertes házra lenne szükségük, ahol a gyerekek állatokat is tarthatnának. Meg is néznek egy eladó házat, az ára azonban gyorsan kijózanítja őket. Ha az apa végre befejezi az évek óta készülő könyvét, talán kaphat érte annyi pénzt, hogy valóra válhasson az álmuk.
A kedves család sajátos életformáját nem mindenki nézi jó szemmel. A szomszéd Belvíziék visszataszítónak tartják a káoszt és a zajt. A hozzájuk átszökő aranyhörcsögök miatt végül fel is akarják jelenteni Faragóékat. A gyönyörű gyerekszobájában magányosan szomorkodó kislányuk irigykedve figyeli a szomszédok vidám életét. Végül a jó kapcsolatokkal rendelkező Belvíziék költöznek, a Faragó család pedig tovább álmodozhat egy tágasabb lakásról. De addig is jókedvűen telnek a megszokott szeleburdi hétköznapjaik.
Mitől különleges?
A szeleburdi család világában a szárnyaló gyermeki képzelet a hétköznapok szürke valóságával keveredik.
Bár racionálisan nézve a Faragó család életkörülményei siralmasak és a változásra sincs esélyük, ők rendkívül pozitívan szemlélik az életet.
A kis család összetart, a szülők maguk is gyermeki lelkületűek, a világ így csodálatosnak tűnik. A szándékoltan harsány, néhol groteszkbe hajló film könnyedén magával ragadja a fiatalabb nézőket. A sorok között olvasni tudó idősebbeknek pedig a korszak közhangulatáról mesél.
A városi lakosság folyamatos növekedése miatt a lakáshiány általános problémának számított Magyarországon. Az úgynevezett lakáskérdés a Kádár-korszak egyik központi témája volt, mely természetesen a korabeli filmekben is megjelent. A nagyon is valóságos jelenséget A szeleburdi család a gyerekek szemén keresztül, meseszerűen mutatja be. A család súlyos megpróbáltatásai a gyermeki nézőpontból izgalmas eseményekké válnak, és végül a kudarcból is diadal lesz. A Faragó család nehéz körülményei nem változnak, de legalább a családi boldogság sincs veszélyben.
A nyolcvanas évek ikonikus alkotása
Hogyan készült?
A szeleburdi család Bálint Ágnes népszerű regényéből készült. Az írónő könyve gyereknapló, azaz egy gyerek szemszögéből íródott. Mintha egy kamasz rögzítené egy év eseményeit, elsősorban a körülötte felbukkanó kortársaira fókuszálva. A forgatókönyvet Palásthy György rendező az írónő közreműködésével készítette. A filmben látható körfolyosós ház közvetlenül a belváros szívében elterülő Károlyi-kert mellett áll. A patinás közpark a történetben is szerepet kap. A szereplők ide viszik le a hatalmas fikuszt, amit az eleredő eső miatt mégis visszahurcolnak a zsebkendőnyi lakásba.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
Palásthy György asszisztensként olyan mesterektől tanulta a szakmát, mint Gertler Viktor, Keleti Márton vagy Máriássy Félix. Kezdetben főleg vígjátékokat rendezett. Pályafutása során számos műfajban kipróbálta magát, ma egyértelműen a gyerek- és ifjúsági filmjei a legismertebbek. A népszerű filmtípus legnagyobb hazai mestereként A szeleburdi család mellett az ő nevéhez fűződnek többek között a Hahó, Öcsi! és az Égigérő fű közönségkedvencei is.
A szeleburdi család 1981 karácsonyán debütált a mozikban. Óriási közönségsikert aratott, félmilliónál is több néző váltott rá jegyet. Később az akkori Kelet-Németországban és Svédországban is bemutatták, számos külföldi televízió műsorra tűzte. A rendező néhány évvel később új szereplőgárdával a történet folytatását is elkészítette, Szeleburdi vakáció címmel. A Faragó család történetét a mai napig szeretik a nézők. A szeleburdi család nemcsak a nyolcvanas évek egyik ikonikus alkotása, de az egyik legismertebb és legkedveltebb családi filmünk.
Egy emlékezetes jelenet
Faragóék hörcsögei rejtélyes módon eltűnnek. A középső fiú ezért a legjobb barátja segítségét kéri. Becsönget Radóékhoz, akinek az apja különös tanácsot ad a srácoknak. A főszerkesztőként dolgozó férfi azt olvasta valahol, a legjobb módszer a hörcsögök előcsalogatására, ha palacsintát sütnek. Az étel jellegzetes szagára a rágcsálók elő fognak jönni. Az anya természetesen rögtön készít egy hatalmas adagot, amivel legalább Faragó papát sikerül kicsalogatni a konyhába.
A szeleburdi család a lakás minden szegletében palacsintázik, sajnos sikertelenül. A hörcsögök nem kerülnek elő, mert a szomszéd kislány babaházában lakmároznak. Faragóék kísérlete nem hozza meg a várt eredményt, de legalább mindenki jóllakott. A biológus apa természetesen tudta, az olajszag elriasztja a rágcsálókat, a szülők mégis vidáman részt vettek a játékban. A legkisebb gyereket, Picurt alakító Ábel Anita ebben a filmben szerepelt először, később ő lett a Szomszédok című teleregény Julcsija. A szőke szomszéd kislány Ullmann Mónika, őt szintén a rendező fedezte fel.
A rendező
Palásthy György 1965-ben (MTI Fotó: Keleti Éva)
Adatlapja a Filmkeresőn
Plakát
(fotó: NFI)
