A Pendragon legenda

 

A magyar tudós az ódon walesi kastélyban nyomozásba kezd. Az ügy a rózsakeresztesek rejtélyéhez vezet. Révész György misztikus kalandfilmje Szerb Antal népszerű regényéből.

színes magyar játékfilm, 1974, rendező: Révész György

író: Szerb Antal, forgatókönyvíró: Révész György, operatő: Illés György, vágó: Kerényi Zoltánné, zeneszerző: Ránki György, főszereplők: Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Bujtor István, Tímár Béla, Tordai Teri, Moór Mariann, 95 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

A teljes film elérhető itt:

Miről szól?

A magyar tudós, Bátky János (Latinovits Zoltán) londoni könyvtárakban a rózsakeresztesek titkait kutatja. A kiemelkedő műveltségű férfi a pezsgő társasági életben is részt vesz, az estéit pedig különféle hölgyek társaságában tölti. Egy elegáns estélyen megismerkedik a Pendragon-ház fejével, aki meghívja a walesi kastélyába, ahol különlegesen ritka kötetekhez férhet hozzá.

A férfit többen is figyelmeztetik, a nemesi család múltja sötét titkokat rejt. Az ősi könyvtár azonban túl csábító, Bátky János így útra kel. A kastélyban különös események történnek, az amatőr nyomozó hamarosan egy szövevényes rejtély kellős közepén találja magát. Az éjszakában kísértetek bukkannak fel, valaki az Earl (Darvas Iván) életére tör, előkerül egy rejtélyes gyűrű, és kétes alakok érkeznek.

Earl of Gwynedd felmenői megszállottan kutatták az örök élet titkát, egyikük pedig a titokzatos rózsakeresztesekkel is kapcsolatban állt. Bátky János azonban a tudomány embereként vizsgálja a rendelkezésre álló nyomokat. Hamarosan kiderül, a misztikusnak tűnő események mögött a hatalmas Pendragon-vagyon sorsa a tét. Az amatőr detektívet több gyönyörű nő is el akarja csábítani. A volt prostituáltból lett nemesi feleség és az Earl unokahúga mellett egy német hölgy is fontos szerepet játszik az ügyben. Közben az elhagyott ősi kastély régi sírboltjában különös dolgok történnek. Bátky János racionális világnézete talán mégsem képes mindenre kielégítő magyarázattal szolgálni.

Mitől különleges?

A Pendragon legenda misztikus kalandfilm Szerb Antal azonos című regényéből. Az író-rendező Révész György az alapművel ellentétben a magyar tudóst helyezi előtérbe. A történéseket és a felbukkanó karaktereket az ő személyes nézőpontjából ismerhetjük meg, gyakran erősen szubjektív benyomásokon keresztül. A rendező hangsúlyosan jelzi azt is, milyen világtörténelmi fordulóponton játszódik a történet. Az ébredő fasizmus korában a tudós Bátky János elmélkedései súlyos erkölcsi színezetet kapnak. A film hangvétele mégsem komoly, a szövevényes ügybe keveredő főhős derűs iróniával tekint a világra és önmagára. Révész György merészen keveri a különféle hangulatokat, az újabb kalandok, fordulatok és mellékszálak gyors tempóban követik egymást. 

Merészen keveri a különféle hangulatokat

Hogyan készült?

A Pendragon legenda Szerb Antal egyik legfontosabb, mai napig komoly népszerűségnek örvendő műve. Az 1934-ben megjelent regény a krimi, a horror, a paródia és a filozófiai esszé erényeit ötvözi. Szerb Antal alaposan ismerte az angol irodalmat, és maga is többször járt a szigetországban. A főszereplő Bátky János angol-magyar szakos bölcsészt önmagáról mintázta. A rózsakeresztesek című esszéjében már korábban is foglalkozott a regény fő témáival, az alkímia és a tudomány kérdéseivel. A Pendragon legenda egyszerre idézi meg Arthur Conan Doyle, Agatha Christie és Edgar Allan Poe világát, mégis összetéveszthetetlen szerzői darab marad.


A forgatókönyvet a rendező Révész György írta, hűen követve az alapmű cselekményét, bár a filmet keretező londoni régiségbolt nem szerepel a regényben. Ezeket a jeleneteket Szerb Antal más írásai ihlettték. Noha a történet Angliában és Walesben játszódik, a filmet kizárólag magyarországi helyszíneken forgatták. Earl of Gwynedd ősi birtoka a füzérradványi Károlyi-kastélyban és Szilvásvárad környékén kel életre, de Visegrád és Martonvásár is feltűnik a vásznon. A kellékeket komoly gyűjtőmunkával szedte össze a stáb.


Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Révész György hosszú pályafutása során számos műfajban és stílusban alkotott, de mindig a közönség minőségi szórakoztatását tartotta elsődleges feladatának. A könnyedebb sikerfilmek mellett a rendező az irodalmi adaptációk mesterének számított. Az ő nevéhez fűződik többek között Karinthy Frigyes kiemelkedő regényének megfilmesítése, az Utazás a koponyám körül is.

A Pendragon legenda esetében szintén a képzelet, az álom és a valóság képei keverednek, de ebben az esetben a vígjátéki elemek is erőteljesek. A hazai filmes palettán a misztikus kalandfilm műfaja a mai napig ritkaságnak számít.

Szerb Antal műveiből csak néhány mozgóképes adaptáció készült, A Pendragon legenda ezért több szempontból is hiánypótló alkotás.

A bemutató idején több mint 400 ezren látták a mozikban.


Egy emlékezetes jelenet

Nyikorgó angol kastély, éjjel felbukkanó kísértetek, régi családi legendák, titokzatos vendégek, őrült kísérletek. Szerb Antal írói módszerét követve Révész György is számos népszerű filmes műfaj elemeit ötvözi, a pikáns románctól a gótikus horrorok őrült tudós figurájáig bezárólag. A néhány perces jelenetben szédítő sebességgel követik egymást a töredékszerűen felvillantott események. A színészgárda, Latinovits Zoltánnal a főszerepben, kiváló.

A rendező

Révész György (forrás: NFI)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

Tervező: Zelenák Crescencia (forrás: NFI)