virazsírozott magyar némafilm, 1914, rendező: Bródy István

forgatókönyvíró: Földes Imre, operatőr: Zsitkovszky Béla, főszereplők: Thury Elemér, Hegedűs Gyula, 39 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Horvai (Hegedűs Gyula), a gyáros elegánsan berendezett otthonában él feleségével (Hegedűsné Berzétey Ilona) és kislányával (Szakváry Vilma). Békés hétköznapjaikat egy névtelen levél érkezése zavarja meg, mely a gyár munkavezetőjének (Thury Elemér) visszaéléseiről számol be. Horvai személyesen vizsgálja ki az esetet, munkászubbonyt ölt, és beáll dolgozni a saját gyárába. A munkavezető megérzi, hogy valami nincs rendben az új munkással, besúgónak tartja, igyekszik minél gyorsabban megszabadulni tőle. Kazánrobbanást idéz elő, melynek elkövetésével Horvait vádolja. A történet másik szálán a gyárigazgató kalandba keveredik egy szép cigánylánnyal (Szamosi Elza).

Mitől különleges?

A gyárigazgatót játszó Hegedűs Gyula a hazai és nemzetközi színjátszás kiemelkedő alakja, a realisztikus színjátszás úttörője. Elegáns megjelenése, zengő orgánuma, arcjátéka és kifejező gesztusai már az indulás pillanatában biztosították irányadó szerepét az új játékstílusban, a Vígszínház első fénykora összeforrt nevével. Hegedűs végül A munkászubbony forgatása idején hagyta ott a Vígszínházat, és szerződött a Magyar Színházhoz. A feleség szerepét Hegedűs második felesége, Berzétey Ilona alakította, a tűzrőlpattant cigánylányt pedig Szamosi Elza, az Operaház ünnepelt énekesnője, akit maga Puccini tanított be a Bohémélet és a Pillangókisasszony főszerepeire. 

Hogyan készült?

A film Földes Imre novellája alapján a Pedagógia Filmgyár Stúdióban készült. A felvételeket Zsitkovszky Béla, az Uránia mozigépésze, az első magyar megrendezett filmként számontartott A táncz (1901) operatőre készítette. Olyan trükkökket is alkalmazott, mint például az egyes jelenetek tartalomhoz igazodó monokróm színezése: a tűzjelenetnél a kép háttere pirosra vált, a kerti jelenetnél zöldre. A Dunán úszó hajóra tett kamerával felvett panorámafelvétel megmutatja Budapest rakpartjait, a házak háború előtti állapotát, az éppen felújításon lévő, felállványozott Lánchídat. De nem csak a panoráma a lenyűgöző: „Meglepő, hogy a kevés filmes gyakorlattal rendelkező, elsősorban a színpad világában otthonos rendező, Bródy István milyen felkészülten, gazdag filmnyelven mesél. A mozi pompás kocsizással – pontosabban hajózással – kezdődik, fel a Dunán, látjuk az akkor épp renovált Lánchidat, a Várat, a Parlamentet, elúszunk a Margit híd alatt, ám nem annyira a város panorámája nyűgöz le, mint az a hosszú fahrt, amelyhez hasonlót az idő tájt talán csak a nagy újító, David Wark Griffith használt. Griffithre emlékeztet a párhuzamos vágással előadott történet is, amely szintén kevés akkori filmben volt látható, Griffith is csak akkortájt kezdte alkalmazni. Bródy István nem vonul be a biztonságosan bevilágított stúdiókba (...), hanem látványos külső totálokban fogalmaz, amelyekben elkalandozhat a tekintet, a játszók a környezet, a táj részei. Az eredeti helyszínen fölvett gyárjelenetek szocio-dokumentumfilmben vagy későbbi neorealista alkotásban is megállnák a helyüket, akárcsak a robbantás füstös tömegjelenetei az ablakon menekülő munkásokkal.” – írja a Báron György filmkritikus (Álruhában, ÉS, 2022.05.06.).

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A film egyike a legkorábbi időkből fennmaradt játékfilmjeinknek. Mivel a magyar filmgyártás korai szakaszában, 1912-16 közötti készült játékfilmek nagy része megsemmisült vagy elveszett, fennmaradása igazi ritkaság. Az amszterdami Eye Filmmúzeumban a Hangosfilm.hu adatbázis segítségével azonosították 2017-ben, majd 2019-ben került a Nemzeti Filmintézet gyűjteményébe restaurálásra és digitalizálásra. A film eredeti hossza a korabeli források szerint 1500 méter volt, a fennmaradt kópiából ennek mintegy harmada hiányzik – de a történet így is jól követhető.

A 2021-ig tartó felújításon a Filmlabor 16 fős képrestaurátor gárdája dolgozott a Filmarchívum szakmai irányításával. Különösen nagy feladat volt az erősen bomló filmanyag stabilizálása, villogásmentesítése, tisztítása. Az alábbi, Hegedűs Gyulát ábrázoló részlet is érzékelteti, hogy ez milyen hatalmas munka: egy képkockán sok esetben több száz bomlásfolt, sérülés található, melyek egy részét szoftveresen nem, csak egyedi, kézi retusálással, több hónapig tartó munkafolyamattal lehet eltüntetni.

 

A film fényelése előtti képrestaurálási fázis 

Egy emlékezetes jelenet 

Horvai gyártulajdonos hajóval utazik a Dunán, így a Lánchíd és a Margithíd között a budai oldal teljesen felismerhetően látszik. A jelenet érdekességét kordokumentum értéke mellett a különleges kameramozgás adja. Ez ebben a korai filmtörténeti időszakban szokatlan, hiszen a kamera még csak az események statikus rögzítésére szolgált, mozgatása később, a technológia fejlődésével vált lehetségessé. A hajóra rögzített kamera jó eszköz a probléma áthidalására.

Olvass tovább!

Báron György: Álruhában (ÉS, 2022.05.06.)
Hangosfilm

Tudtad? 

A holland kutatók első ránézésre azt hitték, hogy a gyűjteményükben található némafilm egy osztrák alkotás, mivel a tekercseken német feliratokat találtak, a dobozokon pedig – tévesen – Lehár operettjének, a Cigányszerelem-nek a német címe volt feltüntetve. Mivel a film története nem egyezett az operettével, a kutatók gyanakodni kezdtek, hogy a filmen található felirat hibás.