...

A munka akrobatái

A veszélyes szakmák bátor művelői a hétköznapjaink névtelen hősei. Szédítő helyeken, nagy koncentrációt igénylő feladatokat végeznek, mégsem kapnak külön elismerést. Simonyi Lia látványos rövidfilmje előttük tiszteleg.

fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1939, rendező: Simonyi Lia

operatőr: Horváth József, zeneszerző: Vincze Ottó, hangmérnök: Kereszti Ervin, 10 perc 

Miről szól?

A munka akrobatái látványos riportfilm a korabeli főváros legveszélyesebb munkahelyeiről és különleges mesterségeiről. Ha nyitott szemmel járunk, a hétköznapjainkban olyan dolgozó emberekre akadhatunk, akik cirkuszi artistákat megszégyenítő ügyességgel végzik a mindennapi munkájukat. Minden pillanatban, minden mozdulatnál halált megvető bátorságról tesznek bizonyságot, mégsem tudunk róluk sokat.

Súlyos fémkerekek és ütközők alatt közlekedő, mozgó vonatok között hidegvérrel sétáló vasutasok. Magas póznákra könnyedén felkúszó, vékony tetőgerinceken félelem nélkül egyensúlyozó telefonszerelők türelmesen bogozzák a kusza fémvezetékeket. A vonalakat összekapcsoló telefonos kisasszonyok már a film készítésekor, 1940-ben is egy eltűnőben lévő szakma képviselőinek számítottak.

Szédítő figyelni, ahogyan a postások pillanatok alatt lepecsételnek több tucatnyi borítékot. A kőművesek és tűzoltók a vékony létráikon félelmetes magasságokba másznak. A tetőfedők és ablaktisztítók a legtermészetesebb nyugalommal dolgoznak, az ácsok keskeny gerendákon egyensúlyoznak. A kéményseprők pedig olyan szűk és sötét helyekre másznak be, ahová csak a legmerészebb operatőr merészkedik utánuk.

Mitől különleges?

Simonyi Lia alkotásának akkoriban használatos hivatalos megnevezése a kultúrfilm volt. A régies, ma már nem használt szó az oktatási célból készült, rövidebb ismeretterjesztő rövidfilmeket jelölte. Ezeket tíz-tizenöt perces alkotásokat rendszerint a játékfilmek előtt vetítették a mozikban. Bár a szájbarágós és modoros, némi demagógiától sem mentes narráció ma már inkább megmosolyogtató, A munka akrobatái 

izgalmas képei most is éppen annyira eredetiek és hatásosak, mint annak idején.

A rendező nemcsak bemutatja a veszélyes szakmákat, de a gondosan komponált felvételek a témától elvonatkoztatva is önálló esztétikai minőséget képviselnek. A várost átszelő telefonvezetékek szigorú egyenesei, a kerek kémények sötét belsejében mászó alakok, a ferde kompozíciók az absztrakt festészet, különösen a konstruktivizmus hatását tükrözik. A rendező azzal, hogy magát az operatőrt és a kameráját is megmutatja, a film dokumentarista jellegét hangsúlyozza.

A mindennapok névtelen hősei

Hogyan készült?

A Magyar Film Iroda a Magyar Távirati Iroda vállalatcsoport részeként alakult, melyhez a Magyar Rádió is tartozott. Filmhíradókkal, képes riportokkal, kultúr- és oktatófilmekkel, illetve játékfilmekkel foglalkoztak. A hatalmas szervezet a magyar filmipar egyik legfontosabb szereplője. A munka akrobatái a Magyar Film Iroda megrendelésre készült. A feladat a munkásélet nehézségeinek bemutatása volt. A képek minőségével fordítottan arányos kísérőszöveget utólag vághatták a film alá.

Simonyi Lia eredetileg német–francia szakos tanári diplomát szerzett, de végül egy ösztöndíjjal Németországba ment filmezést tanulni. Hazatérése után a Magyar Film Irodában ismeretterjesztő rövidfilmeket készített. A munka akrobatái az első ilyen alkotása. A második világháború után a Magyar Híradó és Dokumentumfilmgyárban dolgozott, később Zürichben telepedett le, ahol további dokumentum- és tévéfilmeket készített.

Az operatőr Horváth József a Magyar Film Iroda oszlopos tagja, a rövidfilmjeik operatőre volt. A második világháborúban a keleti fronton volt haditudósító, katonai érdemeiért kitüntetésben is részesült. Nagyon szerette a légifelvételeket, illetve a veszélyes és látványos jeleneteket. Ez utóbbiakból A munka akrobatáiban sincs hiány. A filmben ő is többször látható, ahogyan a kamerájával halálos magasságokban vagy sötét kéményekben dolgozik.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Simonyi Lia kultúrfilmjei kiemelkednek a korszak hasonló alkotásai közül. A rendező erőteljes vizualitása és markáns megközelítésmódja jellegzetes, azonnal felismerhető stílust kölcsönöz a munkáinak. Empatikus készsége az adott témától függetlenül, még a politikai megrendelésre készült anyagokban is tetten érhető. A munka akrobatái Simonyi legfontosabb műve, mely a hazai tudományos-ismeretterjesztő filmek történetében is fontos mérföldkőnek számít. Nemcsak izgalmas várostörténeti kordokumentum, de maradandó, a saját jogán is izgalmas rövidfilm.

 


Egy emlékezetes jelenet 

A Deák tér egyik épületének tetején hatalmas óra áll. Hirtelen kinyílik egy aprócska ajtó, majd egy ember bukkan elő mögüle. Mi is felvesszük a nézőpontját, majd az óramutató járását követve, körben forogva a magasból szemléljük a városi forgatagot. A látvány lélegzetelállító. Nemsokára azt is láthatjuk, hogy a munkás megtisztítja a mutatókat. Bizonyára soha nem gondoltunk még bele, hogy valakinek ez a rendszeres feladata. Valószínűleg csak akkor vennénk észre, ha nem végezné rendesen a munkáját. Ezután a Kútvölgyi Kórház építését láthatjuk. A filmben felbukkanó többi dolgozóhoz hasonlóan a vékony vasszerkezeten magabiztosan sétáló kőművesek is a mindennapok névtelen hősei.

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem