A ménesgazda

A határvidéki méntelepen a lovaknál csak az emberekkel nehezebb. Különösen akkor, ha a Párt is segíteni akar. Kovács András az ötvenes évekről.

színes magyar játékfilm, 1978, rendező, forgatókönyvíró: Kovács András

író: Gáll István, operatőr: Koltai Lajos, főszereplők: Madaras József, Tomanek Nándor, Bács Ferenc, Bordán Irén, Horesnyi László, Fábián Ferenc, 96 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Felújítás: HD digitálisan felújított 

Miről szól?

A határ mellett fekvő méntelepre új vezető érkezik. A pártiskolát végzett, szegényparaszti származású Busó Janit (Madaras József) nem fogadják el a telep dolgozói, az egykori horthysta tisztek, akik osztályellenségnek bélyegezve lettek ide száműzve. Busó megpróbál tekintélyt szerezni magának, ami nem megy könnyen a büszke, sértett, de a szakmájukhoz jól értő emberek között. Nehéz helyzetén a párttól kapott kétes értékű támogatás inkább ront, mint segít.  

Mitől különleges?

A ménesgazda a Rákosi-korszakban játszódik, de a diktatúra általános természetrajzát vázolja fel. A történet főhőse, az ambiciózus, de tapasztalatlan pártfunkcionárius, aki egyszerre küzd a múlt és a jelen árnyaival, és csak akkor veszi észre, hogy maga is egy elnyomó hatalom kiszolgálója, amikor már késő. A mozgókép hangulatára egyfajta a szorongó feszültség jellemző, amit a szereplők erkölcsi dilemmái és a rendszer diktatórikus törvényei folyamatosan fenntartanak. Kovács András 1978-ban készítette a filmet, aminek egyes részei, mint például az internálótáborban játszódó jelenet, bátor őszinteséggel beszélnek az ötvenes évek terrorjáról.

A diktatúra általános természetrajzát vázolja fel

Hogyan készült?

A film Gáll István azonos című regényének filmváltozata, mely a forrásmű nagyívű, epikus szerkezetét leszűkíti, és a történelmi távlatok helyett egyetlen drámai szituációra koncentrál. A cselekmény legfontosabb helyszíne a méntelep, egy szimbolikus, a világtól elzárt univerzum, mely a saját törvényei szerint működik. A lovakkal forgatott jelenetek ugyanolyan fontosak, mint azok, amelyek az emberek között kialakuló konfliktusokat követik. A telepen játszódó részeket három különböző helyen, többek között Toponáron vették fel, ahol Koltai Lajos operatőr megrázó erejű, lírai képeket készített az állatokról. Ezek a felvételek olyan erősek, hogy jelenlétük jelképes és univerzális dimenziót ad a történetnek.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Bár korábban is voltak a téma feldolgozására példák, 1978 és 1983 között számos olyan magyar játékfilm született, mely a Rákosi-korszak elnyomó rendszerével és a személyi kultusz következményeivel foglalkozott. Az „ötvenes évek filmek” hullámának egyik első darabja az 1950-ben játszódó A ménesgazda, amely a többihez hasonlóan a történeti korszakra vonatkozó konkrét utalások mellett (pl. Rákosi alakjának megjelenése, az internálótábor bemutatása)

a hatalom és az diktatúra általános természetét kutatja.

A ménesgazda főhősének dilemmája egyben a készítés idejére is vonatkoztatható. Kovács András életművében az aktuális közéleti kérdésekkel foglalkozó munkák mellett számos, a korabeli jelen konfliktusaira is reflektáló történelmi filmet találunk, ilyen például a Hideg napok (1966), A magyar ugaron (1973) vagy a Bekötött szemmel (1974).

Murai András Kovács András történelmi témájú művei kapcsán így fogalmaz: „A filmeken végigtekintve kirajzolódik még egy közös vonásuk, mégpedig az elkerülhetetlen tragédia. Ez részben azért szükségszerű, mert tragikus történelmi események jelentik a cselekmény hátterét, másrészt az alkotó a filmjeire jellemző végletes történelmi szituációkat oly módon választja ki és építi fel, hogy döntéshelyzetbe kényszerítse szereplőit, amelyből épségben nem lehet kijönni. A helyzetekbe kódolt a szereplők végzete. Úgy írta meg Kovács András a figuráit, hogy ha ki akarnak mászni a csapdahelyzetből, át kell értékelni szerepüket, szembefordulva mindazzal, amire társadalmi helyzetük determinálta őket – erre azonban nem képesek.”


Egy emlékezetes jelenet

Az éjszaka közepén két ávós jelenik meg Busó Jani (Madaras József) szobájában. Azért küldték őket, hogy erőszakos eszközökkel szerezzenek érvényt a ménesgazda akaratának, de Busó nem kér az ilyen segítségből. A szobában zajló beszélgetés egyetlen snittből áll, a helyzet dinamikáját az emberek egymáshoz való változó térbeli viszonya és a kamera mozgása alakítja. Az operatőr Koltai Lajos, aki remekül oldja meg, hogy az apró, kopott falú helyiséget a korábbinál is szűkebbnek, fojtogatóbbnak érezzük. A párbeszéd zaklatott, az ávósok többször is megfenyegetik a ménesgazdát. Amiatt, hogy nem két, hanem három személy van jelen, nem jöhet létre semmilyen egyensúly, mert az egyikük állandóan kimozdul a képből vagy belép abba.

A folyamatosan változó, szűk képkivágatú kompozícióban újra és újra megbomlik a harmónia, ami feszültséget és szorongást fejez ki. A jelenet feloldása kifejezetten drámai, mert kiderül, hogy a telep egyik lovásza öngyilkos lett. A nézőben ambivalens érzéseket kelt a fordulat, hiszen Busónak szinte megváltást jelent, hogy véget vethet a két vendéggel folytatott kínos találkozónak, még akkor is, ha rettenetes hírt kap. Az istálló és a lovak közelsége a filmben mindig valamiféle szabadságot, reményt fejez ki, ebben az esetben azonban egy visszafordíthatatlan tragédia színhelye.

Ezt is nézd meg!

Az egyik utolsó interjú Kovács Andrással (1925-2017) a Ménesgazda DVD kiadása kapcsán készült:

Olvass tovább!

Tóth Klára: "Mint egy futballcsapatban a tréner..." – Beszélgetés Kovács Andrással. Filmkultúra, 2003
Gelencsér Gábor: Staféta a labirintusban. Filmvilág, 2015/7, 10-14.
Kovács András: A szerencse fia, Részletek Kovács András emlékirataiból. Filmvilág, 2015/7, 15-17

A rendező

Kovács András 1983-ban (MTI Fotó: Friedmann Endre)
Adatlapja a Filmkeresőn

Plakát

(forrás: MNF)

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem