A fővárosi éjszakában bolyongó alak a füstös kocsmák jellegzetes figuráiba botlik. Szabó Ildikó groteszk tablója markáns hangulatjelentés a nyolcvanas évekből.
fekete-fehér magyar rövidfilm, 1985, rendezte: Szabó Ildikó
operatőr: Dávid Zoltán, szereplők: Jeles András, Cserhalmi György, Cseh Tamás, Csákányi Eszter, Dobai Péter, Lukáts Andor, 24 perc
Miről szól?
Hősünk az úttesten átbotorkálva a másik oldalt keresi. A pesti éjszakában bolyongva egy füstös kocsmában köt ki. A helyen a körúti éjszaka jellegzetes arcai italoznak. A férfit meghívják egy-egy pohárra, néhány történetet is megosztanak vele. Mindenki dönti magába a feleseket, míg teljesen le nem részegednek.
Mitől különleges?
A másik oldal álomszerű, groteszk hangulatjelentés a nyolcvanas évekből. A film a haldokló Kádár-rendszer általános kilátástalanságát és rossz közérzetét maró humorral és nagy adag iróniával ragadja meg. A lazán szerveződő, tipikus kelet-európai történet, a kontrasztos, sötétlő képek rendkívül markáns hangulatot árasztanak. Szabó Ildikó karcos látlelete
nemcsak a korszak, de a budapesti éjszakai élet erőteljes lenyomata is.
A másik oldal a pesti humor jellegzetes poénjain keresztül egy sajátos életérzést közvetít. A szereplők állandóan beszélnek, de a valódi párbeszéd helyett inkább csak maguknak mesélnek. Ide-oda dülöngélnek, elindulnak és visszatérnek, mégsem történik igazán senkivel semmi. Mintha mindenki várna valamire, de senki sem tudja, mire. Az álmodozás céltalan, a részegség az egyetlen kiút.
A másik oldal jeleneteiben a fővárosi underground művészvilág számos jellegzetes alakja felbukkan. A kocsmában Cseh Tamás, Másik János és Gémes János, ismertebb nevén Dixi énekelnek. A főszereplőt Jeles András filmrendező alakítja, a figura Cserhalmi György hangján szólal meg. A filmben többek között Csákányi Eszter, Derzsi János, Dobai Péter, Eszenyi Enikő és Lukáts Andor szerepel.
Mintha mindenki várna valamire, de senki sem tudja, mire.
Hogyan készült?
Szabó Ildikó már nagyon fiatalon kapcsolatba került a filmezéssel. Színészként és jelmeztervezőként számos alkotásban közreműködött. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán adásrendező szakon tanult. 1983-tól a Balázs Béla Stúdióban dolgozott, itt készült A másik oldal is. A film forgatókönyvét maga írta. Később több nagyjátékfilmet készített.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A másik oldal több nemzetközi fesztivál programjában szerepelt, Tamperében fődíjat nyert. 1992-ben, a 23. Magyar Filmszemlén a Balázs Béla Stúdió két másik alkotásával együtt vetítették. A különféle ötletekből, viccekből és dalokból összeálló mű a kísérleti film és a hagyományos játékfilm sajátos ötvözete. Az erőteljes stilizáció és játékosság közel áll az új érzékenységnek nevezett irányzat törekvéseihez. Szabó Ildikó kisfilmje izgalmas kordokumentumként és a kései Kádár-rendszer mozgóképes lenyomataként is maradandó.
Egy emlékezetes jelenet
A filmben Cseh Tamás és Bereményi Géza több szerzeménye is elhangzik. Az 1973-ban íródott Dal a megnyilvánulásról tökéletesen passzol A másik oldal bizarr kocsmai életképeihez. A számot maga Cseh Tamás énekli, a zongoránál Pajor Tamás ül. Bereményi Géza szövege a pohár melletti sóvárgást, a kiteljesedés iránti vágyat a maga abszurd céltalanságával együtt ragadja meg. „Kéne egy kocsma, egy kocsma már végre, ahol csak engem, engem szeretnek, minden köröttem forog.”
Olvass tovább!
Báron György: Kor-képek, Jegyzetek a Balázs Béla Stúdió új filmjeiről. Filmvilág, 1985/5, 3-8.
A rendező
Szabó Ildikó 1969-ben (MTI Fotó: Friedmann Endre)
Adatlapja a Filmkeresőn