A martfűi rém

A magyar kriminalisztika történetének egyik leghíresebb esetéről forgatott hollywoodi mércét megütő pszichothrillert Sopsits Árpád.

színes magyar játékfilm, 2016, rendező, forgatókönyvíró: Sopsits Árpád

operatőr: Szabó Gábor, vágó: Kovács Zoltán, zeneszerző: Moldvai Márk, főszereplők: Anger Zsolt, Trill Zsolt, Hajduk Károly, Balsai Mónika, Szamosi Zsófi, Réthelyi András, 116 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

1957-ben, Martfű határában brutális kegyetlenséggel meggyilkolnak egy fiatal nőt. Egyik munkatársát, Réti Ákost (Jászberényi Gábor) gyanúsítják, aki némi rendőrségi ráhatást követően beismerő vallomást tesz. Az akasztófát csak azért kerüli el, mert az ítéletet másodfokon életfogytiglanira változtatják. Hét évvel később újabb gyilkosságok történnek a környéken, hasonló körülmények közt. Az ügyre ráállított fiatal nyomozóügyész arra gyanakszik, hogy egyetlen tettes van csak, a szálak pedig az első martfűi gyilkosságig vezetnek. A Réti elítélésében közreműködő rendőr (Anger Zsolt) és ügyész (Trill Zsolt) joggal tartanak attól, hogy kiderül, annak idején egy ártatlan embert juttattak börtönbe.

Mitől különleges?

A megtörtént bűntények feldolgozása mindig hálás feladat, különösen akkor, ha az eset széles körben ismert, és az alkotóknak elsőként sikerült megfilmesíteniük – a nehézségek is ebből, a felfokozott elvárásokból fakadhatnak. Sopsits Árpád régi tervét valósította meg, amikor a sajtóban martfűi rémként emlegetett Kovács Péter gyilkosságsorozatát próbálta a lehető legnagyobb alapossággal bemutatni.

A rendező már legelső filmjében, a Céllövöldében is egy megtörtént bűnügyet – apagyilkosságot – dolgozott fel, középpontban ugyanazzal a kérdéssel: hogyan jut el valaki odáig, hogy emberéleteket oltson ki? A martfűi rém annyiban tér el ettől – és minden korábbi Sopsits-rendezéstől –, hogy a szabványos műfaji filmek szerkezetét követi. A történet három szálon fut, az ártatlanul bebörtönzött Réti kálváriája mellett a valódi gyilkos rémtetteit (Hajduk Károly) és a nyomozati munkát is követhetjük. Az erőszakjelenetek a magyar filmekhez képest szokatlanul nyíltak, de semmiképp sem öncélúak, és a vonatkozó képsorok feszültségépítése is a legjobb pszichothrillerekéit idézi.

Sopsits a történelmi-politikai háttér bemutatásával sem marad adós. Értelmezése szerint a felelősség jelentős része a rezsimet vakon kiszolgáló nyomozókat és ügyészeket terheli, akik az 1956-os forradalmat követő megtorlások után – vélt vagy valós felső nyomásra – be akarták bizonyítani, hogy az új vezetés képes megteremteni és fenntartani a közbiztonságot. A filmben az egyik politikai potentát nyíltan ki is mondja:

„Ebben az országban nincsenek sorozatgyilkosok!”

jelezve, hogy a szocializmus önképével nem fér össze az ilyen bestiális bűnök létezése.

Hogyan készült?

Sopsitsot már a hetvenes–nyolcvanas évek óta foglalkoztatta a martfűi rém története, de a rendszerváltás előtt az ügy politikai vonatkozásai miatt esélye sem lett volna elkészíteni a filmet. A kilencvenes években a gyilkos 156 oldalas vallomása mellett több ezer oldalnyi bírósági és rendőrségi jegyzőkönyvet olvasott át, fotókat készített a tetthelyekről, és szemtanúkkal is beszélt. Először sorozatként szerette volna feldolgozni a történetet, de az explicit erőszakjelenetek miatt nem tudta elfogadtatni a tervet. Végül 2015-ben, kétévnyi forgatókönyv-fejlesztés után kezdődhetett el a forgatás eredeti helyszíneken, Martfűn, Szolnokon és Mezőtúron. A mozibemutató után 2020-ban végül négyrészes sorozat is készült a filmből.

A címszerepre Sopsits Árpád jelöltje eredetileg Bárnai Péter volt, aki végül az ügyész szerepét kapta meg. Hajduk Károly és Jászberényi Gábor kiválasztásánál a gyilkos, illetve az ártatlanul bebörtönzött férfi szerepére szempont volt a fizikai hasonlóságuk is.

A rendező célja a történelmi és ténybeli hitelesség mellett a korhangulat megidézése volt, Szabó Gábor operatőr ezért 35 mm-es nyersanyagra dolgozott, és a hatvanas években sztenderd technikának számító anamorf optikával, CinemaScope eljárással is rögzített jeleneteket.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

Korábban mindösszesen három magyar rendező foglalkozott a sorozatgyilkosság témájával, Fazekas Lajos (Defekt, 1977), Dobray György (Az áldozat, 1980) és Fehér György (Szürkület, 1990), így Sopsits Árpádnak szinte hazai előképek nélkül kellett magyar viszonyokra adaptálnia a pszichothriller műfaját, úgy hogy közben a magyar kriminalisztika történetének egyik leghíresebb esetét is hitelesen rekonstruálta.

A martfűi rém a 2017-es Magyar Filmdíj gálán megkapta a legjobb játékfilm, rendezés, női főszereplő (Szamosi Zsófia), vágó (Kovács Zoltán), operatőr (Szabó Gábor), jelmeztervező (Szakács Györgyi), látványtervező (Dévényi Rita, Sopsits Árpád), zeneszerző (Moldvai Márk) és maszkmester-sminkes (Kriskó Ancsa) díját. Ugyanebben az évben a magyar filmkritikusok Szamosi Zsófiának és Szabó Gábornak ítélték a legjobb női epizódalakítás, illetve operatőr díját.

Egy emlékezetes jelenet

A nagyfokú történelmi hitelesség ellenére Sopsits filmje dramaturgiai okokból több ponton elrugaszkodik a valóságtól. A gyilkos például nem támadt rá a feleségére egy sötét parkban, a jelenet mégis fontos a filmben, mert közvetlenül ezután fedi fel a rém kilétét a rendező, és ez a körülmény ad különleges súlyt a leleplezésnek. Az éjszakai támadás képsorai is figyelemre méltóak, Sopsits hatásosan váltogatja a férfi és a nő szemszögét, az apró zajok, zörejek felerősödnek, és közben a giallós szintetizátorszólamokat használó zene is növeli a feszültséget.

A rendező

Sopsits Árpád a Budapesti Klasszikus Film Maratonon (fotó: Déri Miklós)
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

Kovács Péter, az igazi martfűi rém azt vallotta, hogy 1957 júliusában a martfűi moziban megnézett egy argentin filmet, amelynek az egyik jelenetében egy férfi egy nővel erőszakoskodott, és a látottak felizgatták. Mivel A martfűi rém alkotói nem tudták megszerezni az eredeti képsorokat, készítettek egy saját verziót, ezt nézi otthon a gyilkost alakító Hajduk Károly.

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem