A külföldön élő és alkotó magyar írónő hosszú évtizedek után tér vissza a szülőfalujába. A látogatás felszakítja a régi sebeket és a múlttal való szembenézésre készteti az érintetteket.
színes magyar dokumentumfilm, 1982, rendezte: B. Révész László
operatőr: Kardos Sándor, főszereplő: Bruck Edit (Edith Bruck), 76 perc
Miről szól?
Bruck Edit a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakarádon született. A második világháború idején a családjával együtt deportálták. Egyik testvérével túlélte a haláltáborokat, az 50-es években Olaszországban telepedett le. Itt kezdett írni, olasz nyelven. Első regénye, a Ki téged így szeret itthon is megjelent. A film az írónő életét és művészetét mutatja be, majd az 1981-es magyarországi látogatását követi nyomon.
Mitől különleges?
A látogatás Bruck Edit élettörténetét történelmi távlatokba helyezi. A rendező, B. Révész László az írónő sorsának központi tragédiáját, a szülőföldjével kapcsolatos rendkívül ellentmondásos érzéseit állítja a film középpontjába. Szülőfalujába visszatérve tudatosan néz szembe múltjával. A gyermekkor emlékei ugyan megszépültek, a helyszín azonban feltépi a régi sebeket.
Bruck Edit megbékélést és vigaszt keres, a falubeliek mentalitása azonban az eltelt évtizedek alatt sem változott.
Hiába szakadnak fel az érzelmek, a többség a felelősség elhárítását és a hallgatást választja.
A látogatás egy mélyen megsebzett ember, illetve az őt elüldöző közösség találkozásán keresztül a múlt feldolgozásának örök kérdéseit, a megbocsátás lehetőségét vizsgálja.
Hogyan készült?
Bruck Edit először 1962-ben, első regénye hazai megjelenésekor tért vissza Magyarországra. Az írónő később a saját tapasztalatairól szeretett volna itthon filmet forgatni, de a cenzúra magyarellenesnek bélyegezte a forgatókönyvet. A társadalomban lappangó antiszemitizmusról, a zsidók elhurcolásáról és a magyar nép felelősségéről a Kádár-korszakban nem nagyon lehetett beszélni.
B. Révész László az ELTE amatőrfilmes klubjának egyik alapítója. Később a Magyar Televízióban dolgozott, ahol dokumentumfilmeket is készített, az írónővel a Mafilm akkori vezetője, Nemeskürty István ismertette össze. B. Révész László eredetileg werkfilmet készített volna Bruck Edit forgatásáról. A filmterv meghiúsulása után közösen döntötték el: egy portréfilm keretein belül megörökíthető az újabb látogatás, ami az írónő művében is helyet kapott volna.
Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?
A magyar zsidóság sorsa a hivatalos közbeszédben sokáig tabunak számított. A múlttal való szembenézés, a történtek kollektív feldolgozása helyett a Kádár-rendszer a hallgatást választotta. Bruck Edit azonban újra és újra beszélni akar a szörnyűségekről. Az írónő tudatosan vállalja az emlékezéssel járó fájdalmakat. A feledés nem megoldás, a felszínre törő indulatok fontosak, hiszen a sebek csak így gyógyulhatnak be végleg. A látogatás a tragikus téma egyik első hazai dokumentumfilmes feldolgozása. B. Révész László alkotása nemcsak az elhallgatott múltat tárja fel, de a történelmi emlékezet fontosságáról is beszél.
Egy emlékezetes jelenet
Mielőtt Tiszakarádra utazna, Bruck Edit több író barátjával, többek között Illyés Gyulával találkozik. A jelenet nem megrendezett, a kamera előtt hosszú évek után két régi ismerős örül a viszontlátásnak. A személyes emlékek felidézése mellett a két alkotó a haza és az otthon, illetve az identitás kérdéseiről beszélget.
Ezt is nézd meg!
A hazatérés felkavaró jelenete:
Olvass tovább!
MMA Lexikon
Koltai Ágnes: Kettős portré. Filmvilág, 1982/12, 5.
Bárdos Judit: Az írás elpusztíthatatlan vágya. ÉS 2022.05.13.