A látogatás

A külföldön élő és alkotó magyar írónő hosszú évtizedek után tér vissza a szülőfalujába. A látogatás felszakítja a régi sebeket és a múlttal való szembenézésre készteti az érintetteket.

színes magyar dokumentumfilm, 1982, rendezte: B. Révész László

operatőr: Kardos Sándor, főszereplő: Bruck Edit (Edith Bruck), 76 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Bruck Edit a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tiszakarádon született. A 2. világháború idején a családjával együtt deportálták. Egyik testvérével túlélte a haláltáborokat, az 50-es években Olaszországban telepedett le. Itt kezdett írni, olasz nyelven. Első regénye, a Ki téged így szeret itthon is megjelent. A film az írónő életét és művészetét mutatja be, majd az 1981-es magyarországi látogatását követi nyomon.

Mitől különleges?

A látogatás Bruck Edit élettörténetét történelmi távlatokba helyezi. A rendező, B. Révész László az írónő sorsának központi tragédiáját, a szülőföldjével kapcsolatos rendkívül ellentmondásos érzéseit állítja a film középpontjába. Szülőfalujába visszatérve tudatosan néz szembe múltjával. A gyermekkor emlékei ugyan megszépültek, a helyszín azonban feltépi a régi sebeket.

Bruck Edit megbékélést és vigaszt keres, a falubeliek mentalitása azonban az eltelt évtizedek alatt sem változott.

Hiába szakadnak fel az érzelmek, a többség a felelősség elhárítását és a hallgatást választja.

A látogatás egy mélyen megsebzett ember, illetve az őt elüldöző közösség találkozásán keresztül a múlt feldolgozásának örök kérdéseit, a megbocsátás lehetőségét vizsgálja.

A feledés nem megoldás, a felszínre törő indulatok fontosak

Hogyan készült?

Bruck Edit először 1962-ben, első regénye hazai megjelenésekor tért vissza Magyarországra. Az írónő később a saját tapasztalatairól szeretett volna itthon filmet forgatni, de a cenzúra magyarellenesnek bélyegezte a forgatókönyvet. A társadalomban lappangó antiszemitizmusról, a zsidók elhurcolásáról és a magyar nép felelősségéről a Kádár-korszakban nem nagyon lehetett beszélni.

B. Révész László az ELTE amatőrfilmes klubjának egyik alapítója. Később a Magyar Televízióban dolgozott, ahol dokumentumfilmeket is készített, az írónővel a Mafilm akkori vezetője, Nemeskürty István ismertette össze. B. Révész László eredetileg werkfilmet készített volna Bruck Edit forgatásáról. A filmterv meghiúsulása után közösen döntötték el: egy portréfilm keretein belül megörökíthető az újabb látogatás, ami az írónő művében is helyet kapott volna.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A magyar zsidóság sorsa a hivatalos közbeszédben sokáig tabunak számított. A múlttal való szembenézés, a történtek kollektív feldolgozása helyett a Kádár-rendszer a hallgatást választotta. Bruck Edit azonban újra és újra beszélni akar a szörnyűségekről. Az írónő tudatosan vállalja az emlékezéssel járó fájdalmakat. A feledés nem megoldás, a felszínre törő indulatok fontosak, hiszen a sebek csak így gyógyulhatnak be végleg. A látogatás a tragikus téma egyik első hazai dokumentumfilmes feldolgozása. B. Révész László alkotása nemcsak az elhallgatott múltat tárja fel, de a történelmi emlékezet fontosságáról is beszél.


Egy emlékezetes jelenet

Mielőtt Tiszakarádra utazna, Bruck Edit több író barátjával, többek között Illyés Gyulával találkozik. A jelenet nem megrendezett, a kamera előtt hosszú évek után két régi ismerős örül a viszontlátásnak. A személyes emlékek felidézése mellett a két alkotó a haza és az otthon, illetve az identitás kérdéseiről beszélget.

Olvass tovább!

Koltai Ágnes: Kettős portré. Filmvilág, 1982/12, 5. 
MMA Lexikon

A rendező

Bruck Edith és B. Révész László rendező a forgatáson

Plakát

Tervező: Kakasy Éva (forrás: MNF)

Tudtad?

Bruck Edit kapcsolata a múlthoz, elvesztett családjához sperlongai házukhoz való viszonyában is tettenérhető. A házat lassan építették. A férje mindig kisebbre, ő mindig nagyobbra akarta. A folyamat közben ébredt rá: az egész családjának építette a házat, hogy mindenkinek legyen benne helye, aki már nem lehet vele. Amikor aztán elkészült, ürességet érzett, olyan tágasságot, amit nem tud kitölteni. Férje, Nelo Risi (1920-2015) filmrendező, költő, fordító az alkotótársa is volt, aki a 60-as évek közepén olaszra ültette egyebek mellett Radnóti Miklós és Illyés Gyula verseit. Nelo Risi testvérei is világhírű művészek voltak: Dino filmrendező, Fernando pedig operatőr.

Huber Zoltán

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem