A Dunánál

Schiffer Pál és Magyar Bálint kordokumentuma az elsők közt szembesítette a nézőket a Kádár-rendszer legnagyobb tabujával.

színes magyar dokumentumfilm, 1987, rendező: Schiffer Pál, Magyar Bálint

operatőr: Balog Gábor, Káplár Ferenc, 130 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Schiffer Pál és Magyar Bálint 1985–86 fordulóján készített filmszociográfiájában hét idős férfit szólaltat meg. Az asztalost, a falusi párttitkárt, az iskolaigazgatót, a községi jegyzőt és az egyszerű parasztembert összeköti, hogy Dunapataj lakosai voltak, ott élték át a 20. század második felének legviharosabb pillanatait. Visszaemlékezéseik nyomán, melyek fókuszában az '56-os forradalom áll, ellentmondásos kép rajzolódik ki a falu és saját múltjukról is.

Mitől különleges?

A szocialista rezsim által tabusított témákat a játékfilmesek már a hatvanas évektől elkezdték feloldani, a nyolcvanas évek közepétől a dokumentumfilmesek is a közelmúlt történelme felé fordultak. A második világháború (Sára Sándor: Pergőtűz), a holokauszt traumája (B. Révész László: A látogatás) és az ötvenes évek koncepciós perei (Ember Judit: Pócspetri) után végül az '56-os forradalom is sorra került.

A Dunánál kommentár nélkül ütközteti egymással a párhuzamos monológokat, lehetőséget adva a visszaemlékezőknek, hogy utólag racionalizálják a forradalomban és az azt követő évtizedekben játszott szerepüket. Van, aki büszke rá, hogy részt vett a padlássöprésekben vagy a kuláknak minősített gyerekek továbbtanulásának megakadályozásában, mert hitt az eszmében, más a „parancsra tettem”-stratégiáját követi, de a megszólalók közt akadnak olyanok is, akik – a többséghez hasonlóan – igazodtak az éppen regnáló rendszerhez.

Azzal, hogy mindenkinek bőséges teret biztosít saját története elmesélésére, a film egyfelől leleplezi az önigazolási kísérleteket, másrészt segít megérteni a szereplők motivációit, és a döntéseiket meghatározó, folyamatosan változó történelmi kontextust. A Dunánál a személyes visszaemlékezések egymásra reflektáltatásával

bemutatja azt a folyamatot, ahogyan az egyéni élményekből összeadódik egy közösség kollektív emlékezete.

Értékes kordokumentum és oral history egyben

Hogyan készült?

A nyolcvanas években a MAFILM és a Szövetkezeti Kutatóintézet a Paraszti élet változásai címmel dokumentumfilmes projektet indított, ennek keretében készült el Schiffer sorozata is (Nyugodjak békében, 1982; Földi paradicsom, 1983; Kovbojok, 1985; A Dávid család, 1987), amit A Dunánál zárt le. A széria többi részéhez hasonlóan a rendező itt is egy szociológussal szorosan együttműködve dolgozott: a film riportere és szerzőtársa az a Magyar Bálint, aki 1981 óta folytatott kutatásokat a környéken, és tapasztalatait a film gerincét is képező Dunaapáti 1944–1958 című dokumentum-szociográfiájában összegezte.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A rendszerváltozás körüli időszak kitüntetett periódusa a történelmi dokumentumfilmeknek, ekkoriban nem csak a szakma, de a nagyközönség is élénken érdeklődött a közelmúlt fehér foltjait feltárni szándékozó alkotások iránt. A Dunánál is értékes kordokumentum és oral history egyben. 

Páratlan hitelességét annak köszönheti, hogy a megszólalók gátlások nélkül nyíltak meg a kamera előtt – akiknek 1956-ot és a megtorlást illetően eltért a véleményük a hivatalos állásponttól, már nem tartottak annyira a hatalomtól, a rezsim kiszolgálói pedig még nem érezték úgy, hogy szégyenkezniük kellene a nyilvánosság előtt egykori szerepvállalásaik miatt. 


Egy emlékezetes jelenet

Az 56-os forradalom budapesti eseményeit jól ismerjük, a fontosabb momentumokat a középiskolás történelemkönyvek is rögzítik, az viszont nem annyira köztudott, mi történt október 23-án a kisebb városokban, falvakban. A Dunánál talán legérdekesebb része az, amelyben a szereplők felidézik, miként élték meg azt a bizonyos napot.

Olvass tovább!

Reményi József Tamás: Csak egy bűne van. Filmvilág, 1988/3, 18-19.
Magyar Bálint: A falusi színtér. Filmvilág, 1988/3, 20-22.
Murai András: Szembesítés. Történelmi dokumentumfilmek a rendszerváltozás éveiben. Apertúra, 2015/ősz
MMA Lexikon

A rendező

Schiffer Pál (forrás: MNF)
Adatlapja a Filmkeresőn

A rendező

Magyar Bálint szociológus, későbbi oktatási miniszter (forrás: Fortepan)

Tudtad?

1986-ban jelent meg Magyar Bálint: Dunaapáti 1944-1958 című, Dunapataj történetét bemutató háromkötetes dokumentum-szociográfiája. Annak dacára, hogy a Dunaapáti kitalált név, az alapos terepmunkának köszönhetően a helység könnyen beazonosítható volt. A kiadványt, amely Dunapataj hely- és társadalomtörténetét áttekintő tanulmányt, s évenkénti bontásban közreadott kordokumentumokat (pártszervezeti és közigazgatási iratok, képviselőtestületi jegyzőkönyvek, levelek) tartalmazott, Erdei Ferenc-díjjal jutalmazták, 1987-ben pedig elkészült Magyar Bálint és Schiffer Pál: A Dunánál című dokumentumfilmje.

Plakát

(forrás: MNF)

Baski Sándor

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem