A Bartos család – Privát Magyarország 1.

Egy család élete a két világháború között és azután, ahogy azt az amatőrfilmek megőrizték az utókornak. A múlt lírai lenyomata Forgács Péter tolmácsolásában.

fekete-fehér magyar dokumentumfilm, 1988, rendező, operatőr: Forgács Péter

vágó: Révész Márta, zene: Szemző Tibor, 60 perc

Miről szól?

A film Bartos Zoltán amatőrfilmes hagyatékának felhasználásával készült, aki az húszas évek végétől az ötvenes évek közepéig készített felvételeket családjáról, otthonáról és utazásairól. Filmjeiben megjelennek a Bartos-família tagjai, Zoltán édesapja, édesanyja és két fiútestvére, a távolabbi rokonok és barátok, a közös nyaralások és mulatságok, a Budapesti és a vidéki élet. Az önmagukban is lenyűgöző archív felvételek nemcsak egy személyes történetet őriznek, de egy egész korszak lenyomatát is, melynek hátterében az alulnézetből bemutatott történelem drámája körvonalazódik.

Mitől különleges?

A Bartos család Forgács Péter tizennégy részes Privát Magyarország című sorozatának első része. A filmet kizárólag a Bartos Zoltán által forgatott hét órányi archív felvétel anyagából szerkesztették az alkotók. Az időrendi logikát követő összeállítás nem pusztán a privátfilmek dokumentumértékét mutatja meg, de azok kreatív felhasználásával önálló művészeti alkotást hoz létre, melyet Szemző Tibor hipnotikus zenéje tesz igazán különlegessé.

Hogyan készült?

A Privát Magyarország sorozat nyitódarabja, A Bartos család, 1988-ban készült, míg az utolsó rész, A püspök kertje, 2002-ben. A művészi koncepció fontos előképe volt Bódy Gábor és Tímár Péter Privát történelem című filmje, mely 1979-ben született az 1940-es évek amatőr felvételeinek felhasználásával. Forgács Péter képzőművészeti háttérrel indult, és már korán érdeklődni kezdett a privát fotók és filmek esztétikája iránt. 1974 és 1991 között a Népművelési, majd Művelődéskutató Intézet munkatársaként vizsgálta ezeknek az alkotásoknak a vizuális, szociológiai, és kultúrantropológiai sajátosságait. 1978-tól 1993-ig a Balázs Béla Stúdióban dolgozott független film- és videóművészként. 1983-ban megalapította a Privát Fotó és Film Alapítványt, amely a privátfilmek egyik legjelentősebb hazai archívuma lett. Ebből a gyűjteményből került ki aztán az alapanyag, amelyből Forgács Péter saját filmjeit elkészítette.

A Privát Magyarország létrehozásánál a legnagyobb kihívást az összegyűjtött mozgóképek rendszerezése és szelektálása jelentette, így a kreatív alkotói szellem elsősorban a lényeg kiemelésében jelenik meg. Forgács egy interjúban az álmok szerkezetéhez és a pszichodráma sokrétűségéhez hasonlította a folyamatot. Az elkészült film 

elkapott pillanatok és benyomások összefüggő, mégis kaleidoszkopikus rendszerében meséli el egy család és a magyar történelem néhány évtizedét.

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A Bartos család azok közé a dokumentumfilmek közé tartozik, amelyek kizárólag dokumentumértékű, archív anyagok felhasználásával mutatnak be egy-egy témát. Ezeknél a szubjektív nézőpontot kétszeresen is erősíti, hogy elsőként az eredeti filmek készítője hoz létre egy önálló értelmezést, majd ebből válogat a későbbi összeállítás rendezője a saját elképzeléseinek megfelelően. A különös hangulatú és nagy asszociációs teret nyitó A Bartos család, valamint a Privát Magyarország többi része komoly nemzetközi sikert aratott. Forgács Péter ezzel egyike lett azon kevés magyar dokumentumfilmesnek, aki az 1990-es években globális ismertségre tett szert, és bekerült az egyetemes filmkánonba. A Bartos család ma is sokat hivatkozott mű, amelyet az archív anyagok költői újrahasznosításával készülő filmek egyik nagyhatású mintájaként tartanak számon.


Egy emlékezetes jelenet 

Ez a néhány perc az 1939 és 1944 között forgatott felvételekből válogat. A felvételek nagyobb része Budapesten készült, de látunk képsorokat az erdélyi bevonulás idejéből is. A képeken a városi utcák forgataga és a privát családi események váltakoznak. A kép alsó sávján futó feliratok tájékoztatják a nézőt arról, hogy a készítés időpontjában milyen fontos események történtek az ország életében. A néző fejében ezek az információk összekapcsolódnak a látottakkal, így például a magánautók kötelező bevonultatását és a bicikliző családtagok látványát automatikusan összefüggőnek tartja. Világossá válik, hogy a történelem milyen közvetlenül befolyásolja a közemberek életét, áttételesen pedig a filmen megörökíthető történeteiket.

Túl azon, ami konkrétan megjelenik a képeken, az is legalább olyan fontos, amit nem ábrázolnak. Bár nem látunk harci cselekményeket, csak néhány kiállított harci járművet, mégis tudjuk, hogy háborús időszak van, amelynek atmoszféráját elsősorban Szemző Tibor baljós zenéje érzékelteti. A részlet, ahogy az egész film, teljes egészében archív privátfilmekből áll, azok eredeti formája legfeljebb egy-egy hangsúlyos pillanat lassításával vagy kimerevítésével módosul. A fekete-fehér, karcos és sok helyen a filmanyag károsodásából fakadó hibákat mutató „found footage” esztétika egyszerre kelti a nosztalgia, a szorongás és az elmúlás feletti szomorúság érzetét. 

Olvass tovább!

Muhi Klára: Az eltűnt polgár nyomában. Filmkultúra 27 (1991) no. 4. pp. 16–22.
Schubert Gusztáv: A démon fényképészei, Filmvilág, 1997/8, pp. 4-9.
Varga Balázs: Élet-kép-regény. Beszélgetés Forgács Péterrel. Filmvilág, 1997/8, 10.
Bereményi Géza: A mítosz, amelyet megélsz. Filmvilág, 1990/5, 10.

A rendező

Forgács Péter (forrás: Wikipédia)

Tudtad?

A film címe keletkezésekor még Privát Magyarország volt, s csupán alcíme a család neve, amelynek felvételeit felhasználta. A második rész, az 1989-es Dusi és Jenő a Privát Magyarország 2-t már sorozatcímként viseli. A sorozat darabjainak műfaji besorolása sok fejtörést okoz: kísérleti filmnek, filmszociográfiának, kreatív dokumentumfilmnek egyaránt nevezik. 

Barkóczi Janka

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem