Miről szól?

Éva Erlach grófnő (Mea Melitta) elhagyja a kolostort, hogy elfoglalja örökségét, Rabkabányát, a zsarnok Rudolf gróf (Lajthay Károly) helyett. A bányában, a föld alatti tónál megismeri a rejtélyes idegent, Jurát (Fenyő Emil), aki a közhiedelem szerint Anna (Demjén Mari), a fehér boszorkány fia. Jura huszonhét évig élt a föld alatt, mit sem sejtve arról, hogy valójában Fülöp gróf örököse, így őt illetné az a társadalmi rang, amit Rudolf tölt be. Ármánykodás és cselszövések sora után végül Jura a bánya népének urává válhat, Évához fűződő szerelme pedig beteljesülhet. 

Mitől különleges?

A film rendezője, ifjabb Uher Ödön Max Pemberton korabeli sikerregényt művészi igényességgel adaptálta. A virazsírozás technikája lehetővé tette, hogy a különböző színek dramaturgiai jelentést adjanak az egyes jeleneteknek. A film tömegjelenetei meghaladják a kor megszokott vizuális megoldásait, illetve a bánya helyszíne is bátor választásnak számított, hiszen ebben az esetben az operatőrnek kevés természetes fénnyel kellett dolgoznia. Ráadásul a filmek világításának technikája csak az 1910-es évek közepétől terjedt el, így A bánya titka ebben is úttörőnek számít. Elsősorban a bánya atmoszférája határozza meg a film egyedülálló vizuális hangulatát – Jura állandó kelléke a fáklyája, amivel a sötét, gomolygó füstben utat mutat. 

A bánya atmoszférája határozza meg a film egyedülálló vizuális hangulatát

Hogyan készült?

A film a fotográfiai cégből átalakult Uher Filmgyárban készült, amit 1912-ben a film rendezőjének apja, Uher Ödön és Bolgár Soma alapítottak. Olyan tehetségeket indítottak útnak, mint Fedák Sári vagy Márkus Emília. A cég egyik állandó rendezője ifjabb Uher Ödön volt, aki 1918-ra már számos sikeres filmet tudott a háta mögött, köztük a Mire megvénülünk című Jókai-adaptációt (1916). Igényessége és az általa készített filmek művészi hatása miatt a pesti közönség a „magyar Abel Gance”-nak is nevezte. A bánya titka a salgótarjáni bányavidéken és a bánya belsejében, a tárnákban készült, de a stáb forgatott a Keleti pályaudvaron és az Erzsébet-hídnál is. Az Uher cég a film 18 kópiáját tudta külföldön forgalmazni. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A bánya titka a magyar film első sikerkorszakát zárja, ezt követően a világháború utáni évek szinte teljesen tönkretették a magyar filmipart. A folyamatos szénszünetek és a spanyolnátha számos mozgóképszínház megszűnéséhez vezetett, a vidéki terjesztés lehetetlenné vált, párhuzamosan a külföldről érkező konkurencia térnyerésével.

Ékes bizonyítéka az Uher cég igényes adaptációinak, olyan korban élt művészi eszközökkel, amikor a magyar film még egyet jelentett a közönség szórakoztatásával.

Egy emlékezetes jelenet

Jura Éva grófnőnél talál menedéket, amíg sikerül bebizonyítania, hogy ő Rabkabánya jogos örököse. Annak ellenére, hogy a zsarnok Rudolf gróf még fenyegeti őt, a jelenet a legkevésbé sem nyomasztó. Jura kifejezi Évának őszinte életszeretetét, játékával eszünkbe juttatva a bánya sötétjében töltött éveket. Éva, minthogy gyermekkorát ő is bezártságban, egy kolostor falai között töltötte, szintén élvezi az önfeledt pillanatokat. Az idill még nem teljes, a végső összecsapás még a szerelmesek előtt áll, mégis, a szereplők szinte váratlan könnyedsége emlékezetessé teszi a jelenetet.

A rendező

ifj. Uher Ödön / Edmond Uher (1892-1989) 1987-ben (forrás: radiomuseum.org). Id. Uher Ödön fényképész, filmgyár alapító fia. Ő készítette az 1916-os Mire megvénülünk című Jókai-adaptációt. 1920-ban emigrált, a német nyomdaiparban lett sikeres vállalkozó, feltaláló, a fényszedés technikájának kifejlesztője.
Adatlapja a Filmkeresőn

Az Uher Filmgyár naptára

Az Uher Filmgyár naptára