A bánya titka I-II.

A bánya titka a legősibb toposzok egyikét idézi fel, a legendák övezte bányalakóról kiderül, hogy több annál, mint amit az emberek gondolnak róla.

virazsírozott magyar játékfilm, 1918, rendező, forgatókönyvíró, operatőr: ifj. Uher Ödön

író: Max Pemberton, főszereplők: Mea Melitta, Fenyő Emil, Lajthay Károly, K. Demjén Mari, Bakó László, 97 perc

A film adatlapja a Filmkeresőn

Miről szól?

Éva Erlach grófnő (Mea Melitta) elhagyja a kolostort, hogy elfoglalja örökségét, Rabkabányát, a zsarnok Rudolf gróf (Lajthay Károly) helyett. A bányában, a föld alatti tónál megismeri a rejtélyes idegent, Jurát (Fenyő Emil), aki a közhiedelem szerint Anna (Demjén Mari), a fehér boszorkány fia. Jura huszonhét évig élt a föld alatt, mit sem sejtve arról, hogy valójában Fülöp gróf örököse, így őt illetné az a társadalmi rang, amit Rudolf tölt be. Ármánykodás és cselszövések sora után végül Jura a bánya népének urává válhat, Évához fűződő szerelme pedig beteljesülhet. 

Mitől különleges?

A film rendezője, ifjabb Uher Ödön Max Pemberton korabeli sikerregényt művészi igényességgel adaptálta. A virazsírozás technikája lehetővé tette, hogy a különböző színek dramaturgiai jelentést adjanak az egyes jeleneteknek. A film tömegjelenetei meghaladják a kor megszokott vizuális megoldásait, illetve a bánya helyszíne is bátor választásnak számított, hiszen ebben az esetben az operatőrnek kevés természetes fénnyel kellett dolgoznia. Ráadásul a filmek világításának technikája csak az 1910-es évek közepétől terjedt el, így A bánya titka ebben is úttörőnek számít. Elsősorban a bánya atmoszférája határozza meg a film egyedülálló vizuális hangulatát – Jura állandó kelléke a fáklyája, amivel a sötét, gomolygó füstben utat mutat. 

A bánya atmoszférája határozza meg a film egyedülálló vizuális hangulatát

Hogyan készült?

A film a fotográfiai cégből átalakult Uher Filmgyárban készült, amit 1912-ben a film rendezőjének apja, Uher Ödön és Bolgár Soma alapítottak. Olyan tehetségeket indítottak útnak, mint Fedák Sári vagy Márkus Emília. A cég egyik állandó rendezője ifjabb Uher Ödön volt, aki 1918-ra már számos sikeres filmet tudott a háta mögött, köztük a Mire megvénülünk című Jókai-adaptációt (1916). Igényessége és az általa készített filmek művészi hatása miatt a pesti közönség a „magyar Abel Gance”-nak is nevezte. A bánya titka a salgótarjáni bányavidéken és a bánya belsejében, a tárnákban készült, de a stáb forgatott a Keleti pályaudvaron és az Erzsébet-hídnál is. Az Uher cég a film 18 kópiáját tudta külföldön forgalmazni. 

Hol a helye a (magyar) filmtörténetben?

A bánya titka a magyar film első sikerkorszakát zárja, ezt követően a világháború utáni évek szinte teljesen tönkretették a magyar filmipart. A folyamatos szénszünetek és a spanyolnátha számos mozgóképszínház megszűnéséhez vezetett, a vidéki terjesztés lehetetlenné vált, párhuzamosan a külföldről érkező konkurencia térnyerésével.

A sok elveszett magyar némafilm közül ez az egyik szerencsésen fennmaradt film, amely ráadásul teljes hosszban látható.

Ékes bizonyítéka az Uher cég igényes adaptációinak, olyan korban élt művészi eszközökkel, amikor a magyar film még egyet jelentett a közönség szórakoztatásával.


Egy emlékezetes jelenet

Jura Éva grófnőnél talál menedéket, amíg sikerül bebizonyítania, hogy ő Rabkabánya jogos örököse. Annak ellenére, hogy a zsarnok Rudolf gróf még fenyegeti őt, a jelenet a legkevésbé sem nyomasztó. Jura kifejezi Évának őszinte életszeretetét, játékával eszünkbe juttatva a bánya sötétjében töltött éveket. Éva, minthogy gyermekkorát ő is bezártságban, egy kolostor falai között töltötte, szintén élvezi az önfeledt pillanatokat. Az idill még nem teljes, a végső összecsapás még a szerelmesek előtt áll, mégis, a szereplők szinte váratlan könnyedsége emlékezetessé teszi a jelenetet.

Olvass tovább!

Györffy Miklós: Mozi-Archeológia. Filmvilág, 2004/8, 54.

A rendező

ifj. Uher Ödön / Edmond Uher (1892-1989) 1987-ben (forrás: radiomuseum.org). Id. Uher Ödön fényképész, filmgyár alapító fia. Ő készítette az 1916-os Mire megvénülünk című Jókai-adaptációt. 1920-ban emigrált, a német nyomdaiparban lett sikeres vállalkozó, feltaláló, a fényszedés technikájának kifejlesztője.
Adatlapja a Filmkeresőn

Tudtad?

ifj. Uher Ödön volt a IV. Károly és Zita királyné koronázásáról szóló film operatőreinek egyike.

Az Uher Filmgyár naptára

Az Uher Filmgyár naptára

Kurutz Márton

Ez a weboldal sütiket használ

Sütiket használunk a tartalmak személyre szabásához, közösségi funkciók biztosításához, valamint weboldalforgalmunk elemzéséhez. Ezenkívül közösségi média és elemező partnereinkkel megosztjuk az Ön weboldalhasználatra vonatkozó adatait, akik kombinálhatják az adatokat más olyan adatokkal, amelyeket Ön adott meg számukra vagy az Ön által használt más szolgáltatásokból gyűjtöttek. A weboldalon való böngészés folytatásával Ön hozzájárul a sütik használatához. Cookie adatkezelési tájékoztatónkat itt találhatja meg.

Megértettem