Meseszerű, filozofikus és ironikus történet két ikerlányról, akik csak külsőre hasonlítanak. Enyedi Ildikó csodálatos világsikere nagyon egyedi hangvételű darab.

Szabó István eposza a hatalommal megalkuvó színészről, amely a magyar filmek közül elsőként nyerte meg a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat.

Ranódy László filmje a gyermeki kiszolgáltatottságról a magyar filmtörténet talán legmegrázóbb irodalmi adaptációja.

Csikóskalap, csárda, karikás ostor – Szomjas György elhozta a magyar pusztára a spagettiwesternt.

A szocialista operettek hamiskás világa a Kádár-korszak hétköznapi valóságába helyezve önmaga paródiájába fordul. Gazdag Gyula tíz évig betiltott zenés szatírája ma is friss és élvezetes.

Sándor Pál kultfilmje egyszerre tiszteleg az álmát kergető, minden pofon után felálló kisember és a régi idők mozija előtt.

A magyar film egyik legszebb alkotása a történelmi-társadalmi érdeklődés és a szubjektív nézőpont szintézise. A szereplők intim világa a történelem viharaival dacol.

A burleszk és szatíra elemeit ötvöző bohókás látlelet. Az épülő szocializmus és a „modern társadalom” zsákutcáját a film ötletes képi gegekkel és finom humorral ragadja meg.

Az őrnagy pihenni érkezik Tótékhoz, de végül teljesen átveszi az irányítást a család felett. Fábri Zoltán filmszatírája a hatalmi elnyomás természetrajzát vizsgálja.

Fábri Zoltán angol színészekkel, hollywoodi színvonalon adaptálta Molnár Ferenc klasszikusát. Ez volt az első magyar film, amelyet Oscar-díjra jelöltek.

Minden idők egyik legnépszerűbb magyar filmje, az első igazi hazai blockbuster. Várkonyi Zoltán hollywoodi módra adaptálta Gárdonyi Géza klasszikusát.

Gertler Viktor klasszikusa nemcsak a legnépszerűbb Jókai-adaptáció több mint 6 millió nézővel, de egyben a magyar filmgyártás történetének első szélesvásznú filmje is.